Hiába avatkozott be a kormány a piaci folyamatokba, és maximalizálta novemberben a legnépszerűbb üzemanyagok kiskereskedelmi árát, ezzel sem tudta visszafogni az infláció növekedését. Annak bővülése ugyanis 14 éve nem látott szintre, 7,4 százalékra ugrott. Ahogy azt a Privátbankár az inflációs adatok publikálását követő elemzésében is megírta, az MNB számára nincs érdemi választási lehetőség, tovább kell emelni a kamatokat.
Matolcsyi Györgyék számára mozgásteret csupán az biztosít, hogy az emelés mértéke milyen mértékű legyen, illetve ez az alapkamatban manifesztálódjon, vagy a piaci szereplők számára hasonlóan fontos egyhetes jegybanki betétek hozamában. A fenti két eszköz miatt mondják egyébként azt a szakértők, hogy duálissá vált a magyar kamatrendszer, hiszen mindkét eszközzel tud hatni a piacokra az MNB. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy ez a hatás jelenleg korlátozott, ami egyrészt annak tudható be, hogy az infláció jórészt a nemzetközi trendeknek megfelelően ugrott meg, hiszen az energiahordozók, alapanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és számos szolgáltatás globális drágult, és ez csapódott le nálunk is.
Az utóbbi időben a legnagyobb meglepetést talán nem is a mostani folyamatok okozták (bár a novemberi adat jócskán magasabb, mint az elemzői prognózisok voltak), hanem az, hogy a magas infláció tartósnak ígérkezik. Ráadásul ezt nem elemzők, hanem immár a jegybank állítja. Az MNB ugyanis 2022 egészére már 5 százalékos pénzromlást vár – ahogy azt maga Matolcsy György tette közzé a múlt héten, mintegy megszellőztetve a csak a Monetáris Tanács jövő keddi ülésére véglegesített Inflációs jelentésben szereplő prognózist.
Részben ezzel összhangban a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás lengette be, hogy az MNB hosszú kamatemelési ciklusra rendezkedett be. Amiből azt is ki lehet olvasni, hogy a jegybank még a brutálisan magas infláció és a 2022-es 5 százalékos várakozás láttán sem változtat a kisebb lépések taktikáján.
Gyakorlatilag az alelnök által felvázolt stratégiát követte az MNB a csütörtöki döntéssel, hiszen az egyhetes betétek 20 bázispontos emelése nem számít nagy lépésnek. Az érme másik oldala viszont az, hogy a régióban a magyar kamatok immár jócskán maguk mögött hagyták mind a Lengyelországban, mind a Csehországban alkalmazottakat. A lengyel jegybank szerdán lépett, és emelte 1,75 százalékra az alapkamatot, míg Csehországban egy nagyon határozott 100 bázispont feletti emelés után csak a hónap végén ül össze újra az ottani monetáris tanács és dönt a 2,75 százalékos kamatszint esetleges további emelésén.
Ami az MNB lépését illeti a forint piaci reakciók alapján akár csalódást keltőnek is tarthatjuk, hiszen a délelőtt folyamán a magyar fizetőeszköz ismét lejtőre került. A kamatdöntés előtt 364,50 körül mozgott, majd onnan az euróval szemben 366 feletti szintre ment az árfolyam. Az benne van persze a pakliban, hogy az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a 360-370 közötti sávozás folytatódik.
Jelzésértékű lehet a szakértők szerint az MNB jövő keddi „rendes” kamatdöntő ülése. Az persze kiszámíthatatlan, hogy a monetáris tanács mennyire emeli az alapkamatot. Azonban ezen túl is lesz érdekesség, hiszen ekkor ismertetik a friss Inflációs jelentés legfontosabb keretszámait, ami Matolcsy György „elejtett morzsáihoz” képest vélhetőleg jóval több információt szolgáltat a folyamatokat és a jegybank esetleges lépéseit illetően.
Emelkedéssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
