Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Ez utóbbit a Privátbankár Árkosár-felmérése ezúttal is előrejelezte: januárban történelmi csúcsra emelkedett az áremelkedés szintje a 15 éve végzett felméréssorozat szerint, a tegnap közölt februári adatok pedig 14 százalék fölötti élelmiszerár-emelkedésről számoltak be:
Az előzetes várakozások 7,5 százalék körül szóródtak, a 7,9 százalékos tényadat vaskos meglepetést jelent. A február 1-jén életbe lépett árstop hatása csak a következő adatban jelenhet meg, de kétséges, hogy a 10 százalék fölötti élelmiszerár-emelkedést érdemben lehet mérsékelni ezzel az eszközzel.
2021. januárhoz viszonyítva ugyanis az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11,0%-kal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
Mindez a KSH pókhálóábráján:
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek.
A maginfláció újra egy egész százalékpontot emelkedett, és elérte a 7,4 százalékot - utoljára 2001 decemberében járt ilyen magasságban az alapmutató. A nyugdíjas fogyasztóiár-index is 7,4 százalék ra ugrott a decemberi 6,7 százalékról.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
