A TrendFM reggeli műsorában a Klasszis Média lapigazgatója a Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb adatait mutatta be, de szóba kerültek a kormány lehetséges intézkedései is.

Elmaradt az újabb csúcsdöntés a magyar hipermarketekben, de egy év alatt óriásit drágultak az élelmiszerek: 20 hónapja nem mért ekkora éves áremelkedést a Privátbankár Árkosár-felmérése. A minisztérium fenyegetőzik, az áruházak bizonygatják, hogy eddig is akcióztak – vajon újra felrobban az árstop-bomba?

A legfrissebb makroadatok arra utalnak, hogy az Egyesült Államok gazdaságában stagfláció alakulhat ki, amit Donald Trump elnök büntetővámjainak bevezetése felerősíthet.

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Az ATV Start vendége volt Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója. A téma az élelmiszerek drágulása, a kiskereskedők és a kormányzat viszonya volt.

Miután a nemzetgazdasági miniszter fenyegető hangú közleményben követelt árcsökkentést, az Auchan jelezte, mennyit akciózott már eddig is az első két hónapban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja a kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentését.

Kérdés, itthon is így alakult-e az év második hónapja.

Az amerikai pénzügyminiszter szerint ugyan a kedden életbe lépő vámoknak nem lesz negatív gazdasági hatása, a szakértők úgy vélik, hogy ez a fogyasztókon fog lecsapódni és érezhető inflációs hatása lesz. Az is kockázatot jelent, hogy az integrált értékláncokban az alapanyagok és alkatrészek számos alkalommal lépik át a határokat, ez a vámok bevezetésével komoly drágulást okozhat – mondta el kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

Az élelmiszerek makacs drágulása a világ leggazdagabb országaiban, így az Egyesült Államokban is olyan problémává vált, amit már nem lehet egyszerűen átmeneti gazdasági nehézségként leírni.

A regnáló MNB-elnök alatt az utolsó kamatdöntés következik.

Mit gondol az utca embere a gyorsuló inflációról, a megélhetésről, illetve Magyar Péter beszédéről, valamint a lehetséges tavaszi politikai akciókról? A videóból kiderül. 

A PMÁP, amelyből jókora összegek szabadulnak fel mostanában, csak nagy késéssel követi a pénzromlást, így emelkedő inflációs környezetben kifejezetten kedvezőtlen tud lenni. A jelenlegi alacsony kamatprémiuma miatt még stagnálás esetén sem túl kedvező, eleve alacsony reálkamat van a konstrukcióba beprogramozva. Igazán jó jelentősen eső inflációnál lenne, de erre most kevés esély látszik. Mi marad helyette?

A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.

Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.

Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?

A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.

A 13 havi mélypontot jelentő 5,3 százalékos lengyel januári éves infláció a magyarnál 20 bázisponttal alacsonyabb. 

Gyorsult az infláció januárban.

Csökkentette számos tej és tojás árát a Tesco: az áruházlánc üzleteiben és online felületén 12 féle UHT és ELS tej és 7 féle sajátmárkás tojás kapható, előbbiek esetében akár 8, utóbbiak esetében akár 10 százalékos árcsökkentést is tapasztalhatnak a vásárlók. 

A tőzsdék nagyon várják a délutáni amerikai inflációs adatot, Európában jó gyorsjelentések érkeztek, a BUX is csúcsközelben jár. A forint erősödött, amire rövidebb távon meg is van az oka, de hosszabb távon lehet, hogy ez változni fog a megugró infláció miatt. A központi bankok visszavettek a CBDC-tervekből, fizetnek az FTX-károsultaknak.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomon követi az élelmiszerek piacán zajló folyamatokat és szükség esetén beavatkozik.

2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Továbbra is gyorsuló tempóban drágulnak az élelmiszerek Magyarországon, a közelgő inflációs adatközlés minden bizonnyal erről tanúskodik majd – mondta a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk. Gáspár András lapigazgató felhívta a figyelmet: bár minden érintett megpróbál a maga szemszögéből választ adni a gyorsuló inflációra, a folyamat csak rendszerben értelmezhető – ha nem így gondolkodnak róla, akkor épp ellentétes hatást érhetnek el a szereplők. A kormány részéről inkább együttműködésre lenne szükség a kereskedelmi szektorral, a kiszámíthatóság biztosítására – és nem újabb árstopokra, ami egyszer már balul sült el.

Kisebbet vártak.

Sírva vigadósan ünnepli nagykorúvá válását, 18. születésnapját a Privátbankár Árkosár-felmérés: soha nem látott magasságokba emelkedtek az élelmiszerárak a hipermarketekben. A tavaly év végén elkezdődött két számjegyű áremelkedés februárban folytatódott, másfél éve nem tapasztalt tempójú drágulást eredményezve. Ha ilyen ütemben nőnek tovább az árak, könnyen lehet, hogy már jövő hónapban átlépjük a rémálmot jelentő 40 ezer forintos kosárértéket. Pedig nem volt annyira régen, amikor majdnem egy húszasból is kijöttünk. Elszálltak az árak az alapvető élelmiszereknél. Miért kerül ennyibe a liszt?

A Bank of England csütörtökön negyed százalékponttal csökkentette az alapkamatot, mivel úgy ítélte meg, hogy az inflációs előrejelzések éles emelése csak átmeneti lesz.

Indul az inflációs díjemelési hullám a bankszektorban (is).

Az elemzők által várt stagnálás helyett lassult a németországi infláció januárban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint.

Már elérték, hogy 2500 termék ára csökkent, 50 százalékos akciókat is hirdettek a megcélzott boltok. De itt nem áll meg a horvát mozgalom.

Kiemelt figyelemmel követi a jegybank az inflációs folyamatokat. A kamatcsökkentés szüneteltetéséről szóló üzenetet felváltotta a szigorú monetáris kondíciók tartásának frázisa.

Kamattartást várnak a szakértők a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésén. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, Donald Trump protekcionista intézkedéseinek zömét pedig várhatóan februárban fogja bejelenteni. A forint gyengélkedése sem támogatja a monetáris lazítást.

Érdemes kicsit alaposabban is megnézni, ki örülhet Orbán Viktor „jó hírének”, azaz az állampapírok 1700 milliárd forintra rúgó kamatainak idei kifizetésének. És mi lesz ennek a hatása a gazdaságra és az államháztartás finanszírozására?

Kettős nyomás alá került, mivel nem csak hazai bírálói, de az újra hivatalba lépő Donald Trump is szorgalmazza a mielőbbi megállapodást az ukrajnai háború lezárására.

A csak a siker hirdetésére képes propagandaminiszter most éppen amiatt, hogy Európa 43 országa közül mindössze nyolcban volt magasabb az éves infláció decemberben, mint Magyarországon. Az Európai Unióban pedig csak kettőben, Lengyelországban és Romániában. Pedig nálunk a hatodik legmagasabb a jegybanki alapkamat, vagyis a meglóduló fogyasztóiár-index elsődleges ellenszere. Ennek tudható be, hogy legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt.

Szombaton tovább emelkednek a kutak nagykereskedelmi árai.

2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 

Németországban 11 havi csúcsra gyorsult az infláció decemberben. Ám a 2,6 százalékos érték így is 2 százalékponttal alacsonyabb a magyarnál.

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásokkal összhangban nőtt az éves fogyasztóiár-emelkedés mértéke decemberben.

A német Welt szerint fordulóponthoz érte Orbán Viktor rendszere. Az uniós pénz és a külföldi befektetések elfedték a problémákat, amelyek most kezdenek igazán látszani. 

Megtudták a magyar befektetők azt a számot, ami alapján óriási pénznek kereshetnek új helyet. A friss inflációs adat szerint a PMÁP sorozatok kamata 13,9 százalékponttal csökken, kérdés, hogy mi lesz a 7 ezer milliárd forintnyi inflációkövető állampapír sorsa?

Jelentős gyorsulással zárta a múlt évet az infláció. 

Ismét hajszálra van a két számjegyűtől az élelmiszerárak emelkedése a legfrissebb Privátbankár Árkosár-felmérés szerint. Januárban újabb történelmi csúcs született. Ha ebben a tempóban folytatódna a drágulás, akár már 2 hónapon belül is elérheti a 40 ezer forintot a családi élelmiszer-nagybevásárlás ára. 

A kínai gazdaságban március óta nem történt hasonló.

A fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,0 százalék volt decemberben, magasabb, mint az 1,9 százalékos novemberi növekedés.

A lengyel jegybank elemzők körében végzett legfrissebb felmérése szerint idén gyorsul a fogyasztói áremelkedés tavalyhoz képest, majd jövőre visszalassul a 2024. évi szintre.