Az MNB addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.

2021-ben eljött a sokak által várt talpraállás, a boltok kinyithattak, az ingázók visszaülhettek az irodájukba, sőt, a legmerészebbek még nyaralni is elmentek. De az égbe szökő energiaárak, a magas adósságállományok és a csúcson túljutott növekedés közepette mégsem jelenthettük ki, hogy a dolgok visszazökkentek a rendes kerékvágásba. A Fidelity International szerint a döntéshozók a 22-es csapdájával néznek szembe: infláció vagy növekedés? A kamatok alacsonyabbak lesznek, és tartósabban, mint gondolták, a Kínai „közös jólét” program hosszú távú lehetőségeket kínál, a klímaválság pedig rányomja bélyegét az eszközallokációra

Az előzetes adatok alapján Németországban tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.

A dolgozó fiatalok majdnem kétharmada számít béremelésre a következő időszakban, 46 százalékuk az inflációnál alacsonyabb, 20 százalékuk viszont azt meghaladó emelést valószínűsít - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A pesszimisták, vagyis a fizetéscsökken számítók aránya nagyon alacsony, mindössze 4 százalékos.

A megszokottnál szorosabb versenyt, de a mostani a kormány hatalomban maradását várja a Fitch Solutions hitelminősítő cégcsoportjához tartozó kutatóvállalat a 2022-es szavazáson. Az inflációt viszont nem tartják hosszú távú kockázatnak a cég elemzői.

"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.

Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.

Határozottan 370 alá bukott az euró árfolyama, ez azonban keveset mond a jövőre nézve. Feszült figyelemmel várja a piac, mit lép holnap az MNB, emeli-e újra a kamatot. Az OTP magához tért, egy pletyka szerint az MNB kevésbé sújtott le rá, mint sokan tartottak tőle. Damoklész kardja lebeg a bitcoin felett.

Az inflációs folyamatok és a forint árfolyamának alakulása az MNB további lépéseit indokolnák, így nem lenne meglepő, ha csütörtökön tovább emelné az egyhetes betétek kamatát a magyar jegybank, többek között erről beszélt kollégánk a Trend FM Reggeli monitor című műsorában.

A „Ne vásárolj semmit” mozgalom és más hasonló csoportok egyre népszerűbbek Nyugaton, legalább kétmillió új tagot szereztek az utóbbi időben. Segítenek az áremelkedések egy részének kivédésében és a környezet védelmében, bár a korlátaik miatt hatásuk nehezen kiszámítható. Magyarországon hol lehet ajándékokat szerezni – ingyen? Mutatjuk.

1951 óta nem mértek ilyen magas áremelkedést, a háttérben főleg az energiaárak óriási, az egy évvel korábbihoz képest 48,2 százalékos emelkedése áll.

A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

A meredeken emelkedő energiaárak csaknem 30 éves csúcsra, a jegybanki célszámot kétszeresen meghaladó értékre húzták fel az inflációt az euróövezetben októberben.

Enyhe optimizmus látható a tőzsdéken, de a briteknél borús a hangulat a magas inflációs adat miatt. Az MNB tegnapi lépése jóval nagyobb jelentőségű és jóval szigorúbb, mint az alapkamat emelése mutatja. A bitcoin áresésének valódi okát a tőkeáttételes üzletek feszített finanszírozásában találták meg egyes elemzők.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte a benzinkutak ellenőrzését, egyetlen üzemeltető se követett el jogszabálysértést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, s legalább ennyivel fogja a következő hónapokban - derült ki Virág Barnabás alelnök online sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan mennyivel és meddig, azt egy hónap múlva, a következő inflációs jelentés alapján lövik be.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.

Átlagosan 20 százalékkal drágulhatnak januártól az építőanyagok a gyártókat sújtó költségemelkedések miatt, de áruhiány most nem lesz.  

Az infláció felerősödött, a forint egyre kevesebbet ér, az apróbb érmék sokaknak csak nyűgöt jelentenek. A fémek világpiaci ára viszont sokat emelkedett az utóbbi másfél-két évben, mint például a rézé. Így ma már legkisebb érméink fémtartalma jóval többet ér a névértéküknél.

Az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése szerint az éves GDP az idén 7,4 százalékkal nő, a harmonizált fogyasztóiár-index 2021 negyedik negyedévében 6,7 százalékon tetőzik.

A tegnapi meglepően magas inflációs adat után elszállt a dollár, a befektetők azt találgatják, mibe érdemes tartósan magas pénzromlás idején fektetni. A részvénypiacok azonban megnyugodtak, Európában emelkedés van. A Mol hirtelen bezuhant, az euró/forint pedig már 365 felett van. Sikeres volt az AutoWallis-jegyzés.

A BUX két napos alulteljesítés után végre megmozdult, amit támogatott több OTP- és Mol-céláremelés is. A forint viszont gyengélkedik. A nap egyik sztorija a bitcoin és az ether szárnyalása, de egy fürdőruha- és fehérnemű-gyártó cég átvedlése elektromosjármű-gyártóvá szintén nagy feltűnést keltett.

Októberben 6,5 százalékosra hágott az egy évvel korábbihoz képest.

A Privátbankár.hu Árkosár-felmérésének lassan 15 éves története során még soha nem mértünk akkora éves drágulást az általunk vizsgált hipermarketekben, mint most. Novemberre az októberben mért rekordot is túlszárnyalta az áremelkedés, és minden idők legmagasabb számlájával találtuk szembe magunkat - havi szinten csak 51 forint az áremelkedés, de éves szinten közel 3500 forintot ugrott a nagybevásárlás ára.

A héten megjelenő KSH-adatokból a többi közt az is kiderül, hogy nőtt-e a pénzromlás üteme októberben. Árkosár felmérésünk szerint októberben kétszámjegyű drágulás volt a hazai hipermarketekben.

Az infláció nő, tehát akkor most érdemes igazán infláció-követő Babakötvénybe tenni a pénzt az ifjúság számára? Cikkünkből kiderül, mennyi lehet a következő, februári kamatforduló után a papírok kamata és mennyi az után. Meg az is, hogy a magas inflációnak akkor sem érdemes örülni, ha magasabb kamatot kapunk a kötvényünkre, de attól még ez a legjobb kockázatmentes befektetés.

Jó gyorsjelentések mellé rekordnagyságú inflációs adat érkezett Európában, ami nem tett jót a tőzsdei hangulatnak. Budapest viszont tartja magát, és a forint is erősödő pályára látszik állni. Ismét 60 ezer felett a bitcoin, az ether pedig egyenesen rekordot döntött. Sokat elárul a Facebook holding új neve.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.

Enyhe emelkedéssel indult az európai tőzsdék nagy része, miközben a vártnál rosszabb német hangulatindex érkezett, de remekelt egy brit bank. Bajban van az MNB, az infláció tartósan magas szinten maradhat az egyik alapkezelő szerint. További jegybanki lazaság híján megakadhat az arany áremelkedése, de más eszközöké is.

A tőzsdéken mára elromlott a hangulat, megint a kínaiak ijesztettek rájuk. Az euró/forint 364 is volt, majd éles fordulat következett. A bitcoin történelmi csúcsot döntött, de már az ether sincs ettől messze. Remekelt a Tesla, mégis esik.

Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.

Enyhe optimizmus jelei láthatók a tőzsdéken, a dollár gyengülése és a növekedési várakozások az egekbe repítik az ipari fémek árát. A BUX-ot az OTP húzza vissza, a forint viszont erősödik a kamatdöntés előtt. Európában fejleszt a Facebook, szárnyal az uránszektor, forintban már rekordot döntött a bitcoin.

A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.

Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

Az inflációs félelmek ellenére, jó gyorsjelentések hátán szépen emelkednek a tőzsdék. Budapesten a Mol viszi a prímet, de az OTP is rekordszint közelében áll. A török elnök megint belepiszkált az elvileg független jegybankba, amitől történelmi mélypontra süllyedt a líra. Nincs messze csúcsától a bitcoin, de nem azon lehet a legnagyobbat nyerni.

Rekordütemben emelkedtek a termelői árak Kínában szeptemberben, miután az ipari vállalatokra jelentős nyomást gyakoroltak az egekbe szökött szénárak, illetve a szénhiány miatt az ország több részén alkalmazott energiahasználati korlátozások.

Az inflációs félelmeket fűti a német nagykerárak elszállásáról szóló hír, amelyek 47 éve nem látott ugrást produkáltak. A OTP újabb bankot vehet Oroszországban, de a BUX nemcsak miatta dacol a rossz európai tőzsdeklímával. Az euró/forint megint a 360-at ostromolja, a bitcoin emelkedését nem követi a többi kriptó.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közlése szerint a fogyasztói árak szeptemberben 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakéban. Ezt megelőzően az idén a legmagasabb érték 5,3 százalék volt, ezt júniusban jegyeztük fel.

Októberben idei csúcsára ért az éves áremelkedés mértéke: kétszámjegyű drágulást mértünk a hazai hipermarketekben. 24 ezer forint közelébe, mindenkori csúcsra emelkedett a havi nagybevásárlás ára; a drágulást továbbra is az étolaj és a margarin vezeti, de tucatnyi termék drágult 10 százalékot meghaladó mértékben tavaly októberhez képest.

Infláció és energiaárak, e két, szorosan kapcsolódó téma küldte ismét a lejtőre a tőzsdéket a tegnapi szép emelkedés után a nemzetközi sajtó szerint. De a német iparból is rossz hír érkezett. Itthon a BUX-ot az OTP rántja le, de a forint is csúnyán veszít értékéből. Jól megy viszont a kriptodeviza-szektornak, a bitcoin újra 51 ezer dollár.

Az OPEC a jelek szerint nem hajlandó a tervezettnél több olajat önteni a piacra, ami egyre feljebb hajtja az árakat, miközben a gázárak is az egekben vannak. A Facebook hibáját elhárították, de a többi technológiai papír is esett tegnap rendesen. Stagnál a BUX, gyengül a forint, a piacok tele vannak aggódással.

Már a múlt héten bejelentett kormányzati költekezés előtt is az inflációs kockázatokra figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így el lehet képzelni, mit gondolnak most a jegybankban. Amely kedvezményes kamatozású zöld lakáshitele épp mától igényelhető a kereskedelmi bankokban. E témák foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.

A koronavírus-válság után mit várhatunk a részvényektől, kötvényektől, köztük a magyar papíroktól? Mennyire lesz súlyos vagy tartós az infláció megugrása, és ennyi drágulás után érdemes-e még részvényekbe fektetni? Folyik-e a rotáció, azaz a különböző részvénykategóriák közötti átrendeződés?

Az európai piacokon szerdán komolyabb erősödést láthattunk, ugyanakkor a legfontosabb amerikai indexek már vegyesen teljesítettek. A kontinensünk főbb piacain csütörtökön is pluszok vannak, pedig érkeztek aggodalomra okot adó információk.

Ha az MNB új inflációs prognózisával számolunk, az infláció-követő állampapírok hozama nemsokára évi hat százalékra vagy afölé is ugorhat, sorozattól függően. De utána valószínűleg ismét süllyed majd. Ezen kötvénysorozatok kamatprémiuma már sokszor csökkent az utóbbi években. Sohasem árt azonban ilyet tartani.

Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.