Az uniós szakértők szerint az infláció a gazdaság újbóli megnyitása utáni árhullám, az áru- és nyersanyagárak globális emelkedése miatt nő 6 százalék fölé. Úgy vélik, Magyarország gazdasági növekedése 2022-ben is erőteljes, 5,4 százalékos lesz a fiskális ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, azonban 2023-ban már várhatóan 3,2 százalékra lassul, ahogy a szakpolitikai támogatás fokozatosan megszűnik.
A szakértők azt is megállapították, hogy emelkedő termelési költségek továbbra is magasan tartják majd az inflációt. A lakossági energia árszabályozása részben megvédi a háztartásokat a nyersanyagárak emelkedésétől - tették hozzá. A 2021. évi, átlagos 5,1 százalékos infláció után 2022-ben 4,8 százalékos, 2023-ban pedig 3,4 százalékos inflációt prognosztizál az Európai Bizottság.
Az előrejelzés szerint a háztartások fogyasztása megélénkül a robusztus jövedelemnövekedés, a kormányzati támogatási intézkedéseknek köszönhetően. Ezek az ösztönző intézkedések főként a családoknak nyújtott egyszeri jövedelemadó-visszatérítést, a 25 év alattiak szja-mentességét, a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, nyugdíj és béremeléseket foglalják magukba. A jelentés megjegyzi, hogy az ösztönző intézkedések a feltételezettnél is jobban fellendíthetik a fogyasztást, ugyanakkor a vártnál magasabb infláció ronthatja a háztartások vásárlóerejét.
A beruházások továbbra is élénkek maradnak, köszönhetően a javuló gazdasági kilátásoknak, és az állami beruházások is jelentősen növekedni fognak idén és jövőre is. A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy magyar gazdaság erősen integrálódott a globális értékláncokba, így az ellátási zavarok sebezhetővé teszik az exportot. Mivel az alapanyaghiány 2022-től várhatóan enyhülni fog, az export az előrejelzések szerint a globális kereslet lassulása ellenére is dinamikus marad. Ugyanakkor - jegyzik meg - az erős belföldi kereslet az előrejelzések szerint az importot táplálja, miközben a magasabb globális energiaárak rontják Magyarország kereskedelmi feltételeit. A folyó fizetési mérleg romlik 2022-ben, majd 2023-ban ismét javulni fog.
Az államháztartási hiány 2021-ben a gazdasági növekedés erőteljes fellendülése ellenére magas marad, és eléri a GDP 7,5 százalékát - írták.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
