Egyre többen egyre több hasonlóságot látnak az 1970-es és a 2020-as évtizedek között. Adódik a kérdés: visszatérnek-e a ’70-es évek a mi évtizedünkben? A válasz röviden: nem, mert semmi sem ismétlődik azonosan a történelem során. Hosszabban pedig: igen, mert a világpolitika, a gazdaság és a pénz területén sok hasonlóság lehet a két évtized között - írja friss cikkében Matolcsy György, amelyet ezúttal az MNB honlapján publikált.
A két korszak között abban párhuzamot lát a jegybankelnök, hogy egy-egy 25 éven át tartó korszak zárul le. Előbbi esetben a második világháborút követő általános gazdasági fellendülés, utóbbiban az új digitális technológia által fűtött növekedés korszaka.
A 2020-as évtizedben teljes fordulat várható. Visszatért és tartós marad az infláció, ezért emelkednek a jegybanki és banki kamatok. Tartósan magasan alakulnak a költségvetési hiányok és az államadósságok. A nagy jegybankok folyamatosan főszerepet vállalnak az államadósságok finanszírozásában. Megjelennek a digitális jegybanki pénzek. Mérsékelt lesz a GDP növekedés, mert emelkednek az energiaárak, a nyersanyagárak, a beszállítói árak és a szállítási költségek. Romlik a beruházási környezet és bizonytalanná válnak a finanszírozási feltételek. Veszélybe kerül a magas foglalkoztatás és állandósulnak a társadalmi feszültségek - összegez Matolcsy Görgy.
Amikor kettészakadt / kettészakad a világ
A '70-es években nem néhány évig, hanem egy egész évtizedig tartottak a megpróbáltatások - az USA az évtized végére csak 20 százalékra emelt alapkamattal tudta megfékezni az inflációt, és ebben az időszakban vált szét az OECD mezőnye is - akik nem voltak képesek szigorításokkal megfékezni az inflációt, azok a magas költségvetési hiányok miatt felhalmozódó államadósságok terhét máig a hátukon hordják Matolcsy György szerint.
A 2020-as évek szerinte a geopolitikai fordulat évtizedét jelentik; újból szétválik a fejlett világ egy növekvő és egy stagnáló csoportra. A fejlődő világ jórésze bajba kerül és a felzárkózási kísérletek jelentős része leáll.
A mostani válságkezelés alapja a sikeres előző évtized
Matolcsy György következtetésként azt vonja le: Magyarország már felismerte az 1970-es évtized párhuzamait és a 2020-as évtized kihívásait. A következő lépés, hogy eredményes megoldásokat találunk. Ez jól sikerült a 2020-2021-es válságkezelés során, miért ne sikerülne az egész évtizedre? Ahogy a mostani sikeres válságkezelés egy eredményes 2010-2019-es évtizedre épült, úgy alapozhatunk az elmúlt két év válságkezelésére az egész 2020-as évtizedben. Erre bizony szükségünk is lesz - írja a jegybankelnök, aki egy afrikai közmondással zárja cikkét:
„Amikor az elefántok küzdenek, a fű az, aki szenved.”
Akár ezt a cikkünket is olvashatta Matolcsy György
Matolcsy György egyébként sokszor megjelöli kommentárjaiban, ha egy máshol megjelent cikkre reagál - most nem tett ilyet, de a témában akár Pogátsa Zoltánnak a Privátbankár.hu hasábjain megjelent cikkét is olvashatta, melynek még a címe is kísértetiesen hasonlít a kiinduló felvetésre:
A cikkben - amely prémium tartalomként az első egy hónapban csak előfizetőink számára volt olvasható, most azonban bárki hozzáférhet - Pogátsa Zoltán konklúzióként egyébként arra jut:
"A jelenlegi infláció okai egytől-egyig olyan reálgazdasági jelenségek, amelyek megszüntethetőek. Az infláció tehát átmeneti. Ha valaki komolyan tenni akar az infláció ellen, arra rengeteg lehetősége van a kamatemelésen kívül is. Nem kell az egész gazdaságra ágyúval lőni a veréb miatt. (...) És mindenekelőtt abba lehet hagyni az inflációs pánikkeltést, mert semmi nem indítja be az ár-bér spirált annyira, mint amikor a sajtó reggeltől estig a várhatóan magas infláció kereplőjét pörgeti."
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
