Egy munka nélküli informatikus hallható felállított egy weboldalt Grúziában (Georgiában), mégpedig az amerikaiak olthatatlan vágyát elégítve ki a „szenvedélyes partizán politikai hírek” iránt – írja a New York Times weboldala. Szaftos sztorikat tett közzé Hillary Clintonról, majd várt, hogy csörgedezzenek a hirdetési bevételek. A 22 éves egyetemista nem értette, miért, de nem működött a dolog.
Később rájött, mit olvasnak az emberek szívesen: Clinton-ellenes, de alapvetően Donald Trumpról szóló híreket, amelyek egy része igaz volt, más része teljesen hamis. Ettől kezdve jól ment az üzlet.
Tréfából lett álhírek
Egy másik, kanadai weboldal nem álhíreket közöl, hanem hírparódiákat, mégis hasonló tapasztalatokra tett szert: Trumpról írni aranybányának bizonyult. Amikor például azzal viccelődött, hogy Barack Obama Kanadába fog költözni, ha Trump nyerne, akkor a cikkét rengetegen átvették. Volt, aki azonban valódi hírként, nem tréfaként. Az oldal üzemeltetője szerint az olvasók megőrülnek Trumpért.
Nemrég Barack Obama is óvott az interneten terjedő álhírektől, de kik állítják elő ezeket? - teszi fel a kérdést a New York Times. Sokan azt gyanítják, hogy külföldi – főleg orosz – titkosszolgálatok állhatnak a háttérben. A lap szerint „egy kanadai szájt viccét egy grúziai oldal valódi hírként tálalja, hogy a hiszékeny amerikaiak tömegei kattintsák” – valójában ebben az esetben üzletről van szó, melynek célja, hogy a grúz oldal minél több Google-reklámbevételt érjen el.
Trump aranybánya marad
A grúz oldalon sokszor csak a másolás + beillesztés funkcióval, lényegében változtatás nélkül veszik át a híreket, amiért a kanadai oldal szerzői jogi eljárást is kezdeményezett. A grúz vállalkozó viszont boldog, hogy Trump nyert, így legalább négy évig lehet majd keresni rajta. Viszont már sem rosszat, sem valótlant nem mer írni a megválasztott elnökről, mert fél, hogy elveszti a főleg híveiből álló olvasóközönségét.
A közösségi oldalak olvasottsága az amerikai elnökválasztás idején egyes becslések szerint már a hagyományos médiáét is meghaladta. Miután felmerült, hogy az amerikai választás eredményét is befolyásolhatták, a hamis hírek ellen azonban komoly küzdelem indult. A Google bejelentette, hogy megszünteti a fizető reklámjait az álhír-oldalakon, és a Facebook is lépéseket jelentett be, például könnyebb lesz a hamis hírt megjelölni.
Parlamenti határozat a hazugságról
A grúz üzleti vállalkozásból persze még nem következik, hogy a politikai motívumokból semmi sem igaz. Az Európai Parlament e heti határozata stratégiai kommunikációt sürgetett az orosz propaganda ellen (ami ellen az oroszok persze azonnal tiltakoztak). Az USA-ban is tovább folyik a vita arról, hogy az oroszok, akár hackertámadással, a választási eredményekbe való belenyúlással, akár álhírek (vagy féligazságok, csúsztatások stb.) terjesztésével befolyásolhatták-e a választást. A szavazatok újraszámlálása egyes államokban szinte biztosan megkezdődik.
Menekültekről vakhittel híreket hamisítani
A német sajtó is gyakran veti fel az álhírek témáját, egy internetes oldalon már mintegy 430 olyan, menekültekkel kapcsolatos hazugságot gyűjtöttek össze, amelyeket a hatóságoknál leellenőriztek. Ott is úgy tűnik, célzatosan, tudatosan terjesztenek álhíreket, hamisítanak hozzájuk fotókat, de sokszor olyanok, akik fanatikus, vallásos hittel állnak ki önként valamely ügy mellett.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
