Kilenc éves csúcsra ugrott októberben az infláció, a KSH 6,5 százalékos drágulást ért. Ráadásul az MNB prognózisa szerint novemberben akár 7 százalékos is lehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Tetézi a bajt, hogy ugyan a múlt héten az MNB ismét gyorsított a kamatemelési cikluson, és 30 bázisponttal növelte az alapkamatot, ez azonban úgymond nem hatotta meg a befektetőket, aki ennél erőteljesebb emelést vártak - mondta kollégánk, Király Béla a Trend fm hétfői műsorában.
Szakértőnk ugyanakkor azt is kiemelte: az MNB jelezte, egy hónap múlva hasonló mértékben fogja növelni az alapkamatot. Egyúttal pedig azt is közölték, hogy duális lesz a kamatrendszer, hiszen az egyhetes jegybanki betétek kamata elválik az alapkamattól. Utóbbi eszköz egyébként azért is lehet mert ellentétben a Monetáris Tanács üléseivel, amelyeket havonta tartanak ezt hetente tudja a jegybank módosítani. Így ez egy rugalmas eszköz lehet, amivel gyorsan tudnak reagálni a piaci fejleményekre. Ennek köszönhetően várhatóan időnként kinyílik az olló a két kamat között. Ha pedig valamennyire javul a helyzet, akkor csökkenhet a két eszköz között a kamatkülönbözet.
Noha a jegybank rendre azt hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcéljuk, a mostani gyenge szint (a beszélgetés még a hétfői történelmi mélypontot megelőzően készült – szerk.) miatt könnyen lehet, hogy az MNB beavatkozik. Ennek legegyszerűbb módja, hogy az egyhetes betétek szintjét tovább emelik.
Ezzel persze nem feltétlenül tudja a magyar jegybank az inflációt megszelídíteni, hiszen az jórészt globális folyamatok eredménye. Így például az energiaárak megugrása, az alapanyagok erőteljes drágulása vagy éppen a szállítási díjak drasztikus emelkedése, amely szintén szóba került a beszélgetésben, mind olyan tényezők, amelyek a központi bankoktól függetlenek.
Ugyanakkor ezek a termékeknek a drágulása visszaköszön a nemzetközi folyamatokban is, ami miatt sokak szerint az amerikai jegybank is lépéskényszerbe kerül. A Fed részben a megugró infláció miatt vezeti ki a kötvényvásárlási programját, és az is elképzelhető, hogy a jövő évben kamatot is emelnek. Ugyanakkor az EKB-nál nem egyértelmű, hogy merre mennek, túl azon, hogy az európai bank kommunikációja ellentmondásos, az eurózónában a fogyasztói árak növekedése egyelőre nem nyomasztó, és a hosszútávú inflációs várakozások is igen mérsékeltek.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
