Most lendült be igazán az áremelkedés – 15 éve nem láttunk ilyet

November 5-én – mint 2007 februárja óta minden hónap elején – újra nyakunkba vettünk három hazai hipermarketet, hogy megnézzük, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára. Már az előző, októberi felmérésünk után is minden idők legmagasabb végösszegéről írtunk, amikor is kétszámjegyű, 10,3 százalékos drágulást mértünk a hazai hipermarketekben. A trend novemberben is folytatódott – nem is akárhogyan. Az Árkosár-felmérések történetének legnagyobb emelkedési csúcsát értük el:

eszerint átlagosan 17 százalékkal emelkedtek az árak tavaly novemberhez képest.

Az eddigi legmagasabb éves emelkedést utoljára 2011 májusában mértük - akkor a mostaninál közel 2 százalékponttal alacsonyabb, 15,2 százalékos éves áremelkedést találtunk.  

A mostani drágulás beleillik a március óta tartó folyamatba - mostanra inkább exponenciális, mint lineáris emelkedést láthatunk az éves áremelkedés mértékét jelző mutatóban. (A görbét legfeljebb a júniusi adat töri meg, de itt is felfelé kiugró változást látunk.)

A Központi Statisztikai Hivatal egyébként holnap teszi közzé a friss, októberre vonatkozó inflációs adatait (az Árkosár-felmérés eredményeit közel 15 éve havi rendszerességgel mindig a statisztikai hivatal közlése előtt 1 nappal publikáljuk). Előző hónapban 5,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál a hivatal szerint. Elemzők már akkor úgy kalkuláltak, hogy számítani lehetett az infláció szeptemberi felpattanására. Bár felmérésünkben egy hónappal előre járunk a KSH inflációs adatánál, az októberi adat is sok éves csúcsot hozhat.

Bár az áremelkedés üteme a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint hónapról hónapra gyorsul, a mostani, rekordmagas drágulási ütemhez a bázishatás is kellett:

tavaly novemberben épp 2020 legalacsonyabb éves árindexét mértük,

akkor csak 3 százalékkal emelkedtek az árak a megelőző év novemberéhez képest. Innen ugrottak most az árak rekordmértékben. Az egyre gyorsabb áremelkedést jól mutatja, hogy nem egy áruház kiugró adata húzta fel az átlagot, hanem valamennyi láncnál komoly drágulást mértünk egy év leforgása alatt: az Auchan 19,2, a Tesco 18,4, az Interspar 13,3 százalékkal emelt az általunk vizsgált termékek árain. A legolcsóbb és a legdrágább hipermarket között sincs jelentős különbség, mindössze 1300 forint (5 százalék). Az alábbi grafikonon is látszik, hogy tavaly novemberben majdnem éves mélypontra esett a kosár ellenértéke, most viszont épp éves csúcsra emelkedett:

Ha előző hónapot nézünk, „csak” 0,2 százalékkal került többe a nagybevásárlás. Egyedül az Intersparnál találtunk árcsökkenést, havi szinten 3,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetnünk a holland láncnál. A másik két áruház azonban emelt az árain: míg a Tesco 0,5 százalékkal, az Auchan 4 százalékkal ment feljebb egy hónap alatt.

Így a három áruház átlaga alapján 24 037 forintra jött ki a kosárérték.

Ez mindösszesen 51 forinttal múlja felül az októberi Árkosarat, de ha összevetjük a tavaly novemberi nagybevásárlással, az árak emelkedése már jóval drámaibb képet mutat:

akkor 20 549 forint is elég volt ahhoz, hogy megöltsük kosarunkat, míg most 24 ezer forintból sem jöttünk ki a családi nagybevásárlás végeztével.

Persze ha mindent ott vennénk, ahol azt a legolcsóbban adják, ugyanezekkel a termékekkel ugyanezekben az üzletekben kevesebb pénzből is megúszhattuk volna a nagybevásárlást, ami 21 500 forintos végösszeget jelentene. A tripla idő vagy a tripla létszámú bevásárlóstáb azonban nem biztos, hogy megérné: alig 2600 forintot lehetne megspórolni, és a logisztikai problémákról – meg az üzemanyagárakról – még nem is beszéltünk.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Előző felmérésünk során tapasztaltak után arról írtunk, hogy margarin az éves áremelkedésben átvette az első helyet az étolajtól. Akkor a margarin 50 százalékkal került többe, mint egy éve, az étolaj 36 százalékkal. Ezúttal az olajnál mindösszesen 29 százalékos éves drágulást mértünk, míg a margarin ára tovább szállt: 61 százalékkal fizethetünk érte többet, mint tavaly novemberben. A margarinhoz ennél olcsóbban nem tudtunk volna hozzájutni a vizsgált üzletekben: mindhárom áruházlánc fillérre pontosan ugyannyiért kínálta a megfigyelt margarint, ráadásul pont ugyanannyiba került, mint előző hónapban - ahogy a teljes kosár esetében, a margarinnál is a tavaly novemberi árhoz képest van durva ugrás, nem pedig az előző hónaphoz képest vagy épp az áruházak között van nagy különbség.

Komolyabb, 49 százalékos áremelkedést találtunk a lisztnél is. Mindeközben több más termék árában is vaskosabb áremelkedést láttunk: a csirkemellért 33, az égetett szeszrét 32, a teáért 31, a burgonyáért 36, a tésztáért 28, a kávéért 26 és a túródesszertért is 23 százalékkal kell többet fizetnünk, mint egy évvel ezelőtt. A felmérésünkben vizsgált termékek közül 10 százalékot meghaladó mértékben csak a kóla (-14 százalék) és a párizsi (-10 százalék) ára csökkent egy év alatt.

Ha az előző hónaphoz képest mért változásokat nézzük, már három terméknél volt 10 százaléknál nagyobb árcsökkenés. Ezek a banán (-27 százalék), a jeges tea (-16 százalék) és párizsi (-10 százalék) voltak. Nagyobb, 10 százalékos drágulást ötnél találtunk: a burgonya 44, az alma 40, a liszt 12, a kávé és a tea 11-11 százalékkal lett drágább októberhez képest.

Havi legolcsóbbak

Minden felmérésünk alkalmával megnézünk plusz három terméket, amelyeknek minőségre és márkára való tekintet nélkül feljegyezzük az árát - azt, hogy ha csak az számítana, hogy mennyibe kerül, hol szerezhetnénk be a legolcsóbban őket. Ezúttal három köretnek való közül választottunk. Választásunk a rizsre, a bulgurra és az édesburgonyára (avagy batátára) esett. Ezeknél nem csak a szezonalitás adja az apropót. A mostaniakat annak kapcsán vizsgáltuk meg, mert a Tesco néhány héttel ezelőtt „élő állati kártevők jelenléte” miatt saját vizsgálata alapján levette a polcokról az egyik saját márkás rizsét és az intézkedésről értesítette a vásárlókat.  

Természetesen nem zsizsikes rizsekre vadásztunk, kizárólag arra voltunk kíváncsiak, hol és milyen rizst lehet most a legolcsóbban beszerezni. „B” típusú, kilós rizst a legkedvezőbb áron az Interspar kínálta: 349 forintért adták az S-Budget saját márkás terméküket. Ennél valamivel többért, 365 forintért találtunk rizst az Auchanban, míg a Tescóban 419 forintért adta a Mester márkájú rizst.

Az utóbbi időszakban nálunk is egyre gyakrabban fellelhető köretként a bulgur. A török rizsnek is nevezett, gyakorlatilag tört búza legolcsóbban az Auchanban volt: 999 forinttba került a Nettfood terméke. Ennél alig valamivel többre, 1079 forintra jött ki a Vegabond bulgurja (500 grammos kiszerelés 539 forintba került). Az Intersparban pedig a Lestello márkájú, 250 grammos bulgur 329 forint volt, a kilós ár így itt 1316 forintot jelent.

Harmadik vizsgált köretünk az édesburgonya volt. Ebből a legolcsóbbat a Tesco adta. Az akciós, magyarországi batátát már 449 forintért meg lehetett venni, 499 forintért egyiptomi édesburgonyát kínáltak az Auchanban, míg szintén Egyiptomból származó zöldséget árult az Interspar is, már 799 forintos kilós áron.

Hogyan számoltunk? Kosaras módszertan >>>>