Kedden a háború közeli végében reménykedtek a tőkepiacok, szerdán csalódtak, a háború, a bombázás ment tovább. Az új reménységet az adja, hogy a tárgyalások folytatódnak, valamint hogy közben esik az olaj, és Putyin mégis elfogadja a gázért az eurót.
Így az európai indexek ma pluszban kezdtek, de azután lassú lecsorgás kezdődött. Most a német mutató nulla körül ingadozik, a francia 0,2, a brit 0,1 százalékkal esik. Az amerikai határidős indexek a tegnapi esés után ma szerény pluszban vannak, főleg a technológiai szektor mutat életjeleket.
Itthon a BUX index 0,4 százalékkal megy fel, miután az OTP 0,7, a Mol 0,1 százalékkal drágul, a Richter pedig stagnál. Nyertes a Duna House és az Opus 3,7-3,8 százalék drágulással. A Telekom negyed százalékkal javít.
Jól áll a forint, maradt a kamat
Az euró árfolyama ma 368,50, magasabb ugyan 1-2 forinttal, mint tegnap, de alacsonyabb, mint az utóbbi időben szokott lenni. A lengyel zloty is hasonló mértékben, fél százalékkal gyengült.
Az MNB szokásos heti aukcióján maradt a kamat évi 6,15 százalékon, de nem is nagyon számított másra a piac. Ebben szerepe lehet annak, hogy a nemzetközi devizapiacok is nyugodtabbak, a forint a héten erősödött, így csökkent a kamatemelési kényszer. Egyébként korábban jelezték azt is, hogy a kamatot lehetőség szerint csak havonta változtatják majd.
A cseh jegybank ma várhatóan 50 bázisponttal emeli az irányadó kamatot.
Putyin beadta a derekát, esik az olaj
Az a putyini ultimátum, mely szerint a “barátságtalan” országoknak orosz rubelben kell fizetni az orosz energiahordozókért, ma lejár. Az elnök lényegében visszavonulót fújt, és biztosította a német kancellárt arról, hogy euróban is utalhatják a vételárat. Ez ismét csökkentette az olaj– és gázcsapok elzárásával kapcsolatos félelmeket.
Az olaj ára egyébként mintegy négy százalékos mínuszban van ma, az európai földgáz pedig csak egy százalékkal emelkedik. De más hír is érkezett, az USA kilátásba helyezte stratégiai olajkészleteinek piacra dobását. Ezt maga Joe Biden elnök jelentette be, összesen 180 millió, napi egymillió hordó lehet a mennyiség.
Ezzel vélhetően az OPEC-re is nyomást kívánnak gyakorolni, amely ma tanácskozik. Az alacsonyabb olajárak mostanában kedveznek a részvénypiacoknak, míg a magasak – a nagyobb infláción és a kamatemelési kilátásokon keresztül – ellene hatnak.
Tegnap egyébként kijött egy amerikai adat is, amely a vártnál jóval alacsonyabb olajkészletet jelzett. Ennek árnövelő hatása nem tartott azonban sokáig, talán az elnöki bejelentés miatt sem. Úgy látszik, a háború és a politika most mindent visz ezen a piacon.
Orosz tankerek próbálják elsózni az olajat?
A hírek szerint orosz tankerek cirkálnak az óceánokon, és próbálják eladni a portékát, mert egyre kevesebben vesznek orosz kőolajat – írja az Erste Befektetési Zrt.
Így a Brent és Ural közötti árrés bődületes, 20-30 dollár, sőt akár 35 dollár is tud lenni, ami egyes finomítók nyereségét igencsak meg tudja dobni.
Jó-e ez a Molnak?
Bár nagy nyomás alatt áll az OPEC+ szervezet, hogy pörgesse fel a kitermelését, várhatóan csak a korábban tervezett ütemterv alapján növelik majd a kibocsátást – írja a KBC Equitas. A szaúdiak szerint ugyanis az orosz olaj korlátozottabb elérése ellenére sincs kínálathiány a piacon.
Az orosz exportolaj jelenleg jelentős diszkonttal kapható a Brenthez képest. Oroszország Indiának értékesíthet nagyobb mennyiséget 35 dolláros diszkonttal egy friss bejelentés szerint. Az orosz Ural olaj relatív olcsósága egyébként többek között a Molnak is kedvező.
Egekben az európai infláció
Németországban tegnap kijött a márciusi fogyasztói árindex, ami 7,3 százalékkal emelkedett, messze felülmúlva a 6,3 százalékos elemzői várakozásokat. Bő 40 éve nem volt ekkora pénzromlás az országban, ahogy Spanyolországban sem 9,8 százalék. Így a nemsokára érkező Eurózónás adat is negatív meglepetést okozhat. A fő ok persze az energiaárak elszállása.
Európa teljes bizonytalanságban
Christine Lagarde, az EKB elnöke tegnapi beszédében figyelmeztetett, hogy az Ukrajnában zajló háború rövid távon jelentősen növeli az eurózóna inflációját, és nagy kockázat a növekedésre nézve is – írta az Equilor Befektetési Zrt.
Az inflációt pörgeti az emelkedő energiaár, az élelmiszerár, illetve globális ellátási lánc kiújult problémái. A háború miatt a fogyasztók elhalaszthatják a vásárlásaikat, a vállalatok a beruházásokat. Nagy a bizonytalanság, hogy ezek a hatások meddig fognak tartani, és milyen mélységűek lesznek.
Az EKB hajlandó felülvizsgálni a kötvényvásárlási program méretét és időtartamát, amely a tervek szerint a harmadik negyedévet követően véget ér. A tomboló infláció ellenére az első kamatemelésre csak az eszközvásárlási program kivezetését követően kerül majd sor – foglalja össze a brókercég.
Ez tényleg egy nehéz negyedév vége lenne?
Az európai részvények nagyon nehéz negyedévet zárnak, a német DAX éves szinten több mint nyolc százalékot, a CAC 40 és a széles bázisú Stoxx 600 pedig közel hat százalékot esett. Az ukrajnai háború ugyanis felfelé irányuló nyomást gyakorolt a nyersanyagárakra, növelve az inflációt, a stagflációs félelmeket – írja az Investing.com.
Abból ítélve azonban, hogy a Második Világháború óta nem látott nagyságú és globális hatású háború van Európában, ráadásul infláció, a gazdasági növekedés csökkenése, sőt stagnálás (stagfláció) fenyeget, ez az esés nem is olyan nagy. Korábbi medvepiacokon a 20-40 százalékos süllyedés sem volt ritka, és jóval tovább tartott pár hétnél. Talán még a 2020 márciusi koronavírus-pánikból sem jött vissza ilyen gyorsan a részvénypiac, pedig ott már mindenkit meglepett a kilábalás sebessége.
Százszoros árbevétel az AKKO Investnél
A Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett AKKO Invest 22,1 milliárd forintos árbevétellel és 1,85 milliárd forintos EBITDA-val zárta a 2021-es évet – közölte a cég.
A vagyonkezelő vállalat árbevétele több mint százszorosára ugrott annak köszönhetően, hogy tavaly felvásárolta a magyar ingatlanüzemeltetői és szolgáltatói piac szempontjából meghatározó NEO Property Services Zrt-t.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
