Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.

A kormány az alapvető élelmiszerekre árésstopot vezetett be a kiskereskedelmi láncok számára. Járókelőket kérdeztünk, hogy ez hogyan érint őket, és szerintük a kormány képes lesz-e az élelmiszerek kiugró áremelkedésének letörésére.

Az MNB szerint az infláció csak 2026 elején térhet vissza a célsávba, a növekedés idén mérsékelten alakul.

Összesen 1000 termékből 874-nek az ára csökkent a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. 

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

A stagfláció réme mindkét vezetőt arra késztette, hogy bűnbaknak tegye meg a központi bankjuk vezetőjét. A büntetővámok áprilisi, tömeges bevezetésével, a kormányzati alkalmazottak elbocsátásával és a bevándorlók kitoloncolásával Trump a stagflációtól való félelmet kelti fel. Az orosz infláció pedig az Ukrajna elleni invázió miatt emelkedik. Káncz Csaba jegyzete.

Ritkán látott jelenség figyelhető meg most, az intézményi befektetőknek kibocsátott állampapírok hozama a szabadpiacon meghaladja egyes lakossági kötvényekét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rohanni kell ezeket megvenni, mert a magasabb hozamhoz magasabb kockázat is tartozik. Lehet, hogy mindig azt érdemes venni, aminek a feltételeit az állam épp rontani fogja?

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

A kormány által ígért repülőrajt helyett az év elején minden várakozást alulmúlt a magyar gazdaság teljesítménye. A januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléshez képest februárban 5,5-5,6 százalék között volt a hivatalos infláció, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak a szám szerinti növekedés ellenére a tavalyinál is kevesebbet érnek a boltokban. Folytatjuk a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozatát, a Nyugdíjszervizt Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével és Farkas András nyugdíjszakértővel.

Orbán Viktor beszéde összeszedettebb és célzottabb volt, Magyar Péter hatalmas öngólt lőtt – állítja Nagy Attila Tibor politikai elemző. Kiket és hogyan próbált megszólítani a két nagy párt vezetője a nemzeti ünnepen és mennyire sikerült ez? Miért látszik csökkenni a Tisza Párt lendülete? Van-e új a poloskázásban? E kérdések is szóba kerültek a Klasszis Podcast legújabb adásában. A szakértőt Litván Dániel, az Mfor és a Privátbankár újságírója kérdezte.

Pedig az élelmiszerek ott is az átlagnál jobban emelkedtek.

Az Egyesült Államok, egyben a világ egyik legnagyobb áruházlánca, a Walmart rá akta tolni a Donald Trump vámjaiból származó többletköltségeit kínai beszállítóira. A válasz feltartott középső ujj volt.

Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.

Orbán Viktor árrésstopot jelentett be 30 élelmiszerre, az OKSZ szerint ez csak bizonyos feltételekkel lehet hatásos.

Ha nem csökken az infláció, újabb lépések jöhetnek.

A hétfői nagy zuhanás után stabilizálódni látszanak a részvénypiacok, a BUX azonban még határozottan mínuszban van. A forint a 400 eurós határ környékén táncol, idén felülteljesítette a lengyel vagy cseh társát, de egy brókercég szerint az egyensúlyi ára nem itt van. Céláremelések érkeztek az OTP-re. Durva zuhanás után éledeznek a kriptók.

Vége a nyerészkedésnek? Harminc alapvető élelmiszerre vezetik be első körben a rendkívüli intézkedést.

Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.

A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.

Újra az érdeklődés középpontjába került az élelmiszerek drágulása, ami hónapok óta meghaladja az átlagos infláció szintjét. A TrendFM reggeli műsorában Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója az immár 18 éve rendszeresen publikált Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb adatait mutatta be, de szóba kerültek az inflációs kilátások és a kormány lehetséges intézkedései is.

Elmaradt az újabb csúcsdöntés a magyar hipermarketekben, de egy év alatt óriásit drágultak az élelmiszerek: 20 hónapja nem mért ekkora éves áremelkedést a Privátbankár Árkosár-felmérése. A minisztérium fenyegetőzik, az áruházak bizonygatják, hogy eddig is akcióztak – vajon újra felrobban az árstop-bomba?

A legfrissebb makroadatok arra utalnak, hogy az Egyesült Államok gazdaságában stagfláció alakulhat ki, amit Donald Trump elnök büntetővámjainak bevezetése felerősíthet.

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Az ATV Start vendége volt Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója. A téma az élelmiszerek drágulása, a kiskereskedők és a kormányzat viszonya volt.

Miután a nemzetgazdasági miniszter fenyegető hangú közleményben követelt árcsökkentést, az Auchan jelezte, mennyit akciózott már eddig is az első két hónapban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja a kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentését.

Kérdés, itthon is így alakult-e az év második hónapja.

Az amerikai pénzügyminiszter szerint ugyan a kedden életbe lépő vámoknak nem lesz negatív gazdasági hatása, a szakértők úgy vélik, hogy ez a fogyasztókon fog lecsapódni és érezhető inflációs hatása lesz. Az is kockázatot jelent, hogy az integrált értékláncokban az alapanyagok és alkatrészek számos alkalommal lépik át a határokat, ez a vámok bevezetésével komoly drágulást okozhat – mondta el kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

Az élelmiszerek makacs drágulása a világ leggazdagabb országaiban, így az Egyesült Államokban is olyan problémává vált, amit már nem lehet egyszerűen átmeneti gazdasági nehézségként leírni.

A regnáló MNB-elnök alatt az utolsó kamatdöntés következik.

Mit gondol az utca embere a gyorsuló inflációról, a megélhetésről, illetve Magyar Péter beszédéről, valamint a lehetséges tavaszi politikai akciókról? A videóból kiderül. 

A PMÁP, amelyből jókora összegek szabadulnak fel mostanában, csak nagy késéssel követi a pénzromlást, így emelkedő inflációs környezetben kifejezetten kedvezőtlen tud lenni. A jelenlegi alacsony kamatprémiuma miatt még stagnálás esetén sem túl kedvező, eleve alacsony reálkamat van a konstrukcióba beprogramozva. Igazán jó jelentősen eső inflációnál lenne, de erre most kevés esély látszik. Mi marad helyette?

A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.

Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.

Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?

A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.

A 13 havi mélypontot jelentő 5,3 százalékos lengyel januári éves infláció a magyarnál 20 bázisponttal alacsonyabb. 

Gyorsult az infláció januárban.

Csökkentette számos tej és tojás árát a Tesco: az áruházlánc üzleteiben és online felületén 12 féle UHT és ELS tej és 7 féle sajátmárkás tojás kapható, előbbiek esetében akár 8, utóbbiak esetében akár 10 százalékos árcsökkentést is tapasztalhatnak a vásárlók. 

A tőzsdék nagyon várják a délutáni amerikai inflációs adatot, Európában jó gyorsjelentések érkeztek, a BUX is csúcsközelben jár. A forint erősödött, amire rövidebb távon meg is van az oka, de hosszabb távon lehet, hogy ez változni fog a megugró infláció miatt. A központi bankok visszavettek a CBDC-tervekből, fizetnek az FTX-károsultaknak.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomon követi az élelmiszerek piacán zajló folyamatokat és szükség esetén beavatkozik.

2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Továbbra is gyorsuló tempóban drágulnak az élelmiszerek Magyarországon, a közelgő inflációs adatközlés minden bizonnyal erről tanúskodik majd – mondta a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk. Gáspár András lapigazgató felhívta a figyelmet: bár minden érintett megpróbál a maga szemszögéből választ adni a gyorsuló inflációra, a folyamat csak rendszerben értelmezhető – ha nem így gondolkodnak róla, akkor épp ellentétes hatást érhetnek el a szereplők. A kormány részéről inkább együttműködésre lenne szükség a kereskedelmi szektorral, a kiszámíthatóság biztosítására – és nem újabb árstopokra, ami egyszer már balul sült el.

Kisebbet vártak.

Sírva vigadósan ünnepli nagykorúvá válását, 18. születésnapját a Privátbankár Árkosár-felmérés: soha nem látott magasságokba emelkedtek az élelmiszerárak a hipermarketekben. A tavaly év végén elkezdődött két számjegyű áremelkedés februárban folytatódott, másfél éve nem tapasztalt tempójú drágulást eredményezve. Ha ilyen ütemben nőnek tovább az árak, könnyen lehet, hogy már jövő hónapban átlépjük a rémálmot jelentő 40 ezer forintos kosárértéket. Pedig nem volt annyira régen, amikor majdnem egy húszasból is kijöttünk. Elszálltak az árak az alapvető élelmiszereknél. Miért kerül ennyibe a liszt?

A Bank of England csütörtökön negyed százalékponttal csökkentette az alapkamatot, mivel úgy ítélte meg, hogy az inflációs előrejelzések éles emelése csak átmeneti lesz.