Az elmúlt hónapokban többen keltették Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam önjelölt kalifájának halálhírét. Egy megdöntésre ítélt, sátáninak tartott rendszer vezetőjét gyakran övezi misztikum, amíg be nem bizonyosodik a halála. Sokszor nagy is a jelentősége, de itt más a helyzet: nem a vezérkultusz tartja fenn a mozgalmat.

Kína megelégelte a rá nehezedő nyomást, hogy ő oldja meg az észak-koreai atomfegyverkezés és rakétaprogram ügyét. Közölte, téves az elmélet, hogy Kína a felelős, így ezt sürgősen el kell vetni, mindenkinek keresnie kell a megoldást. Kim Dzsong Un egyébként bolond lenne leszerelni: Szaddam és Kadhafi példájától retteg.

Az Iszlám Állam létrehozása egy ember nevéhez követhető, ugyanúgy, ahogy a náci Harmadik Birodalomé Hitleréhez. Abu Bakr al-Bagdadiról van szó, aki Szíria és Irak nagy területeinek elfoglalása után kalifának minősítette magát. Most azonban kalifátusa zsugorodik, ő maga menekül, fején vérdíj. Hol lehet, túlélheti-e államát?

Hillary Clinton előbukkant, és mindjárt azzal kezdte, hogy odamondogatott az álhírek terjesztőinek, akiknek korábban egyesek vereségét is tulajdonították. Dúl a médiaháború, van, aki a vezető médiavállalkozások fejére olvassa, hogy milyen téves információkkal szolgáltak eddig. A közvélemény-kutatás szerint azonban a lakosság fele-kétharmada bízik a nagy médiacégekben.

Miután a kurdok képesek voltak önerőből megállítani, sőt visszaszorítani az Iszlám Államot, most úgy érzik, kissé ki is terjeszthetik területeiket, mondván azt a korábbiakban az őket elnyomó Szaddam Husszein idején vették el tőlük. Még egy konfliktuszóna, ha eddig nem lett volna elég.

Azt gondolnánk, hogy most az év első napjaiban valami drámai újdonság történt, miközben egy régi, bár értelmetlen konfliktus lángolt csak fel a kelleténél jobban. Volt már Teheránban a szaúdi nagykövetségre való betörés 1988-ban is, a világ azonban nem dőlt össze.

A Szíria és Irak területén lassan egy éve üzemelő szunnita államalakulat egyre stabilabbnak tűnik, már-már Bagdadot fenyegeti. Vajon a több mint ezer éve az iszlám és az arab egység fénykorát jelentő Bagdadi Kalifátus éledhet újjá, vagy a 2. világháború óta a legnagyobb népirtás veszélye fenyeget?

Szaddam Husszein iraki elnök, majd az arab tavasz során több más diktátor megdöntése óta megannyi válsággóc maradt a területen, néhol szétesnek az országok. Az olajban erősen gazdag arab országokban viszont relatív nyugalom és prosperitás észlelhető. Magukra találhatnak-e az arabok, mint nemzet?