Jöhet-e szúnyog- helyett darázscsípés Matolcsy Györgyéktől?

„Sok minden változhat a héten, ami meghatározza a jövőnket” – vezette fel első ránézésre talán túlzottnak tűnő kijelentéssel Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője azt, hogy egyfajta ünnep előtti jegybanki nagyhét szemtanúi lehetünk. Ma az MNB Monetáris Tanács tagjai dugják össze a fejüket, hogy eldöntsék, milyen szintre nyomják fel a 2,1 százalékos alapkamatot, szerdán és csütörtökön az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board ülésezik. Ugyancsak a hét negyedik napján a világ másik meghatározó monetáris hatósága, az Európai Központi Bank is rendez egy dzsemborit, valamint a Bank of England, majd a sort péntek hajnalban pedig a japán jegybank zárja.

Számunkra értelemszerűen az MNB újabb kamatmeghatározó ülése a legérdekesebb. Ami akkor is jelentős eseményként értékelhető, ha a kettős kamatrendszer újbóli, novemberi bevezetése óta a pénzpiaci kamatok számára ismét az egyhetes jegybanki betéti kamat számít irányadónak, s nem az alapkamat. Előbbi 3,3 százalékon áll, míg az utóbbi 2,1-gyen – ennek mértékéről hivatott dönteni a Monetáris Tanács. Helyesebb azonban úgy fogalmazni, hogy az emelés mértékéről, hiszen az már idén június végétől nyilvánvaló, hogy az elszaladt inflációt az MNB egy kamatemelési ciklussal kívánja megfékezni – mint azt a novemberi, közel 14 éves csúcsra szaladt, 7,4 százalékos éves pénzromlás jelzi, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A hazai elemzői konszenzus 35 bázispontos emelést tartalmaz, amely esetén szerda reggel 2,45 százalékos alapkamatra ébrednénk. Ez még mindig csaknem 5 százalékpontra lenne az aktuális inflációtól. De, ami talán még ennél is lényegesebb, a felét sem adná ki a Matolcsy György által néhány napja belengetett 2022-es 4,7-5 százalékos éves átlagos inflációnak. Emiatt ugyanis a most fialtatásra félretett pénzek kamata is alapból több mint 2 százalékpontos mértékben negatív lesz, vagyis ennyit romlik azok értéke.

Valamivel jobb a helyzet, ha az új irányadó rátát, az egyhetes betéti kamatot nézzük, különösen, hogy az elemzői várakozások szerint annak 3,3 százalékos kamatát az MNB igazgatósága csütörtökön további 20 bázisponttal emelheti. Amely ennek eredményeként kialakuló mértéke még így is közel 4 százalékponttal lehet alacsonyabb a novemberi inflációnál, míg 1,2-1,5 százalékponttal Matolcsy 2022-es célszámánál.

Ez utóbbi nagy valószínűséggel megegyezik majd azzal az értékkel, amelyet a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülése után ismer meg a közvélemény. Nagy meglepetés lenne ugyanis, ha a stáb által elkészített legfrissebb Inflációs jelentésben a 4,7-5 százalékhoz képest lényegesen más adat szerepelne. (Csak a jegyzőkönyv és a rend kedvéért: az inflációs mellett az aktualizált GDP-prognózisról is ma hull le a lepel, az MNB többi előrejelzése pedig csütörtökön délelőtt 10 órakor, az Inflációs jelentés publikálásakor válik ismertté.)

A fenti matekfeladatok negatív eredménye miatt gondolják úgy egyesek, hogy az MNB-nek nagyobb mértékben kéne emelnie kamatát. A jegybankot már két ciklusban is irányított Surányi György például a Népszavának adott interjújában egy ilyen inflációs hullámban „még szúnyogcsípésnek is kevésnek” minősítette a 15-30 bázispontos monetáris szigorításokat. S a forint külföldi devizákkal szembeni árfolyamából arra lehet következtetni, hogy a befektetők is osztják Surányi véleményét, hiszen a hazai fizetőeszköz az elmúlt hetek kamatemelései ellenére sem képes tartósabban erősödni, az euróval szemben például hétfő délután a 367-es szint környékén tanyázott, nagyjából ugyanott, mint a monetáris szigorítások előtt. 

Arról, hogy megfékezhető-e az infláció, vajon milyen lépések lehetnek ndokoltnak a 14 éves csúcson lévő infláció lassítása érdekében - erről is kérdezzük az MNB másik egykori magasrangú tisztségviselőjét, a 2007-2013 között alelnök Király Júliát az e havi Klasszis Klub rendezvényünkön.  

Kérdés, az MNB elérkezettnek látja-e az időt arra, hogy áttérjen a „darázscsípésre”, vagyis nagyobb mértékben emeljen kamatot. Ez nem példátlan az MNB rendszerváltás óta íródó történetében. Mint azt korábbi cikkünkben felidéztük, már kétszer is sor került vaskosabb, 3-3 százalékpontos monetáris szigorításra.

„Az előző ülés óta beérkezett adatok, információk alapján az előttünk álló időszak inflációs pályája még feljebb tolódott, és a felfele mutató kockázatok is erősödtek, ami indokolttá tehetné az alapkamat nagyobb mértékű emelését” – véli Trippon, ugyanakkor a következő mondatával le is hűti az esetleg felforrósodó kedélyeket: „A másik oldalon ugyanakkor az egyhetes kamat reaktiválása és az elnyújtott normalizációra vonatkozó utalások azt sugallhatják, hogy az alapkamat esetében továbbra is a fokozatosság híve az MNB.”

Ez utóbbi Virág Barnabás Világgazdaságnak adott interjújára szóló utalásként fogható fel. Amelyben ugyan a monetáris politikáért felelős MNB-alelnök az alapkamat-emelés várható mértékével kapcsolatban nem fogalmazott egyértelműen, ám szavaiból arra lehetett következtetni, hogy most nem lesz nagyobb alapkamat-emelés – vagyis darázs- helyett maradnak a szúnyogcsípésnél.

Hosszabb távon pedig az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti, a Monetáris Tanács keddi és az MNB igazgatósága csütörtöki ülése előtti 1,2 százalékpontos különbség fokozatosan eltűnne – méghozzá az előbbi javára történő eltérő mértékű emelések révén. Kérdés, hány százaléknál alakul ki az egyensúlyi szint – esélyes, hogy erre most a bankok bankjában sem tudják a választ, lévén, hogy bizonytalan, az infláció vet-e még, s ha igen, mekkora hullámokat.

Egyéb lépések

Mindenesetre az MNB a kamatemelések mellett azzal is próbálja hűteni a magyar gazdaságra nehezedő inflációs nyomást, hogy két likividitásbővítő eszközével is felhagy – ahogy azt Matolcsy közel két héttel ezelőtti parlamenti felszólalásában szintén kilátásba helyezte. Előbb a jegybank heti állampapír-vásárlásait közelíti a nullához, várhatóan 2022 első negyedévéig – ezek 40 milliárd forintos célkeretét már legutóbb sem használtál ki, csak 25 milliárdért vásároltak. Így nem lenne meglepő, ha a Monetáris Tanács ma 10-20 milliárdra vinné le e keretet.

Ugyanakkor az MNB felülvizsgálja, van-e bármilyen kockázata – ahogyan Matolcsy az Országgyűlésben fogalmazott –  az „inflációs harc szempontjából” a Növekedési Kötvényprogramnak. Amely keretében a jegybank 1550 milliárd forint összegben vásárol papírokat, s amely révén eddig már több mint hetven hazai cég jutott a piacinál kedvezőbb, 1-4 százalékos kamatokkal forráshoz.