Nem sokra jutottak az álhírek visszaszorításában az utóbbi évben a legnagyobb online platformok, például a Facebook, a Google és a Twitter.

Féltik az álhírektől és a manipulációtól az európai választókat, a politikai pártoknak hirdetőként kell majd regisztrálnia a Facebook tervei szerint.

Megint lelőttek rengeteg álhíres Facebook és Twitter oldalt.

Az új irányelveknek köszönhetően a vállalat percenként csaknem 700 felhasználót töröl az oldalról.

A kényes tartalmú videók miatt egyre több cég vonja vissza a hirdetéseit a platformról.

A média és az internet tele van a koleszterincsökkentőként alkalmazott sztatinok rossz hírét keltő állításokkal, ennek hatására sokan elhagyják gyógyszereiket, ami óriási hiba. Ennek veszélyére hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága, miután ez jelentősen növeli az infarktus,a stroke és végső soron a halálozás kockázatát. Ezt nemrégiben egy dán tanulmány is igazolta.

Nem csak a közösségi oldalon jelentek meg gyanús hirdetések.

Az amerikai elnök tagadja, hogy a külügyminisztere távozni akar.

Egyre nagyobb gondokat jelentenek az álhírek, ráadásul bárkit le lehet járatni a közösségi médiával.

Megelégelték a flamelést és az álhírterjesztést, szigor jön.

Fake news, áltudományos információk, és csak a saját igazunk - hatalmas veszély van abban, ha kritika nélkül támaszkodunk a minket megerősítő "tudásra".

Hillary Clinton előbukkant, és mindjárt azzal kezdte, hogy odamondogatott az álhírek terjesztőinek, akiknek korábban egyesek vereségét is tulajdonították. Dúl a médiaháború, van, aki a vezető médiavállalkozások fejére olvassa, hogy milyen téves információkkal szolgáltak eddig. A közvélemény-kutatás szerint azonban a lakosság fele-kétharmada bízik a nagy médiacégekben.

Nem feltétlenül kell politikai szándékot vagy külföldi titkosszolgálatot sejteni amögött, ha hazugságokat terjesztenek az interneten, lehet sima üzleti érdek, bevételi kényszer is. Előfordul, hogy egy kanadai viccoldal cikkét valódiként átveszi egy grúziai álhír-oldal, amit aztán hiszékeny amerikaiak tízezrei kattintanak, mindezt a Google-reklámok bevételéért.

Célzatosan, tudatosan terjesztik a menekültekkel kapcsolatos álhíreket német lapok szerint, az ezek leleplezésére indult weboldal már 430 esetet gyűjtött össze. Egyes hírek könnyen leleplezhetőek, mások nagyon kifinomultak és nehezen látni rajtuk keresztül. Megvan annak az oka, miért a Facebook a legalkalmasabb ezek közvetítésére.

Újra felbukkant a HIV-fertőzött vérrel szennyezett narancs álhíre az interneten. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja a vásárlók figyelmét, hogy az információnak nincs valóságalapja, a kereskedelmi forgalomban kapható termékek biztonságosan fogyaszthatók.

Az ingyen bordélyjegytől a meg nem erőszakolt lány esetéig, a meg nem halt migránstól a több éves videofelvétel felmelegítéséig – továbbra is rengeteg olyan hírt osztanak a közösségi oldalakon az emberek, amely egyszerűen nem igaz. A oroszok különösen élen járnak ebben. A Kreml még hozzá is járul ahhoz, hogy az európai menekültválság problémáját minél nagyobbnak tüntessék fel.

Abszurd és ijesztő pletykákkal rágalmazzák Németországban a menekülteket, amelyek különösen azért veszélyesek, mert széles körben elterjednek és szilárdan beeszik magukat az emberek fejébe – írja a német N24.de. Az is elképzelhető, hogy egy viccnek szánt ál-rémhír is igazként terjedt el és bevették az emberek. És nálunk?

Vannak olyan portálok az interneten, amelyek álhírek terjesztéséből élnek. Ezek ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha a borzasztó érdekesnek látszó híreknek egy minimális Google-kereséssel utánanézünk. Érdemes, mert így legalább nem terheljük felesleges hülyeségekkel az ismerőseinket sem.

Az Erste Bank büntetőfeljelentést tesz a hitelintézet pénzügyi helyzetének meggyengülésével kapcsolatos híresztelés miatt.