Bár a hírfolyamok fősodrában a héten bérelt helye volt a koronavírus-járvány tomboló harmadik hullámának és az oltással, vakcinákkal kapcsolatos híreknek, más említésre méltó történést is volt a héten. A friss inflációs adattal kapcsolatban meglehetősen felemás kép rajzolódik ki, amiről kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit - tette közzé a KSH. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint aggasztó, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal.

Egyelőre fedezi az idei nyugdíjemelés az áremelkedést, de tavasszal még nagyobb inflációra lehet számítani az idősek körében. Az alacsony bért keresőket viszont semmi nem vigasztalja.

Az idei év második havában a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek.

Kedden kiderül, mekkora volt az infláció februárban. Arra lehet számítani, hogy az előző hónapok stagnálása után a KSH akár fél százalékponttal magasabb, azaz 3,2 százalékos második havi pénzromlásról számol be. Közben a forint egyre csak gyengül, az euróval szemben vészesen megközelítette a tavaly áprilisban felállított történelmi, 370-es mélypontját. Az okokat és a kilátásokat boncolgatta kollégánk a Trend FM ma reggeli műsorában.

Egy éve sokáig senki sem vette komolyan a Kínából érkező híreket, aztán amikor Európában is végigsöpört a járvány, mindenki megijedt. A magyar kormány is szigorú intézkedéseket hozott, amit a lakosság fegyelmezetten be is tartott. Ennek eredményeként viszont a gazdaság történelmi zuhanást könyvelhetett el. Azt ki lehet jelenteni, hogy a csütörtöki bejelentések sem fognak segíteni a gazdaságnak, az viszont érdekes lesz, hogy a kormány miként jön ki ebből a korántsem egyszerű helyzetből.

Az elmúlt két hónapban megnyugtató távolságra került a forint a korábbi mélypontjától, és úgy tűnt, kialakulhat egy olyan sáv, amelyben tartósan mozoghat. Ennek a teteje az euróval szemben a 360-as szint volt, amelyet a múlt héten átütött, hogy aztán hétfőn tovább gyengüljön a hazai fizetőeszköz e viszonylatban.

A Monetáris Tanács ülése után kiadott közleményből egyebek mellett arra lehet következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belátható időn belül nem hajt végre kamatcsökkentést.

A GKI konjunktúraindexe februárban kissé csökkent, ám az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek maradtak - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az EU támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex februárban mínusz 17,6 ponton állt, kissé romlott a januári mínusz 16,3 ponthoz képest.

Nemsokára érkeznek itthon is a gyorsjelentések, a Moltól szerényebb, a Telekomtól jobb eredményt várnak. Az inflációs veszélyek miatt nőttek a kötvényhozamok, ez visszaüthet a részvénypiacra is. Ma azonban csak kis csökkenés látható. 50 ezer dollár felett a bitcon, szárnyal néhány energiacég, Buffett pedig átalakította portfólióját.

Ebben az évben még elképesztő mennyiségű pénzt nyomtathatnak a legnagyobb jegybankok, miközben a növekedés beindulhat. Ez megakadályozhatja a tőkepiacokon a nagyobb esést, ez az év is a részvénypiacok éve lehet. Az árupiac is ígéretes. Régiónk nagy diszkonttal forog Nyugat-Európához képest, a magyar részvénypiac értékeltsége is kedvező – mondta az Amundi.

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,9 százalékkal nőttek – közölte a KSH.

Az év második felében lendületbe jöhet a világgazdasági növekedés, köszönhetően a gazdaságösztönző költségvetési és jegybanki monetáris intézkedéseknek, illetve a tömeges oltások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint.

A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett, a járvány kezdete óta a legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. Az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak - közölte a GKI Gazdaságkutató.

Miután tavaly az éves átlagos infláció kissé csökkent, az állam most új ötéves inflációkövető kötvényeket hoz forgalomba, amelyeknek a kamatprémiuma ma is alacsonyabb. Így a két hatás nyomán 4,8-ról 4,55 százalékra csökken a Prémium Magyar Állampapírral elérhető kamat. A kötvények futamideje viszonylag hosszú, öt és fél év.

Sajnos 2021-ben is hasonló lehet a helyzet.

Az elmúlt két hónap viszonylag kedvező folyamatai után januárban újra felgyorsult az élelmiszerárak emelkedése. A Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérése szerint mind az előző hónaphoz, mind pedig tavaly januárhoz képest megugrottak az árak a hipermarketekben - egy év alatt több mint 9 százalékkal nőtt a bevásárlás ellenértéke.

Bár az olajnak és az olajtermelőknek nagyon rossz éve volt tavaly, más árupiaci termékek két számjegyű mértékben drágultak még az év eleji békeidőkhöz képest is. A legkeresettebb termékek emelkedése pedig bőven meghaladta a főbb tőzsdeindexekét is. Ezt részben a várható gazdasági fellendüléssel, részben az inflációs félelmekkel magyarázzák. Van ugyanakkor egy olyan, hosszú távú trend is, ami miatt a drágulás tartós lehet és egy új korszak kezdetét jelezheti.

A koronavírus miatt a kiskereskedelem is rendhagyó évet zár, de a Privátbankár.hu Árkosár-felmérése a rendkívüli körülmények között is zavartalanul követte az árak alakulását a 13. évadban is. A pánikvásárlások  idején láttuk az első nagyobb áremelkedést az évben, de az igazán durva dráguláshoz nem kellett vásárlói roham: a nyár végén kétszámjegyűre gyorsult az élelmiszerár-emelkedés. Érdekesség, hogy a legnagyobb drágulást és a legnagyobb árcsökkenést is a zöldségosztályon tapasztalhattuk meg 2020-ban.

Elviszi a pénzt a jövő évi infláció.

Mármint atekintetben, hogy a magyar gazdaság legfeljebb 6,5 százalék körüli mértékben eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt. Erre is fény derül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülését követően, amikor ismertté válik, mit gondol az MNB a GDP és infláció idei, jövő évi, sőt 2022-es alakulásáról.

Az oltóanyagokról ismét jöttek jó hírek, de ezeket elhomályosították az újabb lezárások következtében várható károk. Sok esemény lesz a héten, ezek előtt a tőzsdék kivárnak, keveset mozogtak. A BUX viszont felülteljesítő volt. A Tesla több milliárd dolláros tőkeemelést hajt végre, hogy csökkentse adósságát és növelje a kínálatát.

Lehet, hogy megint érvényesül az a tőzsdei bölcsesség, hogy a pletykára kell venni, a hírre pedig eladni? Hiába tűnik úgy, hogy a védőoltások megkezdésével lassan kontrollálni lehet a járványt, a befektetők nem tűnnek kedden túl optimistának.

Októberhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, az elmúlt év azonos időszakához képest viszont 2,7 százalékkal nőttek.

Tovább lassult az élelmiszerárak emelkedésének tempója: a Privátbankár novemberi Árkosár-felmérése alapján idei mélypontja közelébe esett egy átlagos család havi nagybevásárlásának ellenértéke - hosszú idő után először egyetlen terméknél sem mértünk kiugró éves áremelkedést. Az előző hónaphoz képest pedig 5,5 százalékkal olcsóbb lett a nagybevásárlás. Kérdés, hogy a frissen bejelentett, a kiskereskedelmet is érintő szigorítások hogyan befolyásolják majd az élelmiszerárakat az év hátralévő részében.

A jegybank kedden tartotta kamatdöntő ülését, ahol nem nyúltak a kamatokhoz. Értékelésében az MNB azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.

A második negyedéves mélypont után erőteljes gazdasági növekedést láthatunk. Az ugyanakkor kérdéses, hogy milyen gyors lesz a kilábalás az év végén, illetve a jövő évben. Nagyon sok a bizonytalanság, így sok a kérdőjel a Takarékbank szakértői szerint.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, majd három hónapja újból csökkenést mutat: az index értéke októberben a szeptemberi mínusz 31,1 pont után mínusz 34,2 pont lett, és ezzel az áprilisi visszaesésnek októberre csak mintegy 40 százalékát sikerült ledolgozni. Ráadásul a tendencia romló a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint.

2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalék volt.  

Vagyis annak, hogy a kormány egyrészt végre jelentősen emeli az egészségügyi dolgozók bérét, másrészt hadat üzent a 70 éve meglévő hálapénznek. S mit lép a Magyar Nemzeti Bank, lesz-e újabb kvázi bújtatott kamatemelés, ha még az augusztusi 4,3 százaléknál is magasabb lesz az éves infláció szeptemberben? Ezek a kérdések foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük a fogyasztói árindex szeptemberi adata, az augusztusi kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés első becslése, valamint az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató.

A benzin és az élelmiszerek drágulására készíti fel a lakosságot az MNB.

Izgalmas hét volt a devizapiacon, a forint ugyanis felült a hullámvasútra, amelynek tempóját részben az MNB lépései határozták meg.

A nyugdíjemelésnél nagyobb lesz az MNB szerint az infláció jövőre, így már az év induláskor emelni kellene a kormánynak. 

A pénzromlás kordában tartása elsőbbséget élvez, ennek érdekében a jegybank készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására. Egyebek mellett ezt is hangsúlyozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján.

A jegybank szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1-6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatunk meg többet. Akkor derül ki az is, változtatott-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei 0,3-2 százalékos gazdasági növekedési prognózisán, valamint a 3,2-3,3 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzésén. A monetáris politikáért felelős Virág Barnabás alelnök pedig fél 4-kor sajtótájékoztatót tart.

A világ nagy részén hasztalan próbálnak a jegybankok inflációt gerjeszteni, hiába növelik a pénzmennyiséget és tartják alacsonyan a kamatokat. Nálunk ez sikerült, de nemsokára eljöhet az inflációs csúcs az Amundi szerint. Ha megáll az infláció emelkedése, akkor viszont a forint lassú gyengítése előtt is újra megnyílik a tér. Nem sok jót várnak a bérek frontján, és az “akciós” hazai részvények átárazódása is bizonytalan.

Három nap szakadás után az amerikai részvényindexek végre emelkedésbe váltottak, méghozzá elég szép pluszt mutatnak. Európában is szép emelkedés van, viszont a BUX index eléggé lemaradt, a Richter húzta vissza elsősorban. A mai inflációs adatot két elemző is a várakozásoknak megfelelőnek nevezi, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az MNB nem akar 360 forint feletti euróárat.

A fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára emelkedett a leginkább.  

A Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérése szerint továbbra sem fékez az élelmiszerárak emelkedése: augusztus után szeptemberben is kétszámjegyű áremelkedést mértünk. Több mint 13 éve havi rendszerességgel publikált árkörképünk az ősz első hónapjára újabb történelmi csúcsra ért.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a fogyasztói árindex augusztusi adata. Az biztos, hogy az infláció tovább kúszott felfele, a kérdés az, hogy mennyivel drágult az élet.

A magyar és az európai tőzsdék lefele tartottak, miközben a tengerentúlon inkább emelkedő indexeket láthattunk csütörtökön. A nap egyik fontos híre, hogy a Fed új inflációs rendszert vezetett be.

Ezt jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azon a háttérbeszélgetésen, amelyet azt követően tartott, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 0,6 százalékon hagyta.

Az alacsony jövedelműek inflációja minden más társadalmi csoportnál magasabb. És ezt még a Központi Statisztikai Hivatal adatai is megerősítik.

Nagyon szépen emelkednek az amerikai tőzsdeindexek, a jó tengerentúli nyitás az európai tőzsdéket is magával ragadta. A BUX is hozta az európai átlagot, három fontos részvényünk is drágult. A forint szolidan gyengülget, a nemesfémek esése megállt, az olajpiac pedig örül a jó készletadatoknak. Aggasztóan magas viszont az amerikai infláció. Emelkedik a hazai lakáseladások száma.

Az idei alacsony nyugdíjemelés miatt rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok. A friss adatok alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy novemberben érkezik a nyugdíjkiegészítés.