|
| Kurd harcosok. Forrás: flickr.com |
2104-ig Irak északi részén a kurd autonóm területek határa mentén viszonylag békésen éltek együtt a kurdok és a szunnita arabok. Utána jöttek a dzsihádisták, elfoglalták a területeket, mindenki menekült, amerre látott. Később visszatértek a kurdok, jól megszervezett haderő formájában, és kiverték az Iszlám Államot. Csakhogy ekkor már úgy gondolták, aki még ott maradt, az a terroristákat támogatta, így a továbbiakban sajátjuknak tekintik a területet, és ők fogják belakni.
Kiterjedtek
A folyamat során nagyjából 40 százalékkal növelték meg a kurdok az általuk ellenőrzött területet a korábbi Irak területén. Azt mondják, hogy ez nem feltétlenül szép dolog, de ezekről a területekről még Szaddam űzte el őket az általa követett arabosítás során, úgyhogy most visszaveszik, ami jár, ha már így alakult.
A folyamattól többen megriadtak: az iraki miniszterelnök az országa romjai közt kialakuló újabb konfliktustól tart, Törökország és Irán pedig fél a kurdok növekvő erejétől, mivel ez saját kurd kisebbségüket is felbátoríthatja. A feszültség most erősödik, mivel a korábbi Irak három ellenséges etnikuma, a síiták, a szunnita arabok és a kurdok most elvileg egy katonai koalícióba kellene, hogy tömörüljenek, amelyik felszabadítja Moszult a dzsihádista uralom alól.
Szaddam öröksége
A kvázi kurd állam külügyminisztere elmondta a Reutersnek, hogy a kurd haderő, a pesmerga katonái nem halhattak meg hiába az Iszlám Állam elleni harcban. Szerinte a kurd kormány nem engedheti meg, hogy az áldozat hiábavaló legyen, és újra kezdődhessen az arabosítás. A 80-as években, amikor megépítették a moszuli víztározót, a víz alá kerülő arab településeket lakosságát Szaddam a kurd területekre telepítette. 2003-ban, Szaddam elűzése után sok kurd visszatelepült és sok arab elmenekült, de mások maradtak, és az Iszlám Állam felbukkanásáig nagyjából békében élhettek.
Államiság
Irak népszavazást tervezett a területen, ahol Sopron mintájára dönthetett volna a lakosság, hol óhajt élni. A széteső Irakban azonban már nem tudtak erre sort keríteni. Az Iszlám Állam megjelenése, majd kiebrudalása óta pedig a területen az iraki kormánynak nincs tényleges hatalma, így aztán a kurdok szép lassan meghatározzák, meddig érjen az ő területük. Ezt azért is fontosnak tartják, mert így biztosabbnak tartják teljesen független államiságuk elérését. Ez gyakorlatilag most is megvan, de egyelőre nem ismeri el az államot senki.
A kurdok 100 éve vágynak a függetlenségre, amikor is a győztes európai hatalmak szétszedték az Oszmán Birodalom maradványait, de a kurdoknak nem adtak hazát, hanem felosztották az újonnan alakuló Törökország, Szíria és Irak között, és egy kisebb csoport már eleve Iránhoz tartozott.
Március 5-én és 6-án több mint 100 járat indul és érkezik Dubajból. 
