Az elnökválasztás óta eléggé eltűnt Clinton újra felbukkant, és megint az álhírterjesztő weboldalakat kezdte bírálni, hangsúlyozva, hogy ez járványszerű jelenség, amelynek azonban a való életre is komoly következményei vannak. Az ügy előzménye a „pizzagate”, ahol egy ostoba összeesküvés-elmélet terjedt el arról, hogy Clinton hívei egy pizzériába járnak gyerekeket megrontani. Erre odament egy férfi, hogy a hírnek utána járjon, és lövöldözni kezdett az étteremben.
Az álhírek-valódi hírek, mainstream (fősodorba tartozó) és alternatív média körüli vita azonban sok síkon folytatódik. Az Infowars.com (és a Zerohedge) azt próbálta felsorolni, milyen fontosabb álhíreket terjesztett eddig a mainstream média, amely állítása szerint pont az álhírek legnagyobb forrása.
Szaddamtól Clintonig
Első helyre tették azt, hogy Szaddam Husszein volt iraki elnöknek tömegpusztító fegyverei voltak, és hogy Iraknak szerepe volt a 2001. szeptember elsejei terrortámadásokban. Erre alapozva megtámadták Irakot, ami több százezer halálos áldozatot követelt. Második helyre azt, hogy a szíriai lázadókat mérsékelteknek nevezték, akik ezért támogatásra szorulnak, ami végül Szíria és Líbia szétrombolásához, az Iszlám Állam megerősödéséhez vezetett.
Álhírnek nevezték, hogy az amerikai média pártatlan volt az elnökválasztás során, a cikk szerint a Wikileaks bebizonyította, hogy az amerikai média jelentős része „ágyba feküdt Clinton kampányával”.
Erőszakolók és rendőri túlkapások
Ide sorolták, hogy egy fekete bőrű férfi lelövése ügyében egy szerkesztett, vágott hangfelvételt használtak fel. Ez a rasszok közötti feszültségek éleződéséhez vezetett az egész USA-ban. Kacsának bizonyult, hogy az egyetemi kampuszokon Amerikában minden ötödik nőt megerőszakolnak.
Téves hírnek minősítik, hogy egyes médiavállalkozások Donald Trumpot szörnyetegként ábrázolták, Hitlerhez hasonlították és hisztérikus Trump-ellenes gyűlölethullámot váltottak ki. Álhírnek értékelik azt is, hogy a média Trumpot esélytelennek írta le a választás előtt, volt olyan nagyvállalat, a Huffington Post, amely 98,1 százalékos esélyt adott Clinton győzelmének.
A kétharmad elfogadja a híreket
Úgy tűnik, a mainstream médiát ennek ellenére sem kell teljesen leírni az USA-ban, az emberek többsége mindezek ellenére megbízik benne. Egy friss felmérés szerint a legmegbízhatóbbnak az ABC, a CBS és az NBC médiakonszerneket tartották, 67, 65 és 65 százalékuk szerint „nagyon hitelesek” vagy „hitelesek” a híreik. (25, 24, illetve 23 százalék szerint nem túl hiteles, vagy egyáltalán nem hiteles).
A nálunk valamivel jobban ismert New York Times és CNN híreinek elfogadottsága 63, illetve 60 százalék volt. A lista végén a mainstream média fentebb említett álhíreinek listáját eredetileg közzétevő Infowars oldalt csak a megkérdezettek 17 százaléka tartotta hitelesnek, 21 százalékuk hiteltelennek. (A többi vélhetően nem ismerte.)
Gyilkosoktól a pirézekig
A The Onion nevű oldalt a válaszadók 18 százaléka tartotta hitelesnek, 35 százaléka pedig nem. Ez azért vicces, mert ez egy humoros álhír-oldal, ahol bevallottan marhaságok vannak. A Hírcsárda-szerű honlap jelenlegi vezető cikke szerint például az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) élére újonnan kinevezett főnök célkitűzése elpusztítani az USA szénalapú életformáinak átlagosan 30 százalékát, hogy csökkenjen a káros biodiverzitás. Egy másik hír szerint a hóvihar Chicagoban komoly fennakadásokat okozott több száz gyilkosság elkövetésében.
(Magyarországon korábban a pirézek betelepítését is elutasította a lakosság többsége, akikkel az az igazán nagy probléma, hogy nem léteznek, csak a kutatók találták ki őket.)
|
Tévedés vagy hazugság? Többet tudsz, mint egy óvodás? A kisgyerekek még nem tudják megkülönböztetni egymástól a tévedést és a hazugságot, illetve a nem várt körülmények bekövetkeztét. Például: „Azt mondtad, Apa, hogy elviszel ma állatkertbe, de nem vittél, hazudtál! – Sajnálom, kisfiam, nem tudtam, hogy ma nincs is állatkert/Hogy ma reggel el fogod törni a lábadat/Hogy ma muszáj meglátogatnunk a nagymamát. ˜– De akkor is hazudtál!” A felnőttek jelentős része már megtanulta a különbséget, de vannak közöttük, akik egész életükben éretlenek maradnak. Politikusok, demagógok meg is szólítják néha ezt a réteget, amikor szándékosan összemossák a különbségeket. Például: „XY elnök súlyosan eladósította az országot! – Igen, de 2008-ban volt egy akkora világválság, hogy ha nem veszünk fel hitelt, összeomlik a teljes bankrendszer és vele a gazdaság. – De akkor is agyon adósította az országot, a gazember!” |
Megtorlást ígérnek az irániak. 
