Az internettel együtt nemcsak az információ, hanem annak elferdítése is bárki számára elérhető és művelhető közkinccsé vált. A propagandával, megtévesztéssel, félreinformálással és manipulációval mostanában egymást vádolják államok, politikusok, titkosszolgálatok, újságok és Facebook-felhasználók, de még a Privátbankár kommentelői is.
Nem árt, ha tudjuk, hogy már a régi rómaiak is, és nem árt, ha megismerkedünk a jól bevált technikákkal. A magyar Wikipedia szócikke rövidke és vázlatos, az angol és a német sokkal részletesebb, és rengeteg módszert sorol fel. Ezekből válogattunk egy csokorra valót. Nem kell megijedni a latin nevektől, nem bonyolultak ezek, némelyiket valójában már akár az óvodában is megismerhettük.
1. Ad hominem
Személy elleni érvelést, személyeskedést jelent, az érvelő nem azzal törődik, hogy mit mond az ellenfele, neadjisten a tényekkel, ehelyett a személyt próbálja lejáratni. „A vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít” – írja a Wikipedia. Durvább, folytatólagosan elkövetett esetben vélhetőleg ezt nevezik magyarul karaktergyilkosságnak, amikor valakinek a teljes személyiségét próbálják nyilvánosan megsemmisíteni.
2. Ad nauseam
Szajkózás, mantrázás. A tengeribetegségig, avagy a hányingerig ismételgetni valamit, mert már több mint kétezer éve rájöttek, hogy az emberek így egy idő után elhiszik, a gondolkodásuk részévé válik. Karthágót márpedig el kell pusztítani. Állítólag Göbbels náci propagandaminiszternek is kedvence volt. Ha túl sokszor hallasz valamit, fogj gyanút. Kapcsolj át gyorsan másik csatornára.
|
| (Hadtörténeti Múzeum, Wikimedia Commons) |
3. Argumentum in terrorem
Vagyis egyszerűen félelemkeltés. Ha két dolog közül kell választani, akkor biztos nem azt fogjuk, amelyiktől jobban félünk. A nácik például azt mesélték a népnek, hogy a Szövetségesek teljesen ki akarják a németeket irtani.
4. A Nagy Hazugság
Magától Hitlertől és fő művéből származtatják a kifejezést, aki rájött, hogy az emberek előbb elhiszik a nagy hazugságokat, mint a kicsiket. Egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy valaki annyira arcátlan is lehet, hogy ekkorát hazudjon. A Wikipedia szerint a Harmadik Birodalom egész ideológiája ilyen nagy hazugságokon alapult, bár ellenfeleiket is rendszeresen ugyanezzel vádolták. Szóval légy óvatos, az emberi hazugság a jelek szerint határtalan is lehet.
|
| Német plakát a bolsevik veszélyről, Wikimedia Commons |
5. A vörös hering
Szagoltál már vörösre füstölt heringet? Állítólag nagyon büdös, így aki a közelébe kerül, más szagokat alig fog érezni. Mi ködösítésnek neveznénk, olyan információk, érvek előre tolása, amelyek fontosnak tűnhetnek, de csak elkendőzik a lényeget. Gumicsontnak is nevezhetjük.
6. Sztereotípiák
Talán láttál már olyan régi karikatúrát, 1990-ig voltak errefelé divatban, amelyen a zsíros tőkés hatalmas pénzeszsákjain ülve pöfékeli a szivarját, miközben a csontig soványodott munkás félholtan robotol. Az első világháborús német plakátokon a franciák voltak gyerekgyilkos emberevők, a francia plakátokon meg a németek. Az üzenet általában az: ezeket utálnunk kell. A saját katonáink természetesen mindig csodálatos hősök. Manapság kiket is kell utálni, mi az utasítás?
Közvetlen rokona a címkézés. Aki nincs velünk, mind komcsi. Aki velük van, az náci. Aki minket nem támogat, az mind terrorista. Azok meg tudjuk, milyenek.
7. Bűnbakképzés
Bűnbaknak azt nevezik, akit valamilyen hibák, kudarcok vagy egyéb konfliktusok miatt hibáztatnak. Attól függetlenül, hogy valójában ki a hibás. Alkalmas arra, hogy eltereljük a figyelmet a valódi felelősökről, és arra is, hogy eltereljük magáról a problémáról, annak megoldásáról. „Ezek miatt tartunk ott, ahol”, jót harcolunk velük, folyamatosan, közben a probléma meg ott marad. Mert vagy azt akarják, hogy ott maradjon, vagy nem tudnák megoldani úgysem.
8. Kimazsolázás
Az angolban cseresznyeszedegetésnek hívják, amikor csak azokat az érveket veszi valaki figyelembe, amik az ő igazát erősítik. Ahogy a cseresznyefáról is szedhetsz le csupa szép cseresznyéket, ott hagyva a kukacosat és az éretlent. Ez is, mint egyébként számos más propaganda-technika, logikailag hibás, áltudományos, megtévesztő (és akkor még finoman fogalmaztunk) érveléshez vezet. Példának említik a klímaváltozás-tagadók érveit. Igaz, hogy korábban sokkal melegebb volt a Föld? Ez igaz. De akkor nem is élt rajta ember.
9. Féligazságok
Ilyen lehet valami állítás, amelynek egyik fele igaz, a másik nem, állítólag ezek a legjobb hazugságok, mert nagyon igaznak tudnak tűnni az igaz rész miatt, és nehéz rajtakapni az illetőt. Vagy lehet olyan állítás, ami teljesen igaz ugyan, de a valóságnak csak egy kis szelete. Például: az utóbbi harminc évben csak kétszer büntettek meg gyorshajtásért. Ja, persze, ez igaz, de csak négy éve vezetsz.
Futottak még
Ez még csak a jéghegy csúcsa volt, van a listán kétszer-háromszor ennyi. Mint a mártírkodás, a dolgok túlságos leegyszerűsítése, a józan paraszti észre való hazug apellálás, eufemizmus, a fals dilemma, az immunizációs stratégia, a hősképzés, a dezinformáció és a hírek irányított adagolása… A lehetőségek szinte korlátlanok. Olyanokat keresel, akiknek hihetsz? Lehet, hogy nem fogsz találni.
A legjobb tanács talán ebben a viccben rejlik: „Egy gazdag családban a feleség vásárol egy konyhai robotgépet, hazaviszi, de a használati utasítás ellenére sem tudja összerakni. Mérgesen otthagyja, majd kicsit később visszatér, mire azt látja, hogy a szakácsnő már össze is rakta. De hát maga olvasni sem tud! – mondja neki. Hát, az igaz, nagysága, de aki nem tud olvasni, annak muszáj gondolkodnia.”
|
| A német kancellár az ellenség plakátján, Wikimedia Commons |
