Óriási kockázatot jelent az a globálisan terjedő jelenség, hogy az emberek egyre nagyobb hányada csak azokról az információkról vesz tudomást, amelyek alátámasztják saját előítéletét. A Carnegie Mellon Egyetem kutatócsoportja kimutatta, hogy az információkerülés olyan tömeges viselkedéssé vált, amely hozzájárul az álhírek vagy tudományosnak mondott hazugságok „nagyüzemi” gyártásához. A kutatócsoport egyik tagja, Russel Golman adott interjút az Alapblognak.
Legyünk kritikusak
Az emberek egyre nagyobb hányada homokba dugja a fejét. Ha a mai ember valamit nem akar meghallani, meglátni, akkor egyre szélesebb lehetőségekkel élheti ki vágyát arra, hogy azt a valamit ne is hallja, ne is lássa meg – nyilatkozta Russel Golman. Az ember viselkedését az előítéletei, a hitei motiválják.
„Elszaladunk az olyan impulzusok, információk, amelyek várhatóan nem felelnek meg az ízlésünknek, előítéleteinknek. S közben az is kiderül, hogy a ránk zúduló információk tömegét nem azok hatalmas mennyisége okán, hanem az információk várható tartalma, üzenete alapján szűrjük. Inkább elolvasunk milliónyi teljesen egyforma tartalmú olyan hírt, kommentárt, amely vélt vagy valós igazunkat tükrözi, mintsem egyetlen olyat, ami hitünket, véleményünket – esetleg jó érvekkel – összezúzhatja. Félünk ugyanis szembesülni a tőlünk eltérően, alapvetően másként gondolkodók esetleges igazságaival. Ugyanakkor hiteles bizonyítéknak fogadunk el megkérdőjelezhető, homályos forrásokból származó információkat, ha azok üzenete megfelel érdekeinknek.
Itt, Amerikában ez a jelenség rendkívüli és példa nélkül álló módon kiéleződött Donald Trump elnökké választása nyomán: az ország egyik fele csak azt hallja meg, csak azt olvassa el, ami azt üzeni, hogy Trumpnak mindenben igaza van. Az ország másik fele pedig azt, ami szerint Trump mindenben hazudik. Az információs világban csak azokat az információkat hisszük el, amelyekben hinni akarunk" – mondja Golman.
Nagyot bukhatsz, ha nem vagy körültekintő
A „struccpolitika” űzése elképesztő károkat képes okozni a pénzüket, tőkéjüket, befektetéseiket egyedül, szakemberek közreműködése nélkül intézők számára. Milliónyi tapasztalatot gyűjtöttek erre vonatkozóan a viselkedéskutatók a 2007-2008-as válság idején és azóta is, minden egyes tartós piaci lejtmenetkor.
Amikor jól megy a piac, amikor részvényeink ára felfelé kúszik, az ember jellegzetesen hajlamos arra, hogy naponta akár többször is újra és újra „gyönyörködjön” a számsorokban, kimutatásokban, amelyek a vagyon gyarapodásáról tanúskodnak. Árfolyamesések idején viszont az emberek többsége bele se néz a fájdalmas tényeket sejtető kimutatásokba.
Ami még nagyobb bajt hozhat a kisember fejére, hogy nem csupán bojkottálja ilyen helyzetekben a feltételezetten kellemetlen információkat, hanem azokat is „mesterien” kerüli, amelyek pedig visszaterelhetnék őt a realitások világába. Van ennek az éremnek azonban egy másik oldala is, tudniillik nem ritkán előfordul, hogy azáltal járunk jól, ha figyelmen kívül hagytuk a negatív híreket, nem nézegettük állandóan portfóliónk állását a válság vagy a piaci lejtmenet idején, így az információval együtt a végén fölöslegesnek bizonyult eladási pánikot is elkerültük - mondta az Alapblognak Russel Golman.
Azzal, hogy milyen káros hatásai vannak, ha bezárkózunk a saját kis információs világunkba, már a közösségi média megjelenése óta sokan foglalkoztak. Egyik leghatásosabb kutatója a témának Eli Pariser, aki attól óv előadásában, hogy beragadjunk a szűkös online szűrőbuborékainkba. Érdemes megnézni a videót:
Szócsata a lengyel X-en. 
