8p

Az árstoppal érintett termékek körében visszatértek az alacsonyabb, októberi árak – rengeteg más termék viszont nagyot drágult. Folytatódik a gyors élelmiszár-emelkedés, havi és éves összehasonlításban is jelentős volt a drágulás, nem nagyon van már nagybevásárlás 26 ezer forint alatt. 15 éves lett a Privátbankár Árkosár-felmérés – megnéztük, mit érhet az árstop.

Legutóbbi, január 13-án közzétett Privátbankár Árkosár-felmérésünkből kiderült: az év elején újabb csúcsra értek az árak a hipermarketekben, és az áremelkedés tempója is rekordot döntött. Nem csoda, hogy néhány órával a cikkünk publikálása előtt bejelentést is tett a miniszterelnök: kihirdette a február 1-jétől érvényes árstopot, amely (az azóta hozzácsapott farháttal együtt) 7 alapélelmiszernek tekintett termék esetében az október 15-i szinten rögzíti az árakat az összes kiskereskedelmi forgalmazónál, beleértve a hipermarketeket, diszkontokat, szupermarketeket, kisboltokat, piacokat, vagy épp a webáruházakat is.

Számos becslés született az intézkedés hatásainak felmérésére, február 1-jén mi is végigjártuk három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét. Mi is azzal szembesültünk, mint a vásárlók: még nekünk is gondot okoz pontosan értékelni az intézkedések megvalósulását. Végül arra jutottunk: az általunk az október eleji árakkal összevethető termékek átlagosan 9 százalékkal olcsóbbak lettek az árstop következtében február 1-jére január elejéhez képest.

Azt viszont nem lehet ellenőrizni, hogy az üzletekben forgalmazott több száz/több ezer termék esetében az árak mennyire az árstop függvényében alakulnak. Magyarán megpróbálják-e a kereskedők az árstoppal érintett termékeken keletkezett veszteségüket adott esetben más termékek áremeléseire szétterítve csökkenteni.

Februárban is 14 százalék fölött az árindex

Február 8-án aztán újra a nyakunkba vettük a hipermarketeket, hogy ezúttal már mind a 30, minta-élelmiszerkosarunkban szereplő termék árát megvizsgáljuk, ahogy ezt 15 éve minden egyes hónapban tesszük. Merthogy a Privátbankár Árkosár épp a születésnapját ünnepli: elsőként 2007 februárjában végeztük el a felmérést (módszertan itt), ami egy átlagos családi havi élelmiszer-nagybevásárlás árát hivatott felmérni és összehasonlítani a korábbi időszakok eredményeivel. Ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét jártuk végig.

Az elmúlt 4 hónapban rendre 2 számjegyű áremelkedést mértünk élelmiszer-fronton, a januári 17,8 százalékos emelkedés sosem látott magasságot jelentett felméréssorozatunk 15 éves történetében. Februárban sem javult sokat a helyzet, de új rekord nem született:

a vizsgált üzletekben átlagosan 14,2 százalékkal emelkedtek az árak tavaly februárhoz képest.

Továbbra is nagy tempóban folytatódik tehát a drágulás, ezúttal különösen látványos a havi áremelkedés mértéke: egyetlen hónap alatt átlagosan 3 százalékkal drágultak az élelmiszerek - és mindez ugye úgy történt, hogy több termék árát is befagyasztották az októberi szinten.

Az előző hónaphoz képest az Interspar 0,4 százalékot emelt az árain, az Auchan 3,4-et, a Tesco pedig 5,2-t. Az éves áremelkedés 14,2 százalékos átlagához képest az egyes üzletekben nem volt nagy szórás: a legkisebb éves áremelés is 11,8 százalékos volt, a legnagyobb pedig 17,3 százalékos tavalyhoz lépest.

A nagybevásárlás átlagos ára így gyorsan 26 ezer forint fölé ugrott, mondani sem kell, hogy ez történelmi csúcs.

Jelentős különbségek továbbra sincsenek az egyes áruházak végösszegei között: a legdrágább és a legolcsóbb kosár között februárban 710 forint volt a különbség, tehát kevesebb mint 3 százalékos az eltérés. Sőt, még akkor sem tudnánk sokat spórolni, ha azt a mutatványt képesek lennénk végrehajtani, hogy mindent ott veszünk meg, ahol a legolcsóbban adják: így is ki kellene fizetnünk a végén 24 230 forintot, és akkor a logisztikai nehézségeket még nem is áraztuk be.

Hogyan változtak az árstoppal érintett termékek árai?

Érdemes először megnézni az árstoppal érintett termékeket az előző hónaphoz képest: a liszt 20 százalékkal lett olcsóbb, az étolaj közel 12-vel, a cukor 8,6 százalékkal, a csirkemell pedig 1,6 százalékkal kerül kevesebbe most, mint egy hónappal ezelőtt. Ezeknél a termékeknél van teljes átfedés az árstop és az Árkosár között, és jól látszik, hogy ennél a néhány terméknél valóban van árcsökkenés januárhoz képest. A legtöbbet az nyeri az árstoppal, aki sok lisztet vesz, a legkisebb nyereség a csirkemellen van. Tejből mi nem az árstoppal érintett 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-t vizsgáljuk - ennek megfelelően bő 7 százalékos áremelkedést mérünk ezen a soron egyetlen hónap alatt.

Ha viszont nem januárhoz, hanem az egy évvel ezelőtti időszakhoz, tehát tavaly februárhoz viszonyítunk, még az árstoppal együtt is találunk komolyabb áremelkedéseket: a liszt például 21 százalékkal drágább most, mint egy éve, az olaj 10 százalékkal, a csirkemell 9,3 százalékkal, a cukor pedig 5 százalékkal többe kerül, mint egy éve.

Amikor az állam írja az árcímkéket: ami a vásárlóknak 7 termék, az egy áruháznak 80 is lehet.
Amikor az állam írja az árcímkéket: ami a vásárlóknak 7 termék, az egy áruháznak 80 is lehet.

Ami a többi árstoppal érintett terméket érinti (ezekhez nincs saját összehasonlítási alapunk januárról vagy tavaly októberről): továbbra is a február elsején érvényes árak vannak érvényben (amelyek minden bizonnyal a tavaly október 15-i árak is), néhány további akciótól eltekintve. A legolcsóbb csirkefarhát a Tescóban csak 137 forintba került kilónként, a legolcsóbb sertéscombot az Auchanban találtuk 1299-ért, a legolcsóbb liszt az Auchan és a Tesco sajátmárkása 149-ért, a legolcsóbb étolaj az Interspar sajtámárkása 509 forintért. 2,8-as UHT-tejet az Auchanban és a Tescóban 206 forintért, az Intersparban 209 forintért találtunk.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Nagyobb, 10 százalékot meghaladó havi árcsökkenést tehát az árstoppal érintett lisztnél (-20 százalék) és olajnál (-11,8 százalék) mértünk. 10 százalékot meghaladó havi áremelést találtunk viszont a krumplinál (+49 százalék), a kenyérnél (+16 százalék) és a tésztánál (+19 százalék), az italok között pedig egyes üdítőknél (+13 százalék) és az ásványvíznél (+21 százalék).

10 százalékot meghaladó éves áremelkedés rengeteg van, a kosárban lévő 30-ból 17 termék kétszámjegyű áremelkedést mutatott tavaly februárhoz képest. A legnagyobb áremelkedést a margarinnál mértük, de legalább harmadával drágább lett egy év alatt a tea, a kenyér, a chips és a krumpli is:

  • Margarin: 47%
  • Krumpli: 43%
  • Chips: 41%
  • Kenyér: 35%
  • Tea: 34%
  • Tejföl: 31%
  • Sajt: 30%
  • Tészta: 27%
  • Egyes üdítők: 27%
  • Kávé: 25%
  • Rizs: 23%
  • Liszt: 21%
  • Tej: 20%
  • Túródesszert: 18%
  • Pezsgő: 14%
  • Tojás: 13%
  • Olaj: 10%

Ugyanakkor nem meglepő módon nem találtunk olyan terméket, ami legalább 10 százalékkal kevesebbe kerülne, mint egy éve. Sőt, bármekkora árcsökkenést összesen 2 terméknél mértünk éves összehasonlításban: az alma 1,7 százalékkal olcsóbb, mint tavaly, a csokoládé pedig 5,5 százalékkal.

Összességében tehát azt mondhatjuk: az árstoppal érintett termékeknél valóban mérhető árcsökkenés januárhoz képest, de még ezzel együtt is jelentős az áremelkedés az élelmiszerek körében mind az előző hónaphoz, mind pedig tavaly februárhoz képest is. Az áremelkedés ütemét összességében fékezhette valamelyest az árstop, de egy átlagos fogyasztó bevásárlása összességében így is 14,2 százalékkal kerül most többe, mint egy éve – a jövedelmek (fizetések, nyugdíjak, ellátások) emelkedésének értékelésekor ezt mindenképp érdemes figyelembe venni.

Havi legolcsóbbak – nem piros a paradicsom

Az árstoppal érintett termékek körének meghatározásakor jól láthatóan nem az egészséges táplálkozás elősegítése volt a fő szempont.  Megnéztük, zöldségből és gyümölcsből most, „szezonon kívül” hogyan és főként mennyiért juthat természetes vitaminforráshoz a család.

Paradicsomot például a legolcsóbban is 799 forintért találtunk, ez az Auchan akciójának köszönhető, ennyiért kínálták a török eredetű paradicsomot. Az Intersparban szintén török volt a paradicsom, 899 forintba került kilója, a Tescó legolcsóbb paradicsoma 999 forintba került. Ennyiért jellemzően a nagyobb szemű, inkább éretlennek, narancssárgának tűnő paradicsomot lehet megkapni, az apróbb szemű, piros paradicsomok kilója akár 3-4 ezer forint közelébe is felkúszhat.

Paprikát se most vegyünk a lecsóhoz: a legolcsóbb az Auchan marokkói származású paprikája volt kilónként 699 forintra akciózva, az Intersparban 999 forint volt a török kaliforniai paprika, a Tescóban pedig 1099 forint volt ugyanennek a spanyol verziója kilónként.

Almát viszont akár már 245 forintért is kaphatunk, ennyibe került az Auchanban egy kiló magyar idared. Az Intersparban ugyanez a fajta 269-ért volt a legolcsóbb, a Tesco szintén magyar early golden almát kínált a legolcsóbban 399 forintért.

Árkosár-történelem: 15 éve pont feleennyibe került a nagybevásárlás

Érdekességképp egy grafikon, amelyen az Auchan és a Tesco átlagárait ábrázoljuk (a felmérés mindig 3 szereplős volt, ám  2012 szeptemberében az eredeti felmérésben szereplő Cora kivonult a magyar piacról, helyét a felmérésben az Interspar vette át; a 2012-nél régebbre visszatekintő összehasonlításoknál csak az Auchan és a Tesco adatait használjuk). Erről kiderült: ugyanazt a 30 terméket, amiért ma 26 ezer forintnál többet fizetünk, 15 éve épphogy 13 ezer forint fölötti összegért vehettük meg - magyarán épp 15 év kellett ahhoz, hogy a Privátbankár Árkosár ellenértéke megduplázódjon:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Megéri még napelemet telepíteni 2026-ban? Számok, amiket érdemes látni
Márkázott tartalom | 2026. március 26. 08:05
Az elmúlt években a napelemes rendszerek körüli diskurzus jelentősen megváltozott. A szaldó elszámolás kivezetése, az új szabályozási környezet és az energiaárak alakulása sokakat bizonytalanná tett: vajon még mindig jó befektetés a napelem, vagy már lecsengett a „napelem boom”?
Vásárló Lesznek, akik ismét nem ébrednek fel a rémálomból a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. március 25. 13:26
Újból emelkednek a piaci árak.
Vásárló Egy táblázat, amivel végre átláthatjuk a tartozásokat
Márkázott tartalom | 2026. március 18. 14:20
A bevételeket és kiadásokat már önmagukban sem egyszerű számon tartani, de amikor több tartozás párhuzamosan terhel minket, valóban könnyű elveszni a számok között. Ilyenkor az első lépés nem feltétlenül a hitelek lehető leggyorsabb visszafizetése – a Cofidis véleménye szerint először is az a fontos, hogy pontosan lássuk, valójában milyen tartozások terhelnek minket. Könnyen lehet, hogy ehhez csak egy jól összeállított táblázatra van szükség – az alábbiakban ezt a témát járjuk körül. 
Vásárló 6+1 esti rutin, amivel másnap frissebben ülhetünk be az irodába
Márkázott tartalom | 2026. március 17. 14:11
Egy fárasztó munkanap után sokszor csak arra vágyunk, hogy ledőlhessünk a kanapéra, és végre semmire ne kelljen koncentrálni. Az azonban, ahogyan az esténket töltjük, meglepően nagy hatással van a következő napunkra – nem véletlen, hogy a tudatos esti rutin egyre több irodai dolgozó eszköztárában jelenik meg. Egy jól felépített este finom átmenetet biztosít a munka és a pihenés között, ami segíthet abban, hogy reggel frissebben ébredjünk – ismerjük meg a Scitec legjobb tanácsait.
Vásárló dm Élménytér: izgalmas utazás a szépség világában
PR | 2026. március 16. 10:52
2026-ban ismét egy egyedülálló utazásra hívja a dm a vásárlókat, miközben aktivitásaik fókuszában továbbra is az #egészenén gondolatisága áll. Új programsorozat indul, amelynek keretében a dm különleges installációja márciustól májusig minden hétvégén, mindig másik budapesti vagy vidéki bevásárlóközpontban kap helyet a dm üzletek közvetlen közelében.
Vásárló Több jár a pénznél: így tárgyalj ki extrákat a főnöködnél
Márkázott tartalom | 2026. március 14. 18:43
Amikor elégedetlenek vagyunk a munkánkkal, az első gondolatunk általában a bérünk növelése. Pedig manapság amikor fizetésről és juttatásokról beszélünk, az már régen nem csak a bankszámlánkra érkező összegről szól. A kiégés elleni harcban vagy a munka-magánélet egyensúlyának megőrzésében gyakran többet ér egy rugalmasabb időbeosztás, több szabadnap vagy a cég által finanszírozott képzés, mint pár tízezer forintos emelés. A sikeres alkudozás kulcsa, hogy alaposan támasszuk alá érveinket.
Vásárló Hogyan befolyásolja a bizalom az egészségügyi marketinget?
Márkázott tartalom | 2026. március 13. 14:27
Gondoltál már arra, hogyan különböznek az egészségügyi hirdetések a ruházati reklámoktól? Az egészségügyi marketing kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az emberek egészségére gyakorolhat közvetlen hatást. Itt nemcsak a termékek népszerűsítése a cél, hanem a páciensek tudatos döntéshozatalának támogatása is.
Vásárló Okos vezérlés vs. elavult megoldások
Márkázott tartalom | 2026. március 13. 14:26
Otthonaink műszaki felszereltsége az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül. Ma már nemcsak az számít, hogy egy berendezés működik-e, hanem az is, mennyire illeszkedik a mindennapi életünkhöz, mennyire kényelmes, takarékos és hosszú távon mennyire fenntartható. A Meleget.hu szakértői is tapasztalják, hogy egyre több háztartásban merül fel a kérdés: érdemes-e ragaszkodni a megszokott, elavult megoldásokhoz, vagy itt az ideje az okos vezérlésre váltani?
Vásárló A szülői pénzügyek láthatatlan tétele: így tervezzük a nem mindennapi kiadásokat
Márkázott tartalom | 2026. március 12. 13:31
Az ünnepek és jeles alkalmak – legyen szó születésnapról, névnapról, gyereknapról vagy év végi ünnepekről – mindig örömteli várakozással töltenek el bennünket. A meghitt pillanatok mögött azonban komoly szervezés és tudatos pénzügyi tervezés áll. Szülőként nemcsak az ajándékok kiválasztása, hanem a teljes költségvetés átgondolása is a feladataink közé tartozik.
Vásárló Mit tesz valójában a klímával a mesterséges intelligencia?
Wieder Gergő, Ignácz Péter | 2026. március 11. 17:03
A mesterséges intelligencia (AI) egyszerre növeli a villamosenergia-igényt és nyit új utakat az emissziócsökkentésben. Döntéshozói szinten ezért nem az a kérdés, hogy jó-e vagy rossz-e az AI, hanem az, hogy milyen energiaforrással működtetjük, mennyire hatékonyan futtatjuk a modelleket, és milyen, mérhető klímahatással rendelkező felhasználásokra irányítjuk a számítási kapacitást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG