27-ből 26 tagország egyetértett abban, hogy most az a legfontosabb, hogy hallgassanak a fegyverek és ne legyen még több halálos áldozat. (…) Csak Magyarország látta ezt máshogy, bármilyen okból is

- mondta a német külügyminiszter a német közszolgálati televízió (ARD) szerda reggeli műsorában arra utalva, hogy  a magyar vétó akadályozta meg az uniós külügyminiszterek közös nyilatkozatát és ezáltal az egységes uniós állásfoglalást a konfliktus ügyében. 

Megfúrt közös álláspont

A vétó már csak azért is rosszul jön az EU-nak, mert Brüsszel és Németország is szeretne az eddiginél jelentősebb szerepet játszani a közel-keleti béke megteremtésében (erre utalt Heiko Maas is) – márpedig ez közös álláspont nélkül meglehetősen nehéz.             

A német közszolgálati híradó, a Tagesschau a vétóval összefüggésben emlékeztet arra, hogy

Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is „nagyon szoros kapcsolatokat ápol” Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel.

Felidézik azt is, hogy nem ez az egyetlen téma, amelyben vita van a német és a magyar kormány között.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára közleményében a többi közt azt írta:

Magyarország azért nem értett egyet az európai uniós nyilatkozat szövegével, mert a kormány szerint az súlyosan kiegyensúlyozatlan volt, és nem tükrözte a valós helyzetet.

Mit mond az EU?

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az EU egyrészt elítélte a palesztin Hamász zsidó állam elleni rakétatámadásait. Borrell ugyanakkor – Izraelre is utalva – elfogadhatatlannak nevezte, hogy az elmúlt napokban túl sok civil áldozat volt.

Az önvédelemnek mindkét fél részéről arányosnak kell lennie, és tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot

- jelentette ki.

Az EU tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólított fel az izraeliek és a palesztinok között, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kérte a Gázai övezetben.

Borrell közölte azt is, hogy az uniós tagországok minisztereinek legtöbbje "határozottan támogatta", hogy Izrael ne költöztessen ki palesztin családokat a kelet-jeruzsálemi területről, aminek lehetősége kiváltotta a jelenlegi konfliktust.

Háttéranyagunkat, amelyben egy izraeli városban élő nő a rakétatámadásokról, N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő pedig a konfliktus hátteréről beszél lapunknak, itt olvashatják.