Indul az inflációs díjemelési hullám a bankszektorban (is).

Az elemzők által várt stagnálás helyett lassult a németországi infláció januárban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint.

Már elérték, hogy 2500 termék ára csökkent, 50 százalékos akciókat is hirdettek a megcélzott boltok. De itt nem áll meg a horvát mozgalom.

Kiemelt figyelemmel követi a jegybank az inflációs folyamatokat. A kamatcsökkentés szüneteltetéséről szóló üzenetet felváltotta a szigorú monetáris kondíciók tartásának frázisa.

Kamattartást várnak a szakértők a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésén. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, Donald Trump protekcionista intézkedéseinek zömét pedig várhatóan februárban fogja bejelenteni. A forint gyengélkedése sem támogatja a monetáris lazítást.

Érdemes kicsit alaposabban is megnézni, ki örülhet Orbán Viktor „jó hírének”, azaz az állampapírok 1700 milliárd forintra rúgó kamatainak idei kifizetésének. És mi lesz ennek a hatása a gazdaságra és az államháztartás finanszírozására?

Kettős nyomás alá került, mivel nem csak hazai bírálói, de az újra hivatalba lépő Donald Trump is szorgalmazza a mielőbbi megállapodást az ukrajnai háború lezárására.

A csak a siker hirdetésére képes propagandaminiszter most éppen amiatt, hogy Európa 43 országa közül mindössze nyolcban volt magasabb az éves infláció decemberben, mint Magyarországon. Az Európai Unióban pedig csak kettőben, Lengyelországban és Romániában. Pedig nálunk a hatodik legmagasabb a jegybanki alapkamat, vagyis a meglóduló fogyasztóiár-index elsődleges ellenszere. Ennek tudható be, hogy legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt.

Szombaton tovább emelkednek a kutak nagykereskedelmi árai.

2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 

Németországban 11 havi csúcsra gyorsult az infláció decemberben. Ám a 2,6 százalékos érték így is 2 százalékponttal alacsonyabb a magyarnál.

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásokkal összhangban nőtt az éves fogyasztóiár-emelkedés mértéke decemberben.

A német Welt szerint fordulóponthoz érte Orbán Viktor rendszere. Az uniós pénz és a külföldi befektetések elfedték a problémákat, amelyek most kezdenek igazán látszani. 

Megtudták a magyar befektetők azt a számot, ami alapján óriási pénznek kereshetnek új helyet. A friss inflációs adat szerint a PMÁP sorozatok kamata 13,9 százalékponttal csökken, kérdés, hogy mi lesz a 7 ezer milliárd forintnyi inflációkövető állampapír sorsa?

Jelentős gyorsulással zárta a múlt évet az infláció. 

Ismét hajszálra van a két számjegyűtől az élelmiszerárak emelkedése a legfrissebb Privátbankár Árkosár-felmérés szerint. Januárban újabb történelmi csúcs született. Ha ebben a tempóban folytatódna a drágulás, akár már 2 hónapon belül is elérheti a 40 ezer forintot a családi élelmiszer-nagybevásárlás ára. 

A kínai gazdaságban március óta nem történt hasonló.

A fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,0 százalék volt decemberben, magasabb, mint az 1,9 százalékos novemberi növekedés.

A lengyel jegybank elemzők körében végzett legfrissebb felmérése szerint idén gyorsul a fogyasztói áremelkedés tavalyhoz képest, majd jövőre visszalassul a 2024. évi szintre.

Van, akinek szenvedést, de van, akinek örömet okoztunk azzal, hogy elindult új szubjektív, beszélgetős műsorunk, az Ez Viszont Privát. Összegyűjtöttük a legnézettebb adásokat, és rájöttünk, Magyar Péter nekünk is sokat segített.

A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.

A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.

Jelentős emelkedést mutatnak a magyarországi fizetések. Ahogy a reálbérmutató is szépen nőtt, amire nagy szükség is volt a tavalyi esés után. 

A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.

Nem sokat tehet az orosz jegybank a megugrott infláció ellen, miután annak hátterében nem kis részben az állami költekezés áll, ám várakozások szerint megteszi, ami tőle telik.

Ahogy egy hónapja, úgy Virág Barnabás alelnök tájékoztatása szerint most is elhangzott egy 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat. Hogy ezúttal is Patai Mihály másik alelnöktől, az később derül ki.

A jegybank a jövő évi inflációs és növekedési előrejelzéseit is közölte.

A Gránit Alapkezelő, a Makronóm Intézet, az Erste, a CIB Bank és az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint szinte biztosan változatlan marad decemberben is a jegybanki alapkamat, ám az Inflációs jelentés tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

Soha nem volt még ilyen drága a bevásárlás. Mitől emelkednek megint durván az élelmiszerárak, miközben a gazdaság recesszióban van? Tényleg a gonosz multik próbálnak nyerészkedni a magyar embereken, vagy máshol kell keresni a válaszokat?

Újra 10 százalék felett drágulnak az élelmiszerek, hiába mér mást a KSH. Nincs itt semmi nagy titok, a kormány politikája okozza a bajt, és ezt már nem lehet propagandával elkenni. De Orbán Viktor tudja egyáltalán, mi a valóság? És hogy sikerült a Békemisszió 2.0? Cserbenhagyta a Nyugat Ukrajnát? Hagyhatjuk Lázár Jánosnak, hogy elkótyavetyélje fél Budapestet? Főként ezekről beszélgettek az Ez Viszont Privát 31. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.

Aggodalmának adott hangot nyilvánosan Oroszország legnagyobb bankjának vezérigazgatója vállalva a kockázatot, hogy Vlagyimir Putyin államfő esetleg nem szeretne bírálatokat hallani.

Romániában novemberben éve alapon 5,11 százalék volt a pénzromlás üteme.

Felemás helyzet alakult ki a tőzsdéken. Európában mínuszok, míg az ázsiai piacokon a vásárlók vitték a prímet. 

Immár második hónapja megint emelkedik az infláció.

Erre is válaszolt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly. Annak apropóján, hogy a magyar kormányfő szerint csak és kizárólag az amerikai elnökkel ők ketten a béke hívei és csak a két ország 2025. évi központi büdzséje „békeköltségvetés”. De mi lesz, ha Trumpnak a január 20-ai beiktatása után nem sikerül egy napon belül lezárnia az orosz-ukrán háborút, ahogy azzal kampányolt? 

A részvénypiacok csendesek, de a BUX dübörög, főleg az OTP húzza, amelyre jókora céláremelés érkezett. A forint is erősödött a pénteki kellemes hitelminősítői meglepetés hatására. Egy neves bankház 15 százalék feletti erősödést vár az amerikai tőzsdeindextől. Egyre több cégnél merül fel, hogy infláció elleni védelemként bitcoint vásároljon.

Az elmúlt hónapok áremelkedése decemberben tetőzött: másfél éve nem láttunk akkora drágulást a hipermarketekben, mint most. A két számjegyű drágulás visszatért az üzletekbe, sosem volt még ilyen drága a nagybevásárlás a Privátbankár Árkosár története során.

A vártnál kevésbé lassult az infláció novemberben, és még így is rendkívül magas.

Még így is majdnem a legalacsonyabb 2021 júliusa óta.

A novemberi inflációs adat rácáfolt az elemzői várakozásokra.

Az orosz gazdaságról ellentmondásos adatok jelentek meg az elmúlt időszakban. Egyes elemzők szerint a háború költségei és a nemzetközi szankciók hatásai nem érződnek, mások szerint viszont mélyreható problémák vannak. Az orosz rubel árfolyama a múlt héten látványosan összecsuklott, ami ismét a kétkedők hangját erősítette fel. Erről is beszélt kollégánk, Király Béla, a Trend FM reggeli műsorában.

Az elemzők által vártnál kevésbé gyorsult a németországi infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló csütörtöki jelentése szerint.

És akkor még az Erste elemzői optimistának tűnnek.

Van valami, ami még Donald Trump megválasztott amerikai elnöknél is nagyobb hatást gyakorolhat a választók hangulatára: az átlagemberek fogyasztásának alakulása. Ezzel pedig gond lehet.

Az hagyján, hogy a kormányzati (siker)propagandában nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként emlegetett infláció októberben újra „kidugta a fejét”, s magasabb lett az előző havinál. Az igazi bosszúságot azonban az okozhatja a Karmelitában, hogy bár egy sor európai ország fogyasztóiár-indexe még a magyarnál is jobban emelkedett egy hónap alatt, s a Privátbankár Európai Inflációs Körkép kétéves történetében csak egyszer rontottak ennyien, még az sem volt elég ahhoz, hogy akár egyetlen helyet is előrelépjünk a ranglistán. Így viszont sovány vigasz, hogy a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében maradtunk az élmezőnyben.

Az elmúlt évtizedek Kelet-Közép-Európában az itt élők jelentős kivándorlását hozták Nyugat-Európába, ahol jobban lehet keresni, ám Szerbiából már nem csak ezért mennek el az emberek.

Gyorsult az infláció Franciaországban, de az energiaárak például 2 százalékkal estek, az élelmiszerek ára pedig csak 0,6 százalékkal drágultak.