Sok kiskereskedő már húzza a száját, ha a szinte semmit sem érő ötforintosokat próbáljuk meg rásózni, sok vásárló pedig csak bosszankodik, hogy a zsebét húzza feleslegesen. Bár a készpénzmentes fizetés is fejlődik, a készpénzt is használjuk még elég rendesen.
Az infláció eközben cammogásból kocogásba csapott át nemrég (6,5 százalékra ugrott). Bár még nem tudjuk, vágtázni fog-e, vagy sem, a pénz értéke mindenképpen csökken. Így az ötforintosok napjai vélhetően meg vannak számlálva.
Még nem késő elkezdeni gyűjteni. Mint nagybátyám annak idején, aki a lyukas kétfilléresekből gyűjtött össze megszűnésük előtt egy nagy dunsztosüvegnyit, majd csavaralátétnek használta azokat. De mire használható egy ötforintos, ami nem is lyukas?
Szárnyalnak a fémárak
Talán nyersanyagnak, hulladék fémnek? Az érme hivatalos leírásában az MNB-nél ugyanis ez szerepel:
Súlya: 4,2 g
Anyag: réz (75%)–nikkel (4%)–cink (21%) ötvözet
Mármost Londonban a réz tőzsdei ára 37, a nikkelé 26, a cinké 22 százalékkal nőtt egy év alatt dollárban – plusz ehhez a dollárerősödés és a forintgyengülés is hozzátett egy kicsit. A réz forintban és két év alatt már 74 százalékkal drágult.
Mennyit ér egy ötforintos fémtartalma?
Számoljunk hát, mennyibe is kerül egy ötforintos, csak a nyers fémtartalmat tekintve?
Árfolyamok:
Réz, 9652 USD/tonna - 9,652 USD/kg - 0,965 cent/g - 3,00 forint/gramm
Nikkel, 19 620 USD/tonna - 6,10 forint/gramm
Cink, 3289 USD/tonna - 1,02 forint/gramm
(USD: 311 forint)
Számítás:
4,2×(0,75×3+0,04×6,1+0,21×1,02)=11,38
(Egy grammra jutó érték: 2,71 forint, tehát egy kiló 2710 forint.)
Már 11 forint felett az öt forint
Tehát 11,38 forintba kerülnek az ötforintosok csak a fémtartalmuk alapján, ami ráadásul valamely Londoni tőzsdei raktárban, nagybani, nagykereskedelmi áron értendő. Valójában több is lehet az értéke ennek a fémnek Budapesten, és akkor még nem beszéltünk a gyártás, szállítás, őrzés költségeiről. Az MNB-nek egész biztosan tiszta ráfizetés már.
Lehet, hogy érdemes az érméket félretenni? Ha tovább folyik a nyersanyagok drágulása, az infláció erősödése, a forint gyengülése, akkor a végén egész értékálló befektetésnek is bizonyulhat? Lehet. Az értékesítéssel azonban gondok lehetnek. Bajosan tudunk ugyanis tőzsdei áron eladni. A fémeket felvásárló “MÉH-telepek” ennél csak jóval alacsonyabb összeget fognak ajánlani.
Tört bronzként talán átvennék
Az egyik interneten fellelhető árlista szerint a “háztartási rézért” csak 1900 forintot kínálnak (a londoni tőzsdei ár pont 3000-re jött ki). Ha meg, mivelhogy ötvözet, mondjunk “bronz vegyes forgácsnak” minősülne, ami valószínű, akkor csak 900 forint lenne kilója. Ez utóbbi áron meg már nem érné meg, hiszen egy ötforintosért csak körülbelül három forint nyolcvanat adnának. A fémeket házilag szétválasztani meg nem lehet egyszerű vagy olcsó művelet.
Így aztán valószínűleg nem érdemes azzal kísérletezni, hogy eladod hulladékfémként. El lehet tenni abban reménykedve, hogy majd egyszer sokat javul, emelkedik tovább a fém ára, vagy csökken a felvásárlók kiskereskedelmi árrése. Vagy valakinek kell majd barkácsolási célokra.
És a tíz forintos?
A tíz forintos érme összetétele is hasonló, de jobb.
Súlya: 6,1 g
Anyag: réz (75%)–nikkel (25%) ötvözet
A 75 százalék réz mellett ugyanis a negyede nikkel, ami Londonban kétszer annyit ér, mint a réz. Így számításaink szerint valóban magasabb, grammonként 3,78 forint lehet a fémtartartalma (az ötforintos 2,71 forintos értékével összehasonlítva). Így az egész érme 23,04 forintnyi fémet rejt. De a jóval alacsonyabb szintű fémfelvásárlási árak miatt alighanem ezzel ugyanúgy nem érdemes házalni.
Az egykulcsos adórendszer sokadik adókulcsa
További nehezítés, hogy amint az egyik Tüzép honlapjáról kiderül, a fémeladás után még adózni is kell. Igaz, nem az "egykulcsos" 15 százalékkal, hanem jóval alacsonyabb mértékkel:
Az SZJA törvény 58. § (10) bekezdése alapján a magánszemélyek fémhulladék értékesítése szja köteles. Eszerint a magánszemély által értékesített fémhulladék ellenértékéből 3,75 % szja kerül a helyszínen levonásra. (Forrás)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
