Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a jegybanki toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt – mondta Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a szeptemberi Inflációs jelentést ismertető online tájékoztatón csütörtökön.
Kiemelte: az infláció a júniusi Inflációs jelentéssel összhangban alakult. Az árkorlátozó intézkedések a legutóbbi, augusztusi hónapban is érdemi inflációmérséklő hatást eredményeztek, de ezen a termékkörön kívül továbbra is fennáll az inflációs nyomás. Azzal számoltak, hogy november végéig maradnak az árréstoppok, az árkorlátozások jelenleg havi 1,5 százalékpontos technikai hatást jelentenek a mutatóban.
Hozzátette: az év hátralévő részében 4,0-4,5 százalék között alakulhat az infláció. A jelentés szerint 2025-re 4,6 százalékos inflációt vár a jegybank, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzéshez képest – ismertette. Jövőre pedig a júniusi előrejelzésnél 0,1 százalékponttal magasabb, 3,8 százalékos lehet. Az erősödő forint hatása egyre inkább megjelenik a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban, ezzel támogatva az infláció mérséklődését. Balatoni András elmondta: a GDP idén 0,6 százalékkal bővülhet, ez 0,2 százalékpontos csökkenés az előző előrejelzéshez képest, elsősorban az aszályos időjárás hatására visszaeső mezőgazdasági termelés miatt csökkentették a prognózist.
Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak – húzta alá. A növekedéshez 2026-tól járulhat hozzá az export és a beruházások, az európai konjunktúra javulásának és a bizonytalanság mérséklődésének hatására. Hozzátette: 2027-től a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottá válik, a külső-belső tényezők hozzájárulásával. A GDP bővülése 2026-ban 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékos ütemben folytatódhat, ami megegyezik a júniusi előrejelzésükkel – mondta.
Kitért arra, hogy a beruházások volumene várakozásuk szerint 2025-ben 6,4 százalékkal csökken, míg 2026-ban 2,0, 2027-ben 4,0 százalékos bővülés várható. A vállalati beruházások volumene az idei évben csökkenhet, azt követően pedig fokozatosan bővülhet. Idén a vámháború miatti bizonytalanság, az alacsony kapacitáskihasználtság és a gyenge kereslet miatt mérséklődik a vállalati beruházási aktivitás. Ugyanakkor 2026-tól az emelkedő külső konjunktúra és az élénkülő belső kereslet, valamint a javuló bizalom a vállalati fejlesztések emelkedését eredményezi.
Közben a lakossági beruházások növekedésével számolnak, közlése szerint a 2025 szeptemberében elindult Otthon Start program hozzájárul a lakossági hitelezés és beruházások emelkedéséhez. A jelentés szerint a költségvetés GDP-arányos hiánya 2025-ben 4,1-4,5 százalék, majd 2026-ban 3,8-4,2 százalék, 2027-ben pedig 3,2-3,7 százalék között alakulhat. A hiány csökkenését főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint a csökkenő állami beruházások támogatják. Az államadósság GDP-arányos rátájának 2025. évi mérséklődését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági teljesítmény egyaránt nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére 72 százalék alá csökkenhet a mutató – áll az előrejelzésben. A jelentésben az alappályát érintő kockázati tényezők között kiemelték a fogyasztás gyorsabb bővülését, a geopolitikai feszültségek éleződését, és az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrát.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
