Mennyit spórolunk az árstoppal? Van, ami drágább lett januárhoz képest

Február elsején, azaz kedden életbe lépett az árstop néven emlegetett kormányzati intézkedés - azon kevés lépések egyike, amelyet a kormány az egyre gyorsuló infláció megfékezése érdekében megtett. Az intézkedés február elsejétől három hónapos időtartamra a tavaly október 15-i szinten rögzíti a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát.

A sarki kisbolttól a webáruházon és a piacon át a nagy hipermarketig minden élelmiszert forgalmazó üzletre vonatkozik a korlátozás. Aki éppen akciós áron kínálta valamelyik termékét október 15-én, az alkalmazhatja az akció előtti legutolsó árat; amelyik üzlet valamilyen oknál fogva nem tudja megállapítani az október 15-én érvényes árat, az a KSH honlapján 2021 októberére közzétett átlagos fogyasztói árakat kell hogy alkalmazza.

A fogyasztóvédelem azt ígéri: a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai három hónapon át folyamatosan ellenőrzik az összes érintett kategóriába tartozó üzletet, aki mulasztást követ el, az 50 ezer forinttól akár 3 millió forintig terjedő bírságot kap. A szankció többször is alkalmazható, ismételt jogsértés esetén a korábbi tétel legalább kétszeresét fizetheti a szabályszegő kereskedő. A többször mulasztáson ért vállalkozás tevékenysége minimum egy napra, de legfeljebb fél évre korlátozható.

Honnan tudjuk, mennyi volt az október 15-i ár?

Arra persze a vásárlók közül jó eséllyel senki sem emlékszik, mennyiért vette az érintett termékeket október 15-én - sok kereskedő is így van ezzel valószínűleg, a piacon a hentes nem feltétlenül tudja, mennyiért adta épp a sertéscombot, és az online kassza adataiból sem biztos, hogy ez kiderülne. A nagyobb üzletláncok persze számítógépes nyilvántartásból tudhatják az árat - aki nem rendelkezik ilyennel, az a 2021. október 15-i beszerzési bizonylaton szereplő bruttó beszerzési árra épített, dokumentált haszonkulcs mértékével felszorzott árat tekintheti hatósági árnak. Aki erre a megoldásra kényszerült, annak január 31-ig le kellett írnia az árképzési gyakorlatát a beszerzési ár és haszonkulcs vonatkozásában - egy ellenőrzéskor ezt kérhetik tőle.

Vásárlási láz azért nem lesz 

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra számít, hogy a vásárlók részéről nagy lesz az érdeklődés a következő napokban, ugyanakkor egy felvásárlási lázat nem tart valószínűnek, hiszen az ármaximalizálás legalább három hónapig tart, így nincs miért rohanni, amit a fogyasztók is tudnak. A főtitkár laptársunknak, a Piac&Profitnak elmondta azt is, az érdeklődés a kíváncsiság miatt is nagy lesz, hiszen ki emlékezik már arra, hogy tavaly október 15-én melyik áruházban mi volt az ára a 7 terméknek, márpedig mindenkinek elő kell vennie az akkori nyilvántartásait és oda kell visszatekerni a maximum árakat. (További részletek itt.)

A fogyasztóvédelmi szakembereknek sem lesz tehát egyszerű dolga, ha ellenőrizni akarják, hogy az érintett termékek a panelház aljában működő kisboltban vagy a piaci eladónál is októberi áron forognak-e, a vásárlóknak pedig pláne gőzük sem lesz, hogy rendben megy-e az árstoppolás.

A Privátbankár.hu 15 éve havi rendszerességgel végzi Árkosár-felmérését három hazai hipermarketláncban - ennek köszönhetően olyan áradatbázisunk van, amellyel valószínűleg egy vásárló sem rendelkezik. Még nekünk is gondot okoz azonban pontosan értékelni az intézkedések megvalósulását. Egyrészt nem pontosan október 15-én jártunk az áruházakban a körkép elkészítésekor - ebben az esetben éppen október 6-án jegyeztük fel az árakat, hogy aztán 7-én, egy nappal a KSH inflációs adatközlése előtt publikálhassuk az eredményeket. Másrészt az érintett termékekben nem teljes az átfedés: csirkefarhát és sertéscomb nincs az Árkosárban, UHT tejből pedig nem a 2,8 százalékos zsírtartalmút vizsgáljuk. A lisztről, cukorról, étolajról, csirkemellről viszont meg tudjuk mondani, hogy az október 6-i (tehát nem a 15-i!) árhoz képest hogyan alakulnak az árak a hipermarketekben február 1-jén. Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy január elejéhez képest mennyit csökkentek (ha csökkentek) az árak az árstopnak köszönhetően.

A mennyiség korlátozott, de elég - nem ettől a Rogán-plakáttól nyer választást a Fidesz

Először nézzük meg a kötelező köröket. A fogyasztóvédelem árstop-kommandói nem csak az árakat vizsgálják ugyanis, hanem a mennyiségeket és a tájékoztatást is.

Nem lehet ugyanis kevesebbet tartani a szokásosnál az árstopos termékekből: a hét adott napjára vonatkozó 2021. évi átlagos mennyiségnek rendelkezésre kell állnia a boltban - például hétfőn a 2021-es év 52 hétfőjének átlagát, szombaton az 52 szombat átlagát kell kitenni a bolti polcokra. Fogalmunk sincs persze, ez darabra mit jelent ma, de ottjártunkkor egyik áruházban sem láttunk hiányt a termékekből vagy a kínálatból.

Ahogy az az akciós termékeknél is gyakran előfordul, egyes áruházak mennyiségi korlátozást vezettek be az érintett termékekre, egyszerre nem vásárolhatunk meg akármennyit - ezek azonban a normál vásárlást biztosan nem zavarják meg, 10 kiló cukor, 10 liter olaj vagy épp 10 kiló sertéscomb általában minden nagybevásárlásnál elegendő...

Ami a tájékoztatást illeti: erre külön plakátokat készített a kormány, amit az üzletek bejáratánál (vagy a webáruház főoldalán) kell elhelyezni.

Ami biztos: nem ettől a Rogán-plakáttól özönlenek majd a szavazók a kormányhoz, a bejáratnál vagy a tolóajtón nem igazán figyelemfelkeltő a mindenhol rendben kihelyezett tájékoztatás, illetve kissé elvész a kötelező maszkhordásra, áruházi szabályokra stb. figyelmeztető egyéb tájékoztatások között.

Tényleg visszatértek az októberi árak – akkor is, ha ez emelést jelent

Február 1-jén az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét jártuk végig, az árstoppal érintett termékekre koncentrálva.

Cukor

Az árstopos árak a cukor esetében minden áruházban vagy megegyeznek az általunk október 6-án mérttel, vagy alacsonyabbak is annál. Az októberi átlagár az áruházakban 253 forint volt kilónként, most 240 forintot mértünk - 5 százalékkal alacsonyabb a mostani ár, mint az októberi. A januárban mért árhoz képest 9 százalékot nyertek a vásárlók - ez kilónként 13 forintot jelent.

A legolcsóbb cukrot az Auchanban találtuk (Diamant, 227 ft/kg), a Tescóban a sajátmárkás cukor kilója 239 forint volt, ahogy az Intersparban a Diamant cukor is.

Liszt

A liszt átlagára gyakorlatilag megegyezik az október elején mérttel, jól látszik, hogy a hiperek betartották az árstop rendelkezéseit. Mivel a liszt sokat drágult az elmúlt hónapokban, az árstoppal 20 százalékot nyertek a vásárlók - ez kilónként 50 forintot jelent.

A legolcsóbb lisztek mindenhol sajátmárkásak, az Auchan és a Tesco 149-ért adja kilóját, a Spar 159-ért.

Étolaj

Az általunk vizsgált étolajat minden áruház ugyanannyiért adja - fillérre pontosan az októberi árhoz tértek vissza, ezzel 12 százalékkal ment lejjebb az ár januárhoz képest, pont 100 forintot kellett lefaragni literenként.

A legolcsóbb, sajátmárkás termékeknél akciók is előfordulnak, így az SBudget az Intersparban 509 forintba kerül literenként, az Auchan olaj 549 forint, a Tesco sajátmárkása pedig 569 forint volt ottjártunkkor.

Csirkemell

Ahogy azt előre beharangoztuk, a csirkemellnél más irányba történt a változás: az októberi árakhoz való visszatérés némi áremelést jelentett januárhoz képest. Ahogy októberben, úgy februárban is 1499 forintba kerül mindhárom áruházban egy kiló csirkemell-filé - az árstop követelményeinek teljesítése jelenleg 3 százalékos áremelést hozott a vásárlóknak, januárban ugyanis csak 1456 forint volt a kilónkénti átlagár.

Sertéscomb

Saját adatunk októberről nincs a sertéscombról, a legolcsóbbat most az Intersparban találtuk kilónként 1099 forintért. Az Auchan és a Tesco 1439 forintos árstopos árat kínál. Ez utóbbi egyébként valamivel magasabb a KSH októberi árlistájában szereplő 1420 forintos kilónkénti árnál.

Csirkefarhát

Az Árkosárban ez a termék sem szerepel, a KSH kilónkénti átlagára 293 forint, ennél az Auchan drágábban kinálta (399 forint), a Tesco és az Interspar olcsóbban (229 forint kilónként).

UHT tej

A KSH 268 forintos átlagos októberi árat tart nyilván a 2,8 százalékos UHT tejnél. Ennél a hipermarketek tudnak jóval olcsóbbat is: 206 forint az Auchan, 209 forint a Tesco és az Interspar sajátmárkása február 1-jén. Érdekesség, hogy az 1,5 százalékos zsírtartalmú tej ugyanabból a sajátmárkásból az Auchanban és a Tescóban is drágább lett, mint a 2,8-as, mivel arra nem vonatkozik az árstop.

Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy az árstop nem csak a "sima" 2,8 százalékos tejre, hanem az összesre, így például a laktózmentes vagy bio tejre is érvényes.

Összességében tehát az általunk az október eleji árakkal összevethető termékek átlagosan 9 százalékkal olcsóbbak lettek az árstop következtében február 1-jére január elejéhez képest. A tényleges spórolás mértéke függ a súlyoktól - azaz attól, az egyes termékekből ki mennyit vásárol. Aki csirkemellből vesz többet, annek kisebb a nyeresége (mivel ez drágább lett, mint januárban volt), aki lisztből, az pedig többet nyerhet (mivel ennek árát csökkentette leginkább az általunk vizsgálható termékek közül az árstop). Fontos megjegyezni, hogy mindez csak a január eleji árakhoz képest van így - az árstop három hónapra vonatkozik, ha ekkor egyébként például elszállna a csirkemell ára, amit az árstop megakadályoz (legalábbis a kiskereskelmi ár vonatkozásában), akkor a vásárlók nyeresége nőhet is.

Legalábbis látszólag. Mert amit sem mi, sem a vásárlók, sem pedig a fogyasztóvédelem szigorú ellenőrei nem tudnak ellenőrizni, az az, hogy az üzletekben forgalmazott több száz / több ezer termék esetében az árak mennyire az árstop függvényében alakulnak. Magyarán megpróbálják-e a kereskedők az árstoppal érintett termékeken keletkezett veszteségüket adott esetben más termékek áremeléseire szétterítve csökkenteni.

Ez is új: SZÉP-kártyával élelmiszert

Keddtől nem csak az élelmiszerárstop kezdődött meg, de életbe lépett az a rendelkezés is, amelynek értelmében május 31-ig a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) minden alszámlájáról élelmiszert is lehet fizetni. Miután a rendelet csak élelmiszerekre vonatkozik, ezért nem élelmiszer termékeket továbbra sem lehet vele vásárolni, nem használható fel többek között vegyi áru, kozmetikumok, állateledel, sporteszközök, újságok, ajándékkártya, mobiltelefon-feltöltőkártya vásárlására sem. Eddig a Spar, az Auchan a Lidl és az Aldi jelezte, hogy elfogadják élelmiszerek vásárlásakor a SZÉP-kártyát, a Tesco még nem adott ki erről hivatalos közleményt, de mint azt az egyik áruházban megtudtuk, hamarosan ők is elfogadják majd a plasztikokat.