Egy új adóreform alapjait kell letenni, amelynek zöldnek, digitálisnak és forgalmiadó-koncentráltnak kell lennie – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az azt követően egy órával kezdődött sajtótájékoztatón, amelyen a Monetáris Tanács 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Ilyen magas utoljára még 2013 februárjában, azaz Matolcsy kinevezése előtt, elődje, Simor András regnálása alatt volt az irányadó ráta.
Mint a bevezetőből kitűnik, nem kizárólag az alapkamat-emelés indokaival foglalkozott az MNB mostani elnöke. Felidézte például, hogy – amint fogalmazott – 2010-19 között Magyarország az elmúlt száz év legsikeresebb gazdasági növekedést produkálta, méghozzá úgy, hogy a pénzügyi egyensúly is megmaradt.
Ez billent meg a Covid 2020 tavaszi megjelenésével. Bár az ennek nyomán kialakult gazdasági válság kezelése érdekében az MNB több mint 11 ezer milliárd forint értékben bocsátott forrást a hazai gazdaság rendelkezésére – ebből 6800 milliárdot az államnak, 4800 milliárd forintot a vállalatoknak –, három területen is felborult az egyensúly: a pénzügyekben, az államháztartásban és a folyó fizetési mérlegben.
Ezek közül a pénzügyi egyensúlytalanságra tud hatni az MNB, s tavaly júniusban meg is indította a monetáris fordulatot – Matolcsy értékelése szerint az EU-ban elsőként az elszabaduló infláció megfékezése érdekében emelni kezdte az akkor 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot. Amely azóta tizenegy lépésben ment feljebb.
A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy folytatják a küzdelmet az infláció ellen. Ennek kapcsán helyeselte azt, hogy a kormány árstopokkal fékezi, ne legyen kétszámjegyű az infláció. Matolcsy úgy vélte, a fogyasztóiár-index 2022 egészében 9 százalék lehet.
Az MNB első embere ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy a hazai termelékenység nem bővült a kellő mértékben, emiatt szerinte minőségi felzárkózásra, van szükség, vagy ahogy ő mondta: termelékenységi fordulatra. Ennek érdekében
„új adóreform alapjait kell letenni, amelynek zöldnek, digitálisnak és forgalmiadó-koncentráltnak kell lennie” – jelentette ki Matolcsy.
Aki egyúttal azt is elmondta, hogy szerinte a költségvetésnek is vissza kell állítania az egyensúlyi állapotát, méghozzá úgy, hogy az térjen vissza az egyensúlyi növekedés és a felzárkózás politikájához. Emellett Matolcsy közölte,
az MNB 2 éves gazdasági stabilizációs programot javasol, ennek kidolgozását már megkezdték és a végterméket átadják a kormánynak.
A közeljövőről az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke beszélt. Virág Barnabás elmondta, áprilisban is nagyon erős átárazásra számítanak, az infláció meghaladhatja a 9 százalékot (márciusban ez az érték 8,5 százalék volt, az áprilisi adatot május 10-én teszi közzé a KSH – a szerk.). Az alelnök úgy vélte, az éves átlagos infláció a 7,5-9,8 százalék felső harmadában végezhet. Ebből az orosz-ukrán háború hatása 2,5-3 százalék lehet. Az árstopokra kitérve ugyanakkor az MNB alelnöke azt állította, még nem látják, mi lesz azok sorsa.
Virág tájékoztatása szerint folytatódik a monetáris szigorítás, továbbra is a másodkörös hatások kezelése és elkerülése a monetáris politika célja. Mindaddig lesz kamatemelés, amíg az infláció nem éri el az árstabilitást jelentő 3 százalékos mértéket. Ez csak 2023-ban következhet be, akkor kezdődhet meg ugyanis az infláció csökkenése.
Az alelnök arra is kitért, hogy legközelebb, csütörtökön az egyhetes betéti kamatát növelheti az MNB. Ennek kapcsán megismételte, hogy az a céljuk, a két ráta közeledjen egymáshoz – ebből az következik, hogy 100 bázispontnál kevesebbet emelhetnek (egy hónapja az alapkamat 100 bázispontos növelése után az egyhetes betéti kamat mindössze 30 bázisponttal ment feljebb – a szerk.).
Az MNB hónapról hónapra dönti el a kamatemelés mértékét az inflációs kilátások és a környezeti kockázatok (orosz-ukrán háború, az államháztartási egyensúly helyreállítása, az EU-forrásokkal kapcsolatos tárgyalások kimenetele) alapján. Minden eszközzel készen állnak beavatkozni a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében – ismételte meg a korábbi hónapokban már rendre hangoztatott szándékot a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke.
A forint a kamatdöntést követően erősödött, az euróval szemben egy óra leforgása alatt egy egységgel került feljebb, a 374-es szint alá, ám Matolcsy szavaira gyengült, s 375 fölött is gazdát cserélt.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
