Vlagyimir Putyin hétfői bejelentésével Oroszország deklarálta, hogy a Donyec-medencét nem tekinti Ukrajna részének, ezzel pedig felrúgta a II. Minszki megállapodást, amely, ha nem is rendezte a vitatott területek sorsát, de legalább megakadályozta, hogy súlyos háborús helyzet alakuljon ki. A nyugati hatalmak, amelyek előzetesen szolidaritásukról, és bizonyos fokig védelmükről biztosították Ukrajnát értelemszerűen reagáltak az általuk a nemzetközi jog durva megsértésének minősített orosz lépésre. Kedden sorra jelentették be azokat a büntető intézkedéseket, amelyek orosz politikusokat, üzletembereket és intézményeket sújtanak.
Nyitott kérdés azonban az, hogy Putyin és az orosz csapatok most megállnak-e a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság határainál, vagy tényleg totális háború indul Ukrajna ellen. Ahogy az sem egyértelmű, hogy a kedden bejelentett nyugati szankciókat követik-e újabb lépések, amelyek esetleg olyan mértékűek lesznek, amely után Putyin úgy érzi majd, hogy nincs vesztenivalója.
Noha egyelőre tehát bizonyos mértékig a ködben tapogatózunk, az már azonnal látszódott a tőzsdéken, hogy az ukrán válság eszkalálódásával tovább emelkednek az olaj- és gázárak. Ugyanakkor nem az energiaárakra gyakorolt hatás lesz az egyetlen következménye a mostani folyamatoknak. Az elemzők ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy számos területen lehetnek ellátási gondok, a Privátbankár korábbi cikke is kitért arra, hogy Oroszország számos fontos ipari nyersanyag legfontosabb vagy legalábbis nehezen pótolható beszállítója. Azt is érdemes kiemelni, hogy Donyeck környéke bányászati központ is, az európai és amerikai szankciók pedig szigorú kereskedelmi tilalmat rendeltek el a szakadár területekkel.
A földgázon és olajon túl tehát a réztől a nikkelig számos termék miatt szakadhatnak meg az ellátási láncok, azt pedig a koronavírus járvány kirobbanása óta megtanultuk, hogy előbb-utóbb valahol az átlag magyar ember életére is visszaüt, például az elszabaduló infláció révén. A mostani helyzetnek pedig ilyen téren is lehet egy nagyon kellemetlen vetülete ugyanis a búzától az árpáig számos gabona esetén is hasonló ellátási problémák lehetnek. Ez ugyan a mostani helyzetben még csak egy „rossz forgatókönyv”, ám ahogy a szembenálló felek egyre keményebb lépésekről döntenek, sajnos napról-napra nő megvalósulásának valószínűsége.
Európa kenyereskosara
Nem véletlenül emlegetik Ukrajnát „Európa kenyérkosaraként”, a statisztikák szerint ugyanis nagyjából 30 millió tonna kenyérgabonát termelnek évente. Észak-keleti szomszédunk a világ egyik legnagyobb búzatermelő országa (a FAO statisztikája szerint globálisan a 7.), ráadásul ennek egy jelentős hányadát exportálják az ukránok. Plusz csavar, hogy az oroszok még az ukránoknál is nagyobb búzatermesztők (75 millió tonna), sőt exportban világelsők. Az Oroszországban és Ukrajnában termelt búza adja együtt a globális export közel 30 százalékát!
Amennyiben akár a fegyveres harcok, akár a nemzetközi szankciók miatt az orosz vagy az ukrán búza nem jutna a világpiacra, az biztosan nagyon súlyos következményekkel járna. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kiesés nemcsak az Európai Uniót érintené, de sok közel-keleti és afrikai nemzet támaszkodik az ukrán búzára, és az ellátási láncok törése hatással lehetne az élelmiszerbiztonságra ezekben a régiókban is.
Ha a kukorica drágul, akkor a hús is fog
Ráadásul nem csak a búza, de a kukorica esetén is hasonló kérdések vetődnek fel, hiszen Ukrajna és Oroszország is a 10 legnagyobb termelő és -exportőr országok között van. A manapság elsősorban állatok takarmányozására használt növény kiesése szintén messzeható következményekkel járna. Többek között azért is, mert tavaly Kína lett a legnagyobb felvásárlója az ukrán kukoricának, ugyanis ezzel váltották ki a két világhatalom feszültsége miatt az Egyesült Államokból származó kukoricát.
Noha a gabonafélék drágulásától egyelőre nem hangos a világsajtó, érdemes megjegyezni, hogy a búza és a kukorica ára is nagyon határozottan kezdett emelkedni az ukrán válság miatt. A Chicagói Árutőzsdén a határidős búza 12 százalékkal drágult az idei év eleje óta, míg a kukorica határidős jegyzése közel 15 százalékkal ugrott meg ugyanebben az időszakban. A mostani inflációs környezetben értelemszerűen világszerte nagyon fájdalmas lenne, ha a gabonaárak tovább emelkednének, már csak azért is, mert ezek olyan termékek, amelynek drágulása tovább gyűrűzik.
Ugyanakkor a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogyha fegyveres konfliktus tör ki, akkor biztosan tovább fognak emelkedni az árak, újabb lökést adva az egyébként is vágtató élelmiszer-inflációnak. Ez pedig értelemszerűen azzal járna, hogy jelentősen drágulna a liszt, a kenyér, és a többi pékáru is. De a sertés és a csirkehús árában is visszaköszönne, ha többet kellene a takarmányokért fizetni.
De hol érint ez minket?
Laikusok persze felvethetik, hogy Magyarország ellátja magát a legfőbb gabonákból, sőt méretéhez képest fontos exportőrnek számít. Miért érintene minket direktben a világpiaci drágulás? A válasz erre pofonegyszerű, a gazdák annak adják el a termést, aki a legtöbbet fizeti, ha hiány alakul ki, és az árak felmennek, akkor exportra megy a hazai termés is. Ez ellen persze különböző korlátozásokkal, árstoppal, exporttilalommal fel lehet lépni, de a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gazdák képesek látványos akciókra az érdekeik védelmében, így a politikusok nem szívesen állnak bele egy ilyen konfliktusba.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy Oroszország ráadásul a műtrágyagyártás alapanyagait tekintve is kulcspozícióban van. Jelen pillanatban pedig műtrágya nélkül szinte elképzelhetetlen a tömegtermelést folytató konvencionális mezőgazdaság. A gáz tavaly őszi megugrása kapcsán az mfor.hu is foglalkozott annak mezőgazdasági, élelmiszeripari következményeivel. A nitrogén alapú műtrágyák alapanyaga ugyanis az ammónia, amelynek előállításához jelentős mennyiségű földgázt használnak. De emellett Oroszország látja el az európai műtrágyagyártókat kálisóval és foszfátkővel is, ha ezeket nem exportálnák, vagy a szankciók miatt „kerülőúton” megdrágítva, akkor az megint csak további élelmiszerár emelkedéssel járhatna.
Kétoldalú tárgyalást folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának helyszínén. 
