A Standard&Poor's továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot, miután az államadósság-besorolásunk maradt a bóvli fölött, a BBB- kategóriában. Azt gondolhattuk volna, hogy a pozitív hír a forint árfolyamának is támaszt adhat, de nem így történt.
Szombat reggel 9 órakor egy euróért 392,67 forintot, egy amerikai dollárért 337,86 forintot, míg egy svájci frankért 422,76 forintot kellett fizetni a bankközi devizapiacon. Az euró/dollár kurzusa 1,1622.
A hazai fizetőszeköz tovább gyengült a péntek esti szintekhez képest. Az S&P döntése tehát nem állította meg azt az október 7-e óta tartó folyamatot, amit Nagy Márton indított el. A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferencián arról beszélt, hogy „túl magas a reálkamat”, és a tárca véleménye szerint alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni az inflációs célt, ami közben az árfolyam-stabilitás és az ország finanszírozása is stabil marad. Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy a magyar reálkamat eltűnjön (vagyis, hogy az infláció alá süllyedjen az alapkamat mértéke), hanem arról, hogy jelenleg „túl magas” annak értéke.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A piac azonnal büntetett: az euróval szembeni jegyzés október 7-én a reggeli 389,2-es szintről estére megközelítette a 393-as szintet. A nemzetközi szereplők pedig már pont hitelesnek ítélték meg a Magyar Nemzeti Bank óvatos és szigorú monetáris politikáját, a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat miatt a forint egyre vonzóbb befektetésnek számított. Nagy Márton szavai ezt a hitet rendíthették meg.
Eközben a héten számos fontos makroadat látott napvilágot a magyar gazdaságból. Mi is részletesen beszámoltunk a kiskereskedelem és az ipar teljesítményéről, amik inkább (főleg az ipar esetében) csalódást keltettek. Az infláció pedig sorozatban a harmadik hónapban ragadt a 4,3 százalékos szinten. A forintra viszont leginkább a nemzetgazdasági miniszter szavai hatottak. A legnagyobb kérdés, hogy a közeljövőben ismét be tud-e nézni a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben a 390-es szint alá?