Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

Az európai tőzsdék többsége szerény mínuszban van, köztük a BUX is, de az egyedi sztorikra nem lehet panasz. Ma az AutoWallis szállt el, miután az OTP optimista elemzést tett közzé. A forint kissé gyengül, annak ellenére, hogy intervencióval felérő lépéseket tettek a hazai pénzügyi vezetők. Hamar behalt a litecoin-áremelkedés, új erő viszi fel az uránbányákat.

A 4iG hatalmas összegű pályázaton nyert, ami több éven keresztül érvényes marad, a részvény azonban inkább forgalmával tűnik ki. A BUX stagnál, a forint erősödget. Az augusztusi lakáspiac a tavalyi hasonló időszakot nem tudta utolérni, bár a júliusinál jobban alakult. Egy hazai inflációs robbanás lehetőségére figyelmeztet egy elemző.

A magyar infláció immár hónapok óta európai éllovas, ám az emberek egy része így is csak legyint, állítva, hogy a hivatalos statisztikáknál nagyobb a drágulás mértéke. A KSH most közzétett adatai részben magyarázatot adnak erre.

A vártnál nagyobb volt a drágulás augusztusban; az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. Gyorsult az élelmiszerek drágulása, emelkedett a nyugdíjasok inflációja is.

Szeptemberben tovább gyorsult az áremelkedés a hazai hipermarketekben: a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint újra történelmi csúcsra emelkedtek az árak. Egy év alatt 7,2 százalékot drágult a nagybevásárlás, a havi áremelkedés üteme idei csúcsot döntött. Egyre biztosabb, hogy az olaj drágulását idén semmi sem verheti meg – megnéztük, mi maradt a polcokon a nagy tejfölvisszahívás után.

A törlesztések felfüggesztésének határideje szeptember 30-án lejár, s annak sorsát a kormány a nemzeti konzultáció eredményétől tette függővé. Erről már a héten döntés születhet, az viszont biztos, hogy szerdán megtudhatjuk, mekkora volt az infláció augusztusban, ami egyúttal közelebb vihet ahhoz, hogyan is változhatnak az év végéig a kamatok. Ezek a kérdések foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.

Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?

Saját bőrünkön persze már érezzük az áremelkedést, de az előttünk álló héten pontos számok is napvilágot látnak. Az augusztusi infláció mellett a szálláshelyek júliusi forgalmát és az ipar júliusi teljesítményét is közli majd a KSH.

Nagyobb pénzromlás várható augusztusban, mint amire az elemzők korábban számítottak.

Sorrendben harmadszor emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatán, amelynek következtében az már több mint hat éve nem látott magasságba emelkedett. Ez rossz hír a hitelfelvételre készülőknek és a változó kamatozású kölcsönöket törlesztőknek egyaránt. Ráadásul szinte biztosra vehető, hogy még nincs vége a monetáris szigorításoknak. De vajon meddig emelkedhet még a hitelek árazásánál irányadó MNB-alapkamat? Ez alapvetően attól függ, mennyire sikerül letörni az inflációt. Ezekre a kérdésekre keresi a választ heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly.

A hét legfontosabb gazdasági adata a kedden publikált GDP adat volt. A magyar gazdaság a tavalyi mélypont után nagyot ugrott, és ismét Európa élvonalába került. Ugyanakkor a látványos növekedés hátterében ott áll az alacsony bázis is. A tavalyi visszaesést ledolgozta a GDP, a kérdés, hogy sikerül-e valóban tartósan növekedési pályára állni, számos kockázat fenyeget, amelyek megakaszthatják az örvendetes folyamatokat. Munkatársunk, Király Béla foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Németországban 1975 óta nem emelkedtek olyan ütemben a termelői árak, mint júliusban; ez erősítheti az inflációs aggodalmakat.

Júliusban 4,95 százalékra emelkedett a román éves inflációs ráta a tavalyi hetedik hónaphoz mérten, miután júniusban 3,9 százalékon jegyezték – közölte szerdán a román országos statisztikai intézet.

Nemcsak az infláció csökkent júliusban, 0,7 százalékponttal, 4,6 százalékra, hanem az indirekt adóktól szűrt maginfláció is, 0,3 százalékponttal, 3,5 százalékra. Ez utóbbi alapján hozza meg döntését a jegybanki alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ezt a mutatót viszonyítja a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz.

A vártnál valamivel nagyobbat fékezett az infláció júliusban, de a háttérben leginkább bázishatások állnak, így nem dőlhetünk hátra - novemberben éves csúcsot dönthet az áremelkedés.

A fogyasztói árak a júniusi 5,3 százalék után 4,6 százalékkal nőttek éves szinten 2021 hetedik hónapjában. A mérték megfelel a piaci várakozásoknak.

Munkatársunk a Trend FM vendége volt; a műsorban a Privátbankár Árkosár-felmérése mellett az inflációs folyamatok várható alakulása volt a téma, egy nappal a KSH keddi adatközlése előtt.

Tovább tart az áremelkedés az élelmiszerek körében, több mint 14 éve havi rendszerességgel végzett Privátbankár Árkosár-felmérésünk során 4,4 százalékos éves drágulást mértünk a hazai hipermarketekben. Az alma és a krumpli ára rendeződni látszik, de egyre biztosabb, hogy már augusztusban megvan a 2021-es év legnagyobb áremelkedését produkáló élelmiszere. Felmértük a málna-, a kukorica- és a fagyi-kínálatot is.

Már 5,6 százalékos növekedésre lehet számítani globálisan, de vannak kockázatok.

Az MNB Monetáris Tanácsa újabb 30 bázispontos lépéssel emelte az alapkamatot. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás a döntés hátterét értelmezte.

Miközben a kormány igyekszik a választások előtt minél nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni a gazdaságot, ez az infláció felpörgésével is jár. A jegybank június végén 10 év után ismét kamatot emelt, amit most újabb követhet.

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban - közölte a GKI Gazdaságkutató.

A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban munkaerőpiaci és kereseti statisztika is szerepel, megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács júliusi kamatdöntő ülése tarthat számot.

Az utóbbi időben ugyan az üzemanyagok árának drasztikus emelkedése volt a fókuszban, ám az élelmiszereken belül a zöldségek és a gyümölcsök immár évek óta drágulnak. Ez egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt a kormány számára kulcsszavazóknak számító nyugdíjasoknak különösen fáj.

Az Orbán-kormány feltűnően gondos idén a nyugdíjasokkal, mindent úgy alakít, hogy bőséges pénzosztásban legyen részük. Ez már a választási matek része? Erre kerestük a választ e heti videónkban.

Meglepően enyhe volt a reakció a tegnapi, a várakozásoknál sokkal magasabb amerikai inflációs adatra. Ma is csak szerény mínuszban vannak az európai indexek, Budapesten is hasonló a helyzet. Viszont a forint nagyobb mértékben gyengül. Újabb gyorsjelentések érkeznek, profit-előrejelzést emelt a Volkswagen.

A legpesszimistább várakozások igazolódtak, sokéves csúcsra emelkedett az infláció júniusban – a háttérről, a dráguló élelmiszerekről és a következményekről beszélnek A hét videójában munkatársaink.

Érdekes kettősség uralta a piacokat az utóbbi hetekben. 

Noha két termékcsoport továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a fogyasztói árak növekedéséhez, sokkal általánosabbnak tekinthető a drágulás, minthogy kizárólag a dohánytermékekre és az üzemanyagokra fogjuk az infláció tartósnak tűnő növekedését.

Júniusban még az előző két havi 5,1-5,1 százalékosnál is magasabb lehetett az infláció, alapvetően a kilencéves csúcsra ugrott üzemanyagárak miatt. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzromlás vártnál jobban elhúzódó emelkedése miatt tovább emeli a jegybanki alapkamatot, eddig is biztos volt, a szigorítás mértéke azonban a csütörtökön megjelenő inflációs adattól is függ. Erről, valamint a két éve elindított Növekedési Kötvényprogramról is beszélt munkatársunk a Trend FM ma reggeli műsorában.

Virág Barnabás egy interjúban arról beszélt, hogy a kamatemelési ciklussal az inflációt újból az inflációs célnak megfelelő tartományba kívánják terelni 2022 közepére. Természetesen megint szóba került a gyorsabb hiánycsökkentési pálya.

Új három éves inflációkövető PMÁP-kötvényeket árulnak mától, az előző sorozat ugyanis már túl régen volt a kínálatban, futamidejéből kevesebb, mint két év maradt hátra. Az új sorozatnak azonban egy negyed százalékponttal alacsonyabb lesz a kamatprémiuma, ami beleillik a hosszú távú kamatcsökkentési trendbe. Várhatóan így is veszik majd.

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Csaknem egy évtizede nem látott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank: megemelte a jegybanki alapkamatot. Ez persze nem volt váratlan, a 0,3 százalékpontos szigorítás bejelentése után mégis gyengült a forint. Vajon miért? És minek a hatására kezdett alig egy órával később őrült erősödésbe? S mi lesz a hatása a kamatemelésnek a hitelekre, a bankbetétekre, a tőzsdékre? Ha pedig lesz negyedik hullám, az hogyan befolyásolhatja a jegybank terveit? Ezekre keresi választ munkatársunk, Csabai Károly a legfrissebb videónkban.

Az európai tőzsdék szép emelkedésbe kezdtek ma, egyesek szerint a jó konjunktúra-indexek miatt, mások szerint pedig annak ellenére. A BUX-nak csak minimális erősödésre futja, ismét 350 alatt áll viszont az euró. Számos közgazdász az inflációt nevezi meg fő ellenségként. Öngyilkos lett a vírusirtók, majd a kriptodevizák fenegyereke.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

Az euróövezetben pedig két és fél éves csúcsra tört a májusi infláció.

Sa a kamathoz, se a masszív eszközvásárlási programhoz nem nyúlt hozzá a Fed, az előrejelzéseken viszont igazítottak - az infláció megugrását nem tartják tartósnak.

Az USA és Magyarország inflációs adata nagyon hasonló egymáshoz, de több körülmény eltér, és a két jegybank ellentétes álláspontra jutott. A magyar kamatemelési várakozások talán már túlzóak is, ez vezethetett a forint nagy erősödéséhez nemrég. Meddig mehet a kamat? Mekkora lehet az infláció?

Folytatódik az emelkedés a tőzsdéken, de óvatosság, kivárás is érezhető a Fed eheti kamatdöntő ülése előtt. Az infláció miatt sokak feje fáj, a vészmadarak mellett azonban józanabb hangok is vannak. Ismét csúcsot dönt a BUX, miközben a magyar részvények kifejezetten jó vételt kínálnak az egyik alapkezelő szerint.

Az elmúlt hetekben már nem csak a gazdasági szaksajtó, hanem a mainstream média is elkezdett foglalkozni az "elszálló inflációval". Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens elemzésében azt vizsgálja, indokolt-e a a pénzromlással való riogatás. Emellett írásából az is kiderül, kik a nyertesei és vesztesei a növekvő inflációnak.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

Májusban is jelentős mértékben nőttek az árak éves összevetésben. A KSH közlése szerint májusban a fogyasztói árak 5,1 százalékkal ugrottak meg. Úgy tűnik már nem csak az elmúlt hónapok bűnbakjai, a dohánytermékek és az üzemanyagok járultak hozzá a dráguláshoz.

Az elmúlt hónapokhoz képest komolyabb áremelkedést tapasztaltunk a hazai hipermarketekben végzett rendszeres Árkosár-felmérésünk 2021. júniusi epizódjában - most először emelkedett 23 ezer forint fölé az átlagos kosárérték. Az étolaj továbbra is az egyik leginkább dráguló áru, de margarinért is jóval többet kérnek most, mint egy évvel ezelőtt - az aktuális rekordert pedig a szeszesitalok között találtuk meg. Több termék esetében is további áremelkedést ígérnek a szakértők.