Éppen lakkoztam a vendégem körmét, amikor megszólalt a sziréna. Bezártam a szalont, és már mentünk is a közeli épület lépcsőházába. Ezt a rakétát szerencsére megsemmisítette a Vaskupola (az izraeli légvédelmi rendszer). Hallottuk a bummot, majd visszamentünk, és folytattam a lakkozást
- mesélte lapunknak a Tel-Aviv közeli 250 ezer lakosú városban, Petah Tikvában élő B. Bernadett azzal kapcsolatban, hogy milyen most az élet a gázai rakétatámadások sújtotta Izraelben. (Teljes nevét kérésére nem közöljük - a szerk.)
Háborús viszonyok
Mint mondta, nappal általában egyszer-kétszer, éjjel kétszer-háromszor szólal meg a légvédelmi sziréna. A Vaskupola, amelyet rakéták és lövedékek nagyrészt automatikus megsemmisítésére fejlesztettek ki, nem képes minden támadást kivédeni, azaz a rakéták egy része célba ér.
Csütörtök éjjel kettőkor egy tőlünk 150-200 méterre lévő házba csapódott be egy rakéta. 5-6 sérült volt. A szirénát átaludtam, csak a robbanásra ébredtem fel. Aztán megint elaludtam. Reggel meg felkeltem, és dolgoztam 10 órát.
A sziréna megszólalásától számítva 90 másodpercen belül el kell jutni az óvóhelyre vagy be kell menni az óvószobába – utóbbi csak az újépítésű házakban van.
De néha szólnak előre, hogy éjfélkor lőnek. Múltkor 12 percet késtek
- jegyezte meg Bernadett ironikusan.
Szerinte az élet most sem állt le, a riadókhoz pedig hozzá lehet szokni. Óvoda-iskola ugyan nincs, de ő jár dolgozni. Persze azért mindig készenlétben kell lenni.
A fiam is lemegy a játszótérre a barátjával. Nehéz neki itthon. De tudja, hogy ha sziréna van, mennie kell az óvóhelyre. És persze ott a telefonja is, ha bármi van.
Bár az élet így enyhén szólva sem egyszerű, a költözésen továbbra sem gondolkoznak.
Minden magyar ismerősöm ezt kérdezi. De nincs hova mennünk. A gyerekek is itt járnak oviba, suliba. Itt élünk.
Végül pedig egy viccel érzékeltette, hogy milyenek az ottani mindennapok:
A világon mindenhol a koronát próbálják leküzdeni. Csak Izraelben tért vissza minden a régi kerékvágásba.
Mi áll a háttérben?
De miért újultak ki bő egy hete a harcok Izrael és a palesztinok között?
A konfliktus újabb kirobbanásának közvetlen oka arab családok kilakoltatása Jeruzsálemben, amely éppen Ramadán hónap idején történt
- mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő.
Emellett azonban – tette hozzá – olyan okok is állnak a háttérben, melyeket nem szoktak közvetlenül a fegyveres összecsapásokhoz kapcsolni: ilyen például a demográfiai kiegyenlítődés.
A nemzetközi közösség által megszálltnak tekintett területeken, Kelet-Jeruzsálemben, Ciszjordániában és Gázában ugyanis ma már 5-6 millió olyan arab él, akinek nincs izraeli állampolgársága.
(A megszállást Izrael vitatja – a szerk.)
Izrael nemzetközileg elismert területén élő 8,7 milliós lakosságának pedig már mintegy 20 százaléka arab, ők azok, akik izraeli állampolgársággal rendelkeznek, hívta fel a figyelmet N. Rózsa Erzsébet.
Igaz, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben eközben a nemzetközi tiltakozás ellenére egyre növekszik az ortodox zsidó telepesek száma, ami tovább élezi a feszültséget.
Belpolitikai játszmák
A másik ok – emelte ki a Közel-Kelet-szakértő –, hogy Izraelben és a palesztinoknál is súlyos belpolitikai válság alakult ki a közelmúltban.
Benjamin Netanjahu, aki a legrégebb óta hatalmon lévő kormányfő a zsidó állam történetében, nem volt képes kormányt alakítani az ismét patthelyzetet hozó márciusi választások után, sőt – a Financial Times szerint – politikai riválisai már nagyon közel voltak ahhoz, hogy eltávolítsák a hatalomból, és nélküle alakítsanak kormányt.
Kérdésünkre, hogy ilyen szempontból a konfliktus fellángolása éppen kapóra jött Netanjahunak, N. Rózsa Erzsébet azt válaszolta:
egy válság mindig erősíti a hatalmon lévő vezetőt.
A palesztin területeken pedig – tette hozzá – most kellett volna választásokat tartani, amiket Mahmud Abbász palesztin elnök valószínűleg elveszített volna.
Ami pedig a következményeket illeti,
a válság kiéleződése érzelmileg egyesíti az Izraelben és a megszállt területeken élő arabokat, egymás közötti nézeteltéréseiket és széttagoltságukat áthidalva
- véli a Közel-Kelet szakértő.
Eldurvult harcok
Izraeli közlések szerint palesztin fegyveresek egy hét alatt több mint 3 ezer rakétát lőttek ki a zsidó államra, többségüket azonban a Vaskupola megsemmisítette.
Az izraeli hadsereg eközben harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él, és lebombázott egy médiaközpontot és áramellátó hálózatokat is.
Hétfő esti adatok szerint
a palesztin rakétatámadásokban eddig 10 ember, köztük két gyermek vesztette életét. A palesztinok azt közölték, hogy az izraeli csapásokban 212 ember, köztük 61 gyermek és több mint 30 nő halt meg Gázában.
Izrael azt állítja, hogy a palesztin áldozatok között több tucat terrorista van, és nem áll szándékukban civileket megölni.
A BBC elemzése szerint az izraeli hadsereg a lehető legnagyobb károkat akarja okozni a palesztin fegyvereseknek, mielőtt beszünteti a harcot, és – mint korábban is – addig folytatja katonai akcióját, amíg a nemzetközi közösség megálljt nem parancsol a gázai civil áldozatok növekvő száma és a humanitárius helyzet romlása láttán.
Döntésképtelen ENSZ
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) az elmúlt két hétben már háromszor ülésezett a harcok kiújulása miatt, azonban a Norvégia által javasolt közös nyilatkozatot továbbra sem tudta elfogadni. Azt ugyanis rendre blokkolta Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok.
A nyilatkozatban a többi közt a palesztin családokat fenyegető kelet-jeruzsálemi kilakoltatások megakadályozására szólítanák fel a zsidó államot, valamint megismételnék, hogy a testület támogatja az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos megoldását.
Ennek az értelmetlen vérontásnak, terrornak és pusztításnak azonnal véget kell vetni
- mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára az ENSZ BT vasárnapi rendkívüli ülésén.
Hozzátette:
elrettenti a palesztin civil áldozatok egyre nagyobb száma, és elítéli az izraeli haláleseteket is.
Egyúttal felszólította a feleket, hogy működjenek együtt egy tűzszüneti megállapodás érdekében, és hagyjanak teret a közvetítést célzó erőfeszítéseknek.
Joe Biden amerikai elnök annyit közölt, hogy adminisztrációja a palesztinokkal és az izraeliekkel közösen dolgozik a nyugalom helyreállításán. Benjamin Netanjahu egy vasárnapi sajtótájékoztatón ugyan elismerte, hogy vannak „nyomásgyakorlások”, de egyúttal megköszönte Biden támogatását.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint folyamatosan dolgoznak a diplomáciai csatornákon keresztül a harcok befejezéséért. Mint fogalmazott:
Úgy gondoljuk, hogy az izraelieknek és a palesztinoknak egyformán joguk van biztonságban élni.
A bevételek Észak-Amerikában 32 százalékkal nőttek. 
