Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idei legmagasabb éves pénzromláshoz alapvetően a szeszes italok, a dohányáruk, illetve az üzemanyagok drágulása járult hozzá.
Az utóbbi hetek rekordokat döntögető benzin- és gázolajárait látvamár korántsem lehet meglepő senki számára, hogy a járműüzemanyagok ára 21,6 százalékkal volt magasabb az előző hónapban, mint 2020 szeptemberében.
A szeszes italok és a dohányáruk ára is két számjeggyel, átlagosan 11,2 százalékkal nőtt éves szinten, ezen belül a dohányáruk 17,8 százalékkal drágultak.
Mégsem ezek a legmagasabb értékek, a prímet az étolaj viszi, amely 32,6 százalékkal kerüt többe az elmúlt hónapban, mint az előző év azonos időszakában. A margarinért 15,4, a baromfihúsért 9,2, a büféárukért 7,6, kellett mélyebben a zsebünkbe nyúlni. Összességében az élelmiszerek ugyanakkor "csak" 4,4 százalékkal drágultak. Az éttermi étkezés viszont 7,3, a munkahelyi étkezés 9,4, míg a büféáruk 7,6 százalékkal.
Az összességében 5,1 százalékkal drágább tartós fogyasztási cikkeken belül az ékszerekért 12,9, a szobabútorokért 11,6, a konyha- és egyéb bútorokért 10,6, az új személygépkocsikért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni.
A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 13,8 százalékkal lett magasabb szeptemberben, mint az előző év azonos időszakában.
A szolgáltatások díja az átlagos inflációnál kisebb mértékben ment fel, 3,2 százalékkal, ezen belül viszont a lakásjavítás és -karbantartás 13,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,3 százalékkal került többe.
Ezúttal a nyugdíjasok alacsonyabb, 5 százalékos inflációt érezhettek, mint az összes háztartás, akiknek 5,5 százalékos drágulással kellett szembenéznie - legalábbis a KSH hivatalos adatai szerint. Ezen belül az idén, tehát január és szeptember között a nyugdíjas infláció 4,4, míg az összlakossági 4,4 százalék lett.
Több amerikai katona is belesebesült abba, hogy „acélajtókon kellett” áthatolniuk. 
