Elvira Nabiullina szerint a jegybank megérti, hogy a jelenlegi időszakban emelkednek bizonyos termékek árai, aminek a következtében az infláció magasabb lesz a célnál. Az Állami Duma szakbizottságai előtt felszólaló jegybankelnök szerint a központi bank semmiképpen sem kívánja a célhoz szorítani az inflációt, ez ugyanis megakadályozná a vállalkozások alkalmazkodását, amelyek most olyan kihívásokkal néznek szembe, mint például a szükséges import alkatrészek beszerzésének nehézsége, ami óhatatlanul befolyásolja a végtermék árát.
Nabiullina hangsúlyozta, hogy az infláció nem lehet ellenőrizhetetlen, nehogy leértékelje az emberek megtakarításait és jövedelmét. Ezért a jegybank olyan monetáris politikát kíván folytatni, ami lehetővé teszi, hogy az infláció ésszerű időn belül, de nem túl hirtelen térjen vissza a célhoz. "Azt várjuk, hogy 2024-ben visszatérünk a 4 százalékhoz" - mondta.
Az orosz kormány az idei évre 20 százalék alatti inflációt és több mint 10 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál. A jegybank vezetője hozzátette, az orosz gazdaságnak vannak még tartalékai, de azok végesek. "Vége van annak az időszaknak, amikor a gazdaság tartalékokból élhet. Már a második negyedévben, vagy a harmadik negyedév elején a szerkezeti átalakulás és az új üzleti modellek keresésének időszakába lépünk" - mondta.
"Gazdaságunk a szankciókkal járó strukturális változások nehéz időszakába lép. A szankciók eddig elsősorban a pénzpiacot érintették, most azonban egyre inkább a gazdaságot" - mondta az orosz jegybank vezetője. (MTI)
Ez derül ki a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaság tőzsdei közleményeiből. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
