Nem sodródhatunk bele a háborúba
A magyar kormány a túlzott oroszbarátsággal óriási bakot lőtt. Sajnos a miniszterelnök nem az az ember, aki képes lenne beismerni egy ilyen fajsúlyú tévedést, így viszont valójában nem is létező veszélyektől igyekszik megvédeni az országot, vagy ha ez valójában nem sikerül akkor a hazugságot akkor is igyekeznek addig ismételgetni, míg elég sokan elhiszik.
Orbán Viktort az elmúlt napokban az uniós csúcsvezetők találkozóján is szembesítették azzal, hogy képtelen színt vallani, és a szövetségeivel továbbra sem akar megkérdőjelezhetetlenül egy platformra állni. Pedig az elmúlt egy hónap eseményei megkérdőjelezhetetlenül felértékelte mind az európai uniós, mind a NATO-tagságunkat.
Ehelyett a kormányfő és a külügyminiszter is rendre azt sugallja, hogy a nyugati szövetségesek részéről valós veszély lenne a háborúba való bekapcsolódás. Ebből a szempontból megítélés kérdése, hogy vicces vagy elszomorító módon a honvédelmi miniszter az elmúlt néhány héten tett nyilvános megszólalásai során arról beszélt, hogy a NATO nélkül nem tudjuk megvédeni az országot.
Értetlenül reagált Benkő Tibor a Telexnek nyilatkozva arra az újságírói kérdésre, mely azt firtatta, hogy ha a NATO beavatkozna az ukrán háborúba, akkor a magyar kormány milyen álláspontot fog képviselni? A miniszter ugyanis felhívta arra a figyelmet, hogy ennek nincs realitása, hiszen a védelmi szövetség főtitkára többször egyértelművé tett, hogy nem fognak beavatkozni. Nehéz elképzelni, hogy erről sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter nem tudott, ennek ellenére visszatérő elem, hogy sikerült a magyar érdekeket megvédeni, és úgy állítanak be, egy tőlük függetlenül már jóval korábban eldöntött kérdést, mintha abban nekik érdemeik lennének.
Nem engedjük, hogy a magyar családok fizessék meg a háború költségét
Az orosz invázió kapcsán van egy másik visszatérő panel, amely úgy szól, hogy a magyar kormány nem fogja hagyni, hogy a háború költségét a magyar családokkal fizettessék meg. Itt elsősorban arról van szó, hogy az elhibázott, és az oroszoktól túlságosan függővé tett magyar energiapolitika most komoly nehézségekkel néz szemben. Egyelőre ugyan nem vezettek be az orosz energiahordozókra importtilalmat, ám számos európai uniós állam szorgalmazza ezt. Magyarország ezt nagyon nehezen tudná kezelni, továbbá Orbán Viktor kormánya továbbra is egyfajta hintapolitikát folytat, és elmaszatolja Vlagyimir Putyin felelősségét, így mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz gáz és olaj továbbra is akadálytalanul érkezzen.
Mindezt azonban egy hazugságba csomagolják, hiszen a tények azt mutatják, hogy a háború költségeit a magyaroknak is meg kell fizetni, mégha az áttételesen történik. A rezsiköltségek ugyan rögzítettek, így első körben a számlákban nem jelentkezik a megugró energiaárak díja, ám ez nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor képes lenne a határon megállítani a drágulást. Csupán arról van szó, hogy az olcsóbb lakossági díjakat közösen, adók formájában fizetjük meg. Ezt jelzi, hogy már tavaly év végén is brutális tőkeemelésre volt szükség a drágulást benyelő szolgáltató, az MVM esetében, hiszen a veszteségek miatt 500 milliárd forintot kellett a cégbe tolni.
Hogy mennyire fenntarthatatlan a mostani rendszer, azt az is jelzi, hogy számos olyan prognózis van, ami éves szinten többezer milliárd forintra teszi a rezsicsökkentés költségvetési hatását, ennyi pénzt pedig az egyébként is brutális hiány mellett nagyon nehéz lesz kigazdálkodni. Persze van egy olyan opció, hogy a kormány fittyet hány a törvényi kötelezettségeire, és hagyja elszállni a költségvetés hiányát. Ez viszont várhatóan az államadósság megugrásával járna, miközben gazdasági növekedés esetén jogszabályi kötelezettség annak csökkentése.
Már most is fizetjük…
Az MVM hiánya azonban nem az egyetlen, amit a magyar vállalatoknak, embereknek, családoknak finanszírozni kell. A háború miatt globális dráguló alapanyagok, energiahordozók vagy éppen élelmiszerek árát ugyanis az inflációban mindenképpen meg kell fizetni. Sőt a háború következményeként várhatóan a gazdasági növekedés is elmarad majd a várttól, amely megint csak hatással lehet a hazai lakosságra. Ezeket egyébként nem mi állítjuk, hanem a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank napokban kiadott Inflációs jelentésében például leszögezik, hogy „Az Oroszország és Ukrajna között jelenleg fennálló háborús helyzet a pénz- és az árupiacokon fejti ki azonnali hatását, ami mellett fokozatosan erősödik a reálgazdasági csatorna szerepe. A háborús helyzet és az arra adott gazdasági szankciók lényegében teljes Európában emelik az inflációt, és negatívan hatnak a gazdasági növekedésre. A hatások mértékét befolyásolja a konfliktus időbeli elhúzódása, a szankciók mértéke és fennállásának ideje.”
A pénzügyi szankciók, így orosz bankoknak a SWIFT-rendszerből való kizárása a rövidtávú hatások mellett hosszabb periódust tekintve is járhat negatív hatásokkal. A MNB Inflációs jelentése erre azt írja, hogy „Amennyiben az orosz-ukrán válság nyomán bevezetett uniós korlátozó intézkedések, szankciók a közvetlen konfliktus rendeződése után is fennmaradnak, annak hosszabb távú hatása lesz a nemzetközi árupiacokra és a globális ellátási láncokra.”
A már tavaly is vágtató infláció az MNB szerint tovább fog gyorsulni, és annak lecsengése a korábban vártnál jóval hosszabb időt vesz majd igénybe. Az írják, az infláció számos országban, több évtizedes csúcsokat elérve, tovább emelkedett. A háború a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül további inflációs kockázatokat okoz, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít.
A magyar lakosság a boltok pénztárainál biztosan meg fogja fizetni a háború költségeit, hiszen míg az MNB korábban 5 százalék körüli drágulást várt (4,7-5,1 százalékos sávot megadva), addig a legfrissebb prognózisban ennek közel a duplája szerepel. Éves átlagban az infláció 7,5–9,8 százalék között alakulhat az MNB szerint a fogyasztói árak növekedése.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy mind Ukrajna, mind Oroszország (illetve az ottani vállalatok) fontos alapanyagokat és alkatrészeket szállítanak az autógyártóknak. A háború hatására így az utóbbi időben is botladozó ellátási láncokban, ahogy azt az MNB is feltételezi, tovább nehézségek elé nézhetünk. Ez viszont a magyar ipar zászlóshajója, a járműgyártás esetében okozhat nehézségeket. Amelyek a meginduló gazdasági növekedést foghatják vissza, csakúgy, mint az elmaradó turisták.
Ha pedig a gazdasági növekedés emiatt a várnál alacsonyabb lesz, akkor az nagyon fájhat majd a nyugdíjasoknak is. Ahogy azt az mfor.hu korábban megírta, a korábbi 5 százalékos gazdasági növekedéssel szemben az MNB immár csak 2,5-4,5 százalékos növekedést vár. Amennyiben a GDP 3,5 százaléknál kisebb mértékben emelkedik, úgy idén nem lesz nyugdíjprémium.
A lakását és a korábbi irodáit is átkutatták. 
