Ritkán borulnak fel olyan látványosan az előzetesen várt makrogazdasági mutatók, mint amit 2025-ben láthattunk. Az idei évi költségvetés benyújtásakor a kormányzat 3,7 százalékos GDP-növekedéssel, 3,2 százalékos inflációval, 3,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal és 72,6 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolt. Ehelyett 2025-ben az elemzők többsége, és keddtől már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is mindössze 0,5 százalékos növekedést, illetve 4,4-4,5 százalékos inflációt vár.
Bár az ATV-nek kedden adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök is azzal büszkélkedett, hogy kormányfőként már rengeteg költségvetés kidolgozásában vett részt, valójában az idei büdzsé alakulása köszönőviszonyban sincs a tavaly novemberben várttal.
Októberben 339 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás központi alrendszere, ennél magasabb tizedik havi hiányra csak kétszer, 2021-ben és 2024-ben volt példa. Az első tíz hónapban a deficit 3700 milliárd forintra rúgott, a kormányzat meg is emelte az idei évi GDP-arányos hiánycélt, 3,7 százalékról 5 százalékra. A megemelt előrejelzés az év végi költekezéseken segít, a jövő évi osztogatások egyfajta „fedezeteként” pedig a kormány bejelentette, hogy többszáz milliárd forinttal tovább emeli a bankadót.
Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is tájékoztatott, a korábban idézett Orbán-interjúban pedig a miniszterelnök is azt mondta, hogy tavaly, idén és jövőre (a választási évben, amikor hagyományosan „nem túl feszes” a költségvetési fegyelem) is 5 százalékos deficit várható.
Fotó: Facebook
Eközben az államadósságunk a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben már a GDP 76 százaléka volt, és Nagy Márton is azt a vágyát fejezte ki, hogy ha az adósságunk nem tud csökkenni, legalább ne nőjön. Így a 2024-2026 közötti időszakban 73,5 százalékos lesz a GDP-arányos adósságszint, ami a legmagasabb a régióban (a költségvetési hiány tekintetében már sokkal jobban állunk).
De akkor nézzük, hogyha végre magunk mögött hagyjuk ezt a kihívásokkal, elcsúszásokkal és küszködésekkel teli évet, mennyire tekinthetünk optimistán 2026-ra?
2026, te csodás?
Kezdjük rögtön a legfontosabbal: az MBH jövőre 2,9 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon, ami enyhén alatta van a kormány 3,1 százalékos céljának. „Van helye az optimizmusnak, 2026-ban már a vállalati beruházások is támogatni fogják a növekedést. Aminek motorja továbbra is a lakossági fogyasztás lesz” – kezdte előadását a BÉT50 konferencián Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.
A szakértő szerint a magyar gazdaságot segítheti az is, hogy döntés született arról, Németországban jövőre 500 milliárd forintot fog a kormány elkölteni leginkább védelmi ipari, de emellett infrastrukturális és éghajlatvédelmi célokra is.
Szabó Levente úgy véli, hogy a német fiskális fegyelem lazulása és a meglóduló költekezések pozitív gazdasági hatásai inkább csak 2026 második felében jelentkezhetnek, és indíthatnak be egyfajta európai konjunktúrát, magával húzva a Németországhoz ezer szálon kötődő Magyarországot is.
A külső környezet várható javulása mellett térjünk vissza a magyar gazdaság belső szerkezeti kérdéseire. Ahogy korábban is említettük, nagy változások nem lesznek: a belső fogyasztás húzhat, a legnagyobb fordulatnak pedig az ipar és a vállalati beruházások oldaláról kellene érkeznie. Erre már évek óta hiába várunk.
A fix 3 sem igazán beruházásokra kell
Kezdjük a beruházásokkal! Az ágazat teljesítménye 2023-ban 8,5, tavaly pedig 14 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Az idei második negyedévben is 8 százalékos mínuszt mért a Közponi Statisztikai Hivatal, vagyis nem igazán látszik a javulás. Beszédes adat, hogy míg a lakossági hitelezés idén 11 százalék fölötti mértékben bővült, addig a vállalati oldalon ez mindössze 2 százalék, ami messze elmarad az előzetes várakozásoktól.
Fotó: MBH Bank
„Leginkább a forgóeszközhitelek mozgatták a lassan növekvő piacot, a beruházási hitelekkel szemben” – tette hozzá Szabó Levente. Ezen a trenden a most már egyes lakossági mellett vállalkozói hiteltípusok esetében is 3 százalékos kamatozásúra leszállított, Széchenyi Kártya program kkv-hitelei sem sokat segítettek. Hiába igényelte 5 ezer vállalkozás a program valamely termékét, a beruházási hitelek volumene mindössze 38 milliárd forintot, a likviditási célúaké pedig 240 milliárd forintot tett ki.
Az MBH vezérigazgató-helyettese emellett kiemelte, hogy a magas forintkamatok miatt a piaci alapú hitelek esetében inkább a devizahitelezés pörgött fel azoknál az exportra is termelő vállalatoknál, akiknek euróban keletkezik bevételük.
„Mindent egybevetve a forintfinanszírozás kamatköltsége ma 9 százalék, az euróalapúé pedig 4,5 százalék körül mozog” – tette hozzá Szabó Levente, aki szerint egy 5 százalék körüli szintet már el kellene bírniuk a vállalkozásoknak.
Ezen a jelentős különbségen a kamatcsökkentések segíthetnének, amire azonban az inflációs nyomás miatt az MBH sem lát idén lehetőséget. Az irányadó ráta így maradhat 6,5 százalék. „Jövőre viszont minimum 50, de akár 100 bázispontos vágás is elképzelhető, a kedvezőbb inflációs folyamatok, az erősebb forint, és a Fed, illetve az Európai Központi Bank kamatcsökkentéseinek hatására” – fogalmazott a szakértő, egyébként a teremben szintén helyet foglaló, a BÉT50 konferencia megnyitó beszédét prezentáló Varga Mihály jegybankelnök előtt.
A bankok bőven tudnának még hitelezni, hiszen több fontos mutatóban is nagyon stabilan teljesítenek – fűzte hozzá Szabó Levente. „A 23 százalék feletti tőkemegfelelési arány erősnek mondható, a 83 százalékos hitel-betét ráta szintén egészséges és azt jelzi, hogy van szabad likviditás. A nem teljesítő hitelek 2,2 százaléka pedig kifejezetten jó aránynak számít.” Ez utóbbi indikátor egyébként a 2016-os 16,1 százalékról mérséklődött évről évre, egy kis 2022-es döccenő kivételével.
Mi lesz a többi szektorral?
Az egyéb ágazatokat tekintve Szabó Levente a lakáspiactól jó teljesítményt vár 2026-ban, ebben az Otthon Start és a Lakhatási Tőkeprogram is szerepet játszhat. Idén eddig siralmasan kevés, mindössze 7500 új lakást adtak át Magyarországon (ez 14 százalékos mínusz éves szinten), de a kiadott új lakásépítési engedélyek száma már 20 ezerre emelkedett. Ez segíthet az építőiparnak is enyhén kedvező pályára állni 2026-ban.
Az iparnak, járműiparnak nemcsak az idei, hanem az elmúlt három éve is felejthető volt. Jövőre a termőre forduló nagyberuházások (BMW, CATL, BYD) adhatnak némi lendületet, de itt azért a külső kereslettel és az elektromos autózással kapcsolatos kérdőjelek kisimulására is óriási szükség van.
A mélyből tápászkodhat fel a mezőgazdaság teljesítménye is. „Idén elindultak végre az agráriumban a KAP pályázatok, a közös, európai uniós politika jegyében. Kiegészülve a nemzeti forrásokkal, két-két és fél év alatt 2500-2600 milliárd forintnyi összeg fog bekerülni az agráriumba, főként az élelmiszeriparba. Erre szükség is van, hiszen mások mellett a klímaváltozás és a járványok hatására az elmúlt években a mezőgazdaságban sem láthattunk növekedést” – mondta el végül az MBH vezérigazgató-helyettese.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
