A cikk szerzője az elmúlt hetekben többször „szondázta” ismerőseit, ki mennyire viseli rosszul a folyamatosan emelkedő üzemanyagárakat. Talán nem meglepő, hogy az emberek döntő többsége rosszul, és fogadkozott, hogy csökkenti a gépkocsihasználatát. Felmerült a kérdés, hogy - figyelembe véve a munkahelyi kötelezettségeket és a családjuk működését - a gyakorlatban meg tudják-e valósítani, hogy leteszik a kocsijukat, vagy legalább szignifikánsan kevesebbet használják azt? A többség úgy vélekedett, hogy ez extra erőfeszítést igényel, amit a gyakorlatban nem könnyű megvalósítani.
Természetesen vannak a baráti kör felkérdezésénél, statisztikailag jóval megbízhatóbb információk is. A napokban vált ismertté az „MKB Dialóg” válaszadó közösségének véleménye. „Milyen üzemanyagáraknál van a lélektani határ, ahol letesszük az autót?” - tették fel nekik a kérdést. Azt tapasztalták, hogy a válaszadók negyede 500 forint/liter üzemanyagárnál letenné az autóját, azaz a jelen helyzetben már változtatna (a kérdőív lekérdezése pillanatában még 500 forint alatt volt az üzemanyag ára - a szerk.). A kutatás időpontjában a válaszadók ötöde mondta, hogy már az akkori árak is változtatásra kényszerítik.
Már csak a fentiek miatt is érdekes megnézni, hogy mennyire fáj az autósoknak a magas üzemanyagár, és valóban hajlandóak-e felforgatni az életüket annak érdekében, hogy spóroljanak a benzinen. A statisztikák azt mutatják, hogy szeptemberben, amikor már megindultak felfelé az árak, de még csak 450 forint környékére jutott a 95-ös literenkénti jegyzése, az emberek még nem érezték annyira húsbavágónak a helyzetet, hogy változtassanak.
Érdemes persze hozzátenni, hogy valószínűleg a járvány miatt a korábbiaknál többen járnak autóval. Ráadásul nemcsak a felnőttek esetében nőtt az ily módon közlekedők száma, hanem sokan „szoktatták le” a családjukat, gyerekeiket is a tömegközlekedésről, szállítva őket nap, mint nap. A fokozott járműhasználat egyébként a budapesti dugókon túl már a tavaszi üzemanyagfogyasztás alakulásából is tükröződött. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki statisztikái azt mutatják, hogy áprilisban és májusban már megközelítette a tankolt mennyiség a járvány előtti szintet, majd a növekvő árak ellenére a nyár folyamán már meg is haladta azt.
Igaz a nyári számadatokat részben magyarázhatta az, hogy idén a magyarok többsége belföldön nyaralt, és emiatt többet tankoltak, mint jellemzően szoktak. A szeptemberi számok esetében viszont már ez aligha racionális magyarázat. A számok ugyanakkor azt mutatták, hogy a kilencedik hónapban a tavalyi és tavalyelőtti fogyasztást is jócskán túlszárnyalta a megvásárolt benzin mennyisége.
Ha nem a NAV, hanem a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatait nézzük, az első kilenc hónap statisztikái éves bázison az esetükben is növekedést mutatnak. A MÁSZ szerint a január-szeptemberi időszakban 830 millió liter 95-ös benzint vásároltak a magyar autósok, míg egy évvel korábban ez a mennyiség 812 millió litert tett ki. Ugyanakkor a szövetség adatai azt mutatják, hogy 2019-ben egymillió liter felett volt a január-szeptemberi időszakban tankolt 95-ös motorbenzin mennyisége.
Minden idők legmagasabb szeptemberi fogyasztása egyértelműen azt jelzi, hogy nagyon sok család állította át az életét gépkocsifókuszú működésre. A magas üzemanyagárak ugyan bosszantják őket, ám a többség jövedelmi helyzete vagy eleve kedvező volt, vagy az utóbbi időben javult annyit, hogy a fogadkozások ellenére mégse változtassanak az életvitelükön. Érdekes lesz, hogy az októberi, illetve a novemberi statisztikák mit tükröznek majd. Az 500 forintos lélektani határ valóban olyan jelentős és fájó, hogy azon a szinten már visszafogták az emberek a járműhasználatukat.
300 milliárd font a tervezett keret négy évre. 
