Jövőre végre beindulhat a magyar gazdaság – mondta Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a bank szerdai sajtótájékoztatóján. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető vámmegállapodás, valamint a német gazdaság várt élénkülése kedvezőbb külső környezetet eredményezhet. A csökkenő bizonytalanság és a magyar exporttermékek iránti kereslet növekedése a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja. Mindezek eredményeként a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. 

Az idén azonban még stagnál a magyar gazdaság teljesítménye. Az Erste elemzői az első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már legfeljebb 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re. Jelenleg a hazai gazdaságot itthon csak a háztartások fogyasztása támogatja, a beruházások és az export visszahúzzák a növekedést.

„A beruházások teljesítménye gyenge, ez alapján kérdés, a cégek miből fedezik majd a fogyasztás növekedéséhez szükséges béremeléseket” – mondta Nagy János. Az is befolyásolja a fogyasztást, hogyan alakul majd a munkaerőpiac feszessége, lesznek-e elbocsátások. 

Az árrésstop visszahúzza az inflációt

Az árrésstopnak és a viszonylag erős forint árfolyamnak köszönhetően csökkent az infláció mértéke az év első felében, és rövid távon a kockázatok is kiegyensúlyozottabbá váltak. Ugyanakkor a globális élelmiszer- és a hozzá kapcsolódó nyersanyagárak emelkedése, valamint a belföldi gazdák esetében előbb a fagy, majd az aszály okozta károk a mezőgazdasági termelői árak masszív emelkedését eredményezik. Mindez, a magas szinten ragadt lakossági inflációs várakozásokkal kiegészülve, hosszabb távon a felfelé mutató kockázatokat erősíti. 

A pénzromlás üteme így idén az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet. Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop vélhetően 2026-os kivezetése, így az infláció valószínűleg csak 2027-től tér vissza a jegybanki célsávba.

Az élelmiszerinfláció emelkedhet, bár az árrésstopok ezt valamelyest mérséklik. Az ipari termelői árak is emelkedtek, de az erős forint ezt valamelyest ellensúlyozza. Az inflációs várakozások is magasan maradtak, a kormányzati intézkedések ugyanis aggasztóan hatnak az árakra. A választás előtti osztogatás áremelkedést eredményezhet, emiatt hiába magas viszonylag a kamatszint, az inflációt nem tudja leszorítani a jegybank a célsávba, amely 2-4 százalék között van. 

Kicsi az esély a kamatvágásra

A monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad a hangsúly, a jegybank az inflációs kockázatokra és a globális piaci környezet alakulására fókuszál. A nemzetközi kamatpálya várt alakulása nyomán akár már idén tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, erre azonban kicsi az esély – mondta Nyeste Orsolya vezető makrogazdasági elemző.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a márciusi vezetőváltás óta is szigorú monetáris politikát folytat, a magas inflációs várakozások aggasztják a Varga Mihály által vezetett jegybankot is, emiatt nem akarják elkapkodni a kamatcsökkentést. Az árfolyamstabilitás fontosságát is egyre gyakrabban hangsúlyozza a jegybank, és kiemelik, hogy a forint árfolyama hatással van az inflációra. 

Az utóbbi időben kialakult, 400 forint alatti euró árfolyammal a magyar fizetőeszköz jelenleg kissé felülértékelt. Ugyanakkor a forintot a kereskedelmi konfliktusok remélt további csillapodása és a folyó fizetési mérleg többlete mellett a nemzetközi és a hazai kamatok közti emelkedő különbözet is támogatja, így a magyar deviza a korábban vártnál stabilabb lehet. Középtávon azonban az inflációs különbözet továbbra is inkább lassú leértékelődési pályán tarthatja a forintot az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam 2025 végére 405 forintig, míg 2026 végére 410 forintig emelkedhet. 

A leminősítés sem valószínű

Az idén az elemzők és a piac már nem vár kamatcsökkentést Magyarországon, de számítanak arra, hogy ha az inflációs várakozások csökkennek, és a forint árfolyamát sikerül stabilizálni, folytatódhatnak az egy évvel ezelőtt felfüggesztett kamatcsökkentések. 

Az őszi hitelminősítési felülvizsgálatokról Nyeste Orsolya úgy gondolja, hogy nem fogja leminősíteni az S&P Magyarországon, a fundamentumok ugyanis jobbak ennél. A másik két hitelminősítőnél (Mooddy’s és Fitch) két kategóriával van Magyarország a bóvli kategória fölött, emiatt nem annyira aggasztó a következő felülvizsgálat kimenetele. 

Az Otthon Start program is hatással lehet a hitelminősítésre. Ha a finanszírozása fenntarthatatlanná válik és emelkedni kezd a hozamgörbe, akkor fokozódhat a leminősítés kockázata is. Ha ez megtörténik, a kormányzat léphet, és kivezetheti vagy módosíthatja a programot.