Márciusban írtunk arról, hogy az Amazon megnyitotta az első európai szupermarketjét Londonban, amely kuriózuma, hogy szinte érintés nélkül lehet megvásárolni az alapvető élelmiszereket és háztartási kellékeket. Eljátszottunk a gondolattal, mi lesz, ha az Amazon a magyar piacon is megjelenik ezzel az újítással, mit szólhatnak ahhoz a már évek óta itt tevékenykedő nagy diszkonthálózatok.
A 2021-es évet végigkísérte az üzemanyagárak változása. Ami alapvetően felfelé irányuló mozgásra korlátozódott. A 95-ös oktánszámú benzin és gázolaj jegyzése folyamatosan addig nem látott magasságokba került, amit a kormány november közepén elégelt meg, amikor a benzin literje már 511, a gázolajé pedig 517 forintba került. Emiatt az Orbán-kabinet három hónapra, 2022. február 15-éig 480 forinton befagyasztotta az üzemanyagárakat. A sors fintora, hogy nem sokkal később a világpiaci kőolajárak akkorát estek, hogy a nagykereskedők a plafonnál olcsóbban adták tovább a benzint és a gázolajat. Erről született az alábbi cikkünk.
Valószínűleg mindenki agyába belevésődött, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt hosszú hónapokon keresztül például nem ülhettünk be egy pubba meginni egy csapolt sört, vagy egy étterembe elfogyasztani egy ebédet, merthogy azok 2020. november 11-én elővigyázatosságból kénytelenek voltak bezárni. Március elején terjedt el a hír, hogy a kormány tovább szigorít a járványügyi korlátozásokon, amelyről mi is beszámoltunk.
A gáz is visszatérő téma volt az idén, több cikkben is foglalkoztunk ezzel. November első napján például arról írtunk, hogy csőtörés miatt leállt az orosz gázszállítás Bulgárián keresztül Szerbiába és Magyarországra.
Miután a járvány csak nem akart csitulni, újabb és újabb hullámokat vetett, folyamatosan arra terelődött a figyelem, vajon elő lehet-e írni kötelező jelleggel az oltást. Erre általánosan, minden magyar állampolgárra vonatkozóan nem került sor, a kormány azonban ezt az állami és önkormányzati dolgozóknak előírta, a cégeknek pedig lehetővé tette, hogy ugyancsak kötelezővé tegyék az oltást. Október végi cikkünk egy friss kormányrendelet alapján azt járta körül, hogy pontosan mely állami és önkormányzati alkalmazottak az érintettek.
Örökzöld téma, hogyan ítélik meg a nagy nemzetközi hitelminősítők a magyar gazdaság helyzetét. Nem kicsi a tét, hiszen számos befektető ez alapján dönt, hogy Magyarországon fialtassa-e a tőkéjét, illetve, hogy mekkora hozamot várnak el azért cserébe, ha jegyeznek a kormány által kibocsátott devizakötvényből – hogy csak két példát említsünk. Augusztus közepén annak lehetett örülni, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő egyike, az S&P továbbra is befektetésre ajánlotta kis hazánkat.
A nyugdíjasok járandóságainak kormány által törvény által kötelezően biztosítandó értékállósága az idén a korábbi évekhez képest jóval nagyobb érdeklődést kiváltó témának bizonyult, tekintve, hogy az infláció csaknem 14 éve nem látott magasságot ért el. Áprilisban ezt még nem lehetett látni, akkor még a nyugdíjasok annak örülhettek, hogy az ő fogyasztói kosarukban szereplő termékek kevésbé drágultak, mint a teljes népességé.
Magyarország számára hagyományosan fontos kereskedelmi partner Németország, ezért sem lényegtelen, Budapestnek milyen a viszonya Berlinnel. Nos, az utóbbi időkben több torzsalkodásra is sor került. Májusi cikkünkben arról számoltunk be, hogy azért kapott kritikát a magyar kormány, mert a 27 EU-tagország közül egyedüliként megvétózta az uniós külügyminiszterek közös nyilatkozatát és ezáltal az egységes uniós állásfoglalást a kiújult izraeli-palesztin konfliktus ügyében.
Már a második legolvasottabb cikkünk kapcsán kitértünk arra, mi történt a hazai üzemanyagárakkal az idén. A Top 10-be befért második e tematikájú írásunk júniusban látott napvilágot, amikor a benzin és a gázolaj egyaránt 5-5 forintos drágulása még 432, illetve 436 forintos új szinteket eredményezett. Bizonyára kevesen gondolták akkor – bár kétségtelenül voltak, akik mér ezzel riogattak –, hogy alig öt hónappal később bőven 500 forint felett lehetnek a jegyzések.
Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor az első két helyet foglalja el A 100 Leggazdagabb magyar 2021 című kiadvány rangsorában, amelyben előbbi 455 milliárd, utóbbi 420 milliárd forinttal szerepel. Nem csoda, ha élénk érdeklődés kíséri kettejük megszólalásait. Pláne, ha egymásról mondanak valamit, ahogyan tette azt az OTP Bank elnök-vezérigazgatója november elején.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
