Míg néhány hete még attól kellett tartani, hogy történelmi mélypont csúszik a forint az euróval szemben, az utóbbi két hétben sokkal stabilabb lett a magyar fizetőeszköz. Ennek többségében örülhetünk, hiszen az import termékek elvileg így olcsóbbak lesznek. De vajon van-e a magyar gazdaság szempontjából árnyoldala a forint erősödésének?

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Bár a márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 4-6 százalék közé tette a lehetséges idei gazdasági növekedés mértékét, az azóta beérkezett adatok alapján optimistább, ezért úgy ítéli meg, hogy a GDP közel 6 százalékkal bővülhet. Ugyanakkor a jegybank szerint az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok erősödtek, ami miatt készen áll a monetáris szigorításra - olvasható a közleményben. Ez megerősíti Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfői szavait, melyek szerint a következő, június végi ülésén a Monetáris Tanács már kamatot emelhet. 

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.

Nem jó a hangulat a tőkepiacokon, amit a vártnál magasabb brit, japán inflációs adat, az amerikai adóemelési félelmek és lakásépítési adatok magyarázhatnak. Egy százalék körüli esés jellemző Európában, ami Pestre is begyűrűzött. Nagyot esett a réz, a fa, és február óta először 40 ezer dollár alá hanyatlott a bitcoin.

Eseménydús volt a hétfő reggel, hiszen rég nem látott forinterősödésnek lehettünk tanúi. Az okokról is beszélt a Trend FM Reggeli monitor című műsorában Király Béla kollégánk.

A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Az inflációt a szegények adójának hívják sokszor félig-meddig tréfásan, hiszen az elszabaduló árak az ő pénztárcájukat az átlagosnál jobban megcsapoljaák. A héten publikálta a fogyasztói árindex áprilisi alakulását a KSH. Heti videós anyagunkban többek között azt is elemeztük, hogy az alacsonyabb jövedelműekre hogyan hatott az árindex változása.

Kérem, ezt a cikket ne olvassa el, mert az káros lehet a nemzetgazdaságnak. Bár jó lehet az Ön zsebének. Lassan ott tartunk, hogy minden lakossági hitel kamatterhe alacsonyabb, mint a lakossági állampapírok hozama. Még akinek van pénze, annak is érdemes lehet hitelt felvenni, sőt van, hogy annak éri meg igazán. Az infláció ugyanis lassan felzabálja majd a tartozások értékét. Jegyzet.

A meglepetést okozó amerikai inflációs adat hatása ma is tart, tovább szakadnak a részvénypiacok Európában. A hazai BUX viszont felülteljesítő, és a forint is erősödött. A Tesla kínai eladási adatai rosszak lettek, a cég vezére nyomta le a bitcoin árát, de más alternatívát keres helyette.

Fél százalékponttal nagyobb növekedést prognosztizálnak 2021-re, mint tették azt februári előrejelzésünkben.

Európában stabilizálódtak ma a tőzsdék, de az USA-ban nagyon várják a délutáni inflációs adatot, ami még felkavarhatja a piacokat. A Telekom gyorsjelentése nagyjából hozta a várakozásokat, az OTP célárát pedig megemelték. Magyarországon csökkenhet a kriptodevizák adója. A lítium az egyik legjobban teljesítő nyersanyag volt az idén.

Az optimistának nem nevezhető elemzői várakozásokat is meghaladta a fogyasztói árindex áprilisi emelkedése. A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Az első negyedévben ugyan számos korlátozás élt, amely hatott az emberek szabad mozgására, ám vélhetőleg elsősorban a megugró üzemanyagárak miatt tankoltak a magyarok jóval kevesebb benzint.

Hosszú távon is a korábbiaknál gyengébb hazai fizetőeszközzel kalkulál a magyar kormány. Ennek az államháztartásra gyakorolt hatásán túlmenően egy másik, a mindennapokban sokkal jobban érzékelhető következménye is lesz.

A változás után maginfláció a teljes infláció 73 százaléka helyett már csak a 63 százalékát fedi majd le.

A friss konvergenciaprogram alapján lesz mód a további 1 százalékos emelésre.

Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.

Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.

Nemcsak a minimálbérre és garantált bérminimumra bejelentett dolgozók szenvedtek el komoly hátrányt a kései bérmegállapodás és a dübörgő infláció miatt, hiszen a legfrissebb inflációs előrejelzés alapján a legalacsonyabb keresetűek bérének reálértéke egyáltalán nem növekszik. Ez azonban nem minden - a minimálbéren alapuló járadékokra szorulók is szívhatják a fogukat. 

Ahogy arról a kamatdöntés után beszámoltunk, az MNB Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton. A szervezet közleményéből kiderül, mit gondolnak az inflációról, amit az elemzők többsége most a legnagyobb kockázatnak tart.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis őrködni az infláció felett, és ha kell beavatkozni. Az áremelkedések szintje egy ideje kritikus szinten van, ám vélhetőleg a keddi kamatdöntő ülésen sem fog a jegybank beavatkozni, jelenleg a gazdaság dinamizálását ugyanis sokkal előrevalóbbnak tartják, mint az árstabilitást.

A költségvetési törvény módosítójában árulták el, hogy szükség lesz évközi kiegészítésre.

Ha csak a tőzsdék teljesítményét nézzük, akkor nem lehet oka panaszra a befektetőknek, hiszen jellemzően a tavalyi évben jól teljesítettek. Ráadásul számos piacon az idén is nőttek az indexek. Ennek ellenére vannak kockázatok, és nem állítható, hogy felhőtlen kilátásokkal tekintünk a jövőbe.

Masszív növekedés előtt áll a magyar gazdaság, amelynek a következő időszakban az ipar lehet a motorja, vélik a Takarékbank elemzői. A pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján arról is szó volt, hogy jelen pillanatban az infláció jelenti a legnagyobb kockázatot.

A takarmányárak annyira megnőttek, hogy muszáj a piaci árakat is növelni. A drágulás akár a 20-25 százalékot is elérheti, így 1 kg csirkemell filé közel 2000 forintba kerülhet majd. A Baromfi Termék Tanács szerint ráadásul további drágulásra is számítani lehet.

Állampapír vásárlásakor a MÁP Pluszt, az inflációkövető PMÁP-ot vagy az eurós PEMÁP-ot érdemes választani? Kemény dió, mivel az infláció alakulásában és a forintárfolyam jövőjében is sok a kérdőjel. Kiszámoltuk, hogy különböző forgatókönyvek esetén melyik papír lesz kedvezőbb. Az is lehet, hogy a kötvények kombinálása a legjobb megoldás.

Az élelmiszerárak emelkedése lassul a hipermarketekben, örülni azért mégsem lehet felhőtlenül: az elmúlt év robosztus drágulása után nem csoda, ha most lassul az élelmiszer-infláció. Friss tapasztalat, hogy résen kell lennünk a bevásárlásnál és néha bizony a kisebb betűtípussal írt számot is meg kell néznünk az árcímkén, mert néhány termék ismét elkezdett „összemenni” – és mindezt a járványhelyzetben jobb, ha inkább egyedül tesszük, nem a fél családdal.

Európában még keresik az irányt a tőzsdék, a BUX viszont egyértelműen lefelé tart. A forint csak kicsit gyengül, a magas inflációs adat megfelelt a várakozásoknak. A BMW és a Daimler elektromos modelljei iránt megugrott a kereslet, a Teslára viszont nehéz idők járhatnak Kínában. Egy semleges szervezet 400 ezer dolláros bitcoint vár.

A februári 3,1 százalék után márciusban 3,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

A csütörtöki és hétfői amerikai száguldást kedden hozza be Európa, rekordot dönt Frankfurt és Párizs. Budapest is szépen teljesít, főleg a Mol húzza, de a Richter is igyekszik. A hétvégi erősödés után gyengül a forint, drágul az olaj. Az egyik elemző műhely öt százalékos forintinflációt vár áprilisra.

Mi a közös a 19. századi vasútépítési láz részvényeiben és a bitcoinban? Az árrobbanás, meg a szándékos árfelhajtás? A Wall Street nagyágyúi simán fel tudnák vásárolni a bitcoinok oroszlánrészét a piacról, főleg, hogy a mennyiség korlátozott, és rengeteg bitcoin nem is eladó. Egy sor jele van annak, hogy épp ezt a folyamatot látjuk. Mi lesz, ha bekövetkezik? Merre viszik majd az árat a tőzsdecápák? (Jegyzet)

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

Idén közel 4 százalékos lehet az infláció. Az MNB kissé optimistább lett a gazdasági növekedést illetően.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén nem változtatott a 0,6 százalékos jegybanki alapkamaton és a többi kondícióhoz sem nyúlt. Az okokat a jegybank vezetése - Matolcsy György elnökkel az élen - a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón ismerteti, ahol egyúttal azt is megtudhatjuk meg, módosít-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GDP-re és az inflációra három hónappal ezelőtt adott prognózisán.

Vagyis arra, hogy a legutóbbi, tavaly december közepén kiadott prognózisai óta jelentősen súlyosbodott a járványhelyzet. Nem tudni, a harmadik hullám miatt mikor és hogyan kerülhet sor a korlátozások enyhítésére, így azt sem, az hogyan befolyásolja a gazdaság visszapattanását, valamint az inflációt.

Ha a korábbi évek tendenciáját nézzük, akkor erre a következtetésre juthatunk. Az elmúlt egy évre visszatekintve viszont már bízhatunk abban, hogy a 370-es szint fölé nem megy a hazai fizetőeszköz árfolyama. Úgy tűnik ugyanis, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) számára kimondatlanul is – hiszen, mint vezetői ki szokták hangsúlyozni, nincs árfolyamcéljuk – ez az a mérték, amelynél már mozgásba lendülnek. Kérdés, most is így lesz-e.

Míg az előző válság nem okozott fogyasztóiár-inflációt, most más a helyzet. Eközben a kötvényhozamokat nyomott szinten tarthatják, így “pénzügyi elnyomás”, elinflálás várható. Védelmet jelenthetnek a reáleszközök, köztük a részvények, de nem mindegyik. Hosszú távon az értékalapú társaságoknak áll a zászló. A magyar részvények is javulhatnak, mégsem ezekből táraznak be elsősorban a Hold Alapkezelőnél.

Bár a hírfolyamok fősodrában a héten bérelt helye volt a koronavírus-járvány tomboló harmadik hullámának és az oltással, vakcinákkal kapcsolatos híreknek, más említésre méltó történést is volt a héten. A friss inflációs adattal kapcsolatban meglehetősen felemás kép rajzolódik ki, amiről kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit - tette közzé a KSH. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint aggasztó, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal.

Egyelőre fedezi az idei nyugdíjemelés az áremelkedést, de tavasszal még nagyobb inflációra lehet számítani az idősek körében. Az alacsony bért keresőket viszont semmi nem vigasztalja.

Az idei év második havában a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek.

Kedden kiderül, mekkora volt az infláció februárban. Arra lehet számítani, hogy az előző hónapok stagnálása után a KSH akár fél százalékponttal magasabb, azaz 3,2 százalékos második havi pénzromlásról számol be. Közben a forint egyre csak gyengül, az euróval szemben vészesen megközelítette a tavaly áprilisban felállított történelmi, 370-es mélypontját. Az okokat és a kilátásokat boncolgatta kollégánk a Trend FM ma reggeli műsorában.

Egy éve sokáig senki sem vette komolyan a Kínából érkező híreket, aztán amikor Európában is végigsöpört a járvány, mindenki megijedt. A magyar kormány is szigorú intézkedéseket hozott, amit a lakosság fegyelmezetten be is tartott. Ennek eredményeként viszont a gazdaság történelmi zuhanást könyvelhetett el. Azt ki lehet jelenteni, hogy a csütörtöki bejelentések sem fognak segíteni a gazdaságnak, az viszont érdekes lesz, hogy a kormány miként jön ki ebből a korántsem egyszerű helyzetből.

Az elmúlt két hónapban megnyugtató távolságra került a forint a korábbi mélypontjától, és úgy tűnt, kialakulhat egy olyan sáv, amelyben tartósan mozoghat. Ennek a teteje az euróval szemben a 360-as szint volt, amelyet a múlt héten átütött, hogy aztán hétfőn tovább gyengüljön a hazai fizetőeszköz e viszonylatban.

A Monetáris Tanács ülése után kiadott közleményből egyebek mellett arra lehet következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belátható időn belül nem hajt végre kamatcsökkentést.