A legfontosabb, hogy egyelőre átmenti időre, három hónapra hozták meg az intézkedést, azt követően nézik meg, hogy szükséges-e a hosszabbítás. Annak kapcsán pedig, hogy milyen árakat veszik majd alapul – hiszen ahány bolt, annyi szokás –, Gulyás azt mondta, az online pénztárgép-adatok alapján ellenőrzik, hogy minden bolt visszaviszi-e 2021. október 15-ei szintre a hat megnevezett termék árát 2022. február 15-étől.
Arra a felvetésre, hogy miért most rendelték el az élelmiszerárak visszacsökkentését a 2021. október 15-ei szintre, a miniszter azt mondta, azért, mert azok decemberben nőttek radikálisan. Azért a megnevezett hat termékre terjed ki az árstop, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint ezek azok az árucikkek, amelyekből sokan, sokat vásárolnak. Új információ, hogy a csirkemell mellett a csirkefarhátra is kiterjed az árkorlátozás – derült ki Gulyás szavaiból. Vagyis nem hat, hanem hét termék árát kell befagyasztani.
Közülük a tejfajták közül csak a 2,8 százalékos UHT-tehéntejre lesz érvényes az árstop, és a napokon belül megjelenő kormányrendelet azt is rögzíti majd, hogy ugyanannyi mennyiséget (fajtát) kell kitenni az árbefagyasztással érintett élelmiszerekből, mint októberben, így – ahogy a miniszter fogalmazott – nem lehet trükközni.
A szerb mintát követte az Orbán-kormány – déli szomszédaink tavaly november végén vezettek be élelmiszerár-stopot –, s nem a lengyelt, ahol nem az árakat fagyasztották be, hanem az azokban meglévő általános forgalmi adót (áfa) vitte le nullára. Hogy miért, azt Gulyás azzal indokolta, hogy az ominózus termékek áfája már most is alacsony, 5 százalék, ebből kifolyólag nem lett volna akkora árcsökkenés, mint az árstoppal. Azt, hogy ez mégis mekkora tehercsökkenést okoz egy átlagos családnál, a miniszter nem tudta megmondani, erről jövő hétre ígért pontos számot.
Miközben tehát a kormánynak egyetlen fillér hiánya sem származik az élelmiszerár-stopból, az élelmiszerkereskedelmi lánc tagjai mind osztoznak a veszteségen, mint Gulyás mondta, az igazságos, közös teherviselés eredményeként. Ez utóbbi mértékét azonban már tudta számszerűsíteni, a 140-150 milliárd forintra tehető kiskereskedelmi profitból szerinte kevesebb mint 20 milliárdot vihet el a mostani intézkedés, amit Gulyás elviselhető mértékűnek tartott. Ebből a megközelítésből érthető, hogy egyúttal egyértelművé tette, hogy az árstop miatt elszenvedendő vesztségek miatt nem lesz kompenzáció.
Az is kiderült, hogy az élelmiszerár-stopról szóló rendelkezést megsértőket pénzbírsággal, eltiltással sújtják.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
