Mi van akkor, ha az orosz haderőnél nemcsak kifele, hanem belső használatra is hazudoznak? Akkor baj van, mert a háború nem igazán tolerálja a valóság kreatív megszépítését. Csakhogy a hazugságok árát nem azok elkövetői, hanem a ranglétra legalján állók fizetik meg leginkább.

A kormány egyik bevett mantrája lett az elmúlt napokban az, amely szerint nem fogják megengedni, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború költségeit. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar emberek már most is fizetik ezt, erre többek között a jegybank napokban publikált Inflációs jelentése is rávilágított.

Annyi helyről ömlik ránk az információ, hogy csak kapkodjuk a fejünket, és ezek egymástól is eltérnek, vagy még ellent is mondanak. Ráadásul egyre erősödik benned a gyanú, hogy ezt szándékosan csinálják? Mindennek évszázados hagyományai vannak, a tudósok már régen összegyűjtötték, leírták a trükköket. Miért ne ismernéd meg, mivel állsz szemben?

Nem feltétlenül kell politikai szándékot vagy külföldi titkosszolgálatot sejteni amögött, ha hazugságokat terjesztenek az interneten, lehet sima üzleti érdek, bevételi kényszer is. Előfordul, hogy egy kanadai viccoldal cikkét valódiként átveszi egy grúziai álhír-oldal, amit aztán hiszékeny amerikaiak tízezrei kattintanak, mindezt a Google-reklámok bevételéért.

Célzatosan, tudatosan terjesztik a menekültekkel kapcsolatos álhíreket német lapok szerint, az ezek leleplezésére indult weboldal már 430 esetet gyűjtött össze. Egyes hírek könnyen leleplezhetőek, mások nagyon kifinomultak és nehezen látni rajtuk keresztül. Megvan annak az oka, miért a Facebook a legalkalmasabb ezek közvetítésére.

Kecsegtető ígéretekkel biztatták a brit lakosságot a Brexitre, most pedig kihátrálnak azok mögül: szó volt az egészségügy fellendítéséről, a menekültválság megoldásáról és felvirágzó gazdaságról is, most mégis azt mondják a kilépés-párti politikusok, hogy őket bizony félreértették a szavazók.