<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) finoman szólva sincs könnyű helyzetben, hiszen az elszabadult inflációt kellene kordában tartania, miközben az ukrán háború miatt a forint zuhant, számos importtermék, így az energiahordozók ára pedig devizában is jelentősen nőtt. Egyesek már 10 százalékos inflációt prognosztizálnak, amelyet a Matolcsy György vezette intézménynek kellene megfékeznie.

Az elemzők mindegyike egyetért abban, hogy a Monetáris Tanács keddi ülésének nagy kérdése nem az lesz, hogy megemelik-e az alapkamatot, hanem az, hogy milyen mértékben. A kamatemelés már csak azért is borítékolható, mert a mostani rendkívül törékeny szituációban a jegybank szavahihetősége különösen hangsúlyossá vált. Az MNB vezetői pedig az utóbbi időben többször beszéltek arról, hogy az egyhetes jegybanki betétek kamatát és az alapkamatot egy szintre szeretnék hozni.

Az előző, februári ülésén a Monetáris Tanács egyébként 50 bázisponttal, 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte. Az előző kamatmeghatározó ülés óta a felrobbanó energiaárak, a romló inflációs kilátások és a forintra nehezedő nyomás miatt először 75, aztán pedig 50 ponttal 5,85 százalékig emelték az egyhetes betét kamatát, de a múlt héten már miután visszaerősödött az árfolyam, ezért nem emeltek tovább.

Mint látjuk, a 3,40 százalékos alapkamat és az egyhetes betét kamata között jelenleg 245 bázispont a különbség, így ezt most elkezdheti lefaragni az MNB. Értelemszerűen nem egy lépésben történik majd a két kamatszint közelítése, hanem azok több hónap után érhetnek ismét össze. Az gyakorlatilag eldöntött kérdés, hogy lesz kedden kamatemelés, a mértéke azonban nem egyértelmű, hiszen vannak 75 bázispontos emelésről szóló előrejelzések, de akár a 100 bázispontos emelés sem okozna meglepetést.

Most van jelentősége a forint árfolyamának

Miután per pillanat az egyhetes betétek kamata az irányadó ráta, és ez befolyásolja a referenciamutatókat (például a számos hitel esetében használt budapesti bankközi hitelkamatláb, a Bubor mértékét), így elvileg csupán technikai kérdés is lehetne, hogy mennyit emel az MNB. A gyakorlatban azonban akár fontos üzenetértéke is lehet annak, hogy a jegybank kommunikációja és az általa meghozott lépések mennyire vannak összhangban. Így egy kismértékű kamatemelés negatív piaci reakciókat válthat ki, ami ismét gyengítheti a forintot.

A jegybank ugyan hosszú ideje ismétli, hogy nincs árfolyamcélja, őt csupán az árstabilitás érdekli, a mostani helyzetben a két tényező között igenis szoros korreláció van. A nemzetközi trendekre nincs hatással sem a magyar kormány, hiába szeretné az ellenkezőjét elhitetni, sem a jegybank, amely viszont lépten nyomon azt hangsúlyozza, hogy a magas infláció a külső okokra vezethető vissza. Ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy egy importtermék a magyarországi forgalmazás során azért lesz 10 százalékkal magasabb, mert egy euróért 400 forintot kell fizetni.

Mekkora mértékű az áremelkedés?

Bár a kormány szeretné a közvéleménnyel elhitetni, hogy hatással tud lenni a folyamatokra, és az árstopok révén képes gátat szabni a drágulásnak, valójában ezek nem törik le az árakat. Azokat legfeljebb adók formájában fizeti meg az ország, ahogy az a rezsicsökkentés esetében látható. Ebben a kérdésben tehát igazat adhatunk az MNB-nek, hiszen az infláció jórészt külső hatások eredménye, más kérdés, hogy a választási kampányban a kormányzati osztogatás még ad egy nagy lökést ennek a folyamatnak részben elinflálva a kiosztott plusznyugdíjat vagy éppen az adóvisszatérítést. Más kérdés, hogy az érintettek a jövedelmük – legyen szó fizetésről vagy éppen nyugdíjról – értékének csökkenését látva vélhetőleg örülnek annak, hogy a kormány döntése révén pótlólagosan elkölthető összeghez jutottak. Azon valószínűleg igen kevesen gondolkoznak, hogy milyen egyéb makrogazdasági vonzata van ennek.

Ráadásul nemcsak a kormányzati lépések azok, amelyek most érdemlegesen hatnak a magyar gazdaságra, hanem az ukrán háborúnak is mérhető következményei vannak. Első körben érdemes kiemelni az energiahordozók árának megugrását, amelyről egyébként hétfői írásában maga Matolcsy György is megemlékezett. "Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció és beütött az orosz-ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized, különösen a 2026-ig terjedő szakasz, de még nincs tervünk a sikerre. Történelmi hiba lenne azt gondolni, hogy elég úgy menni tovább, ahogy megnyertük a második évtizedet és eredményesen kezeltük a 2020-2021-es válságot. Ez már nem lenne elég a sikerhez, ami az EU-átlagos fejlettségének utolérése 2030-ra" – írta a Magyar Nemzetben megjelenő újabb elemzésében a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Előre megy az infláció, nem hátra... Fotó: MTI/Czeglédi ZsoltElőre megy az infláció, nem hátra... Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Infláció? Stagfláció?

Az energiaárak növekedése közvetlenül és indirekt formában is hat a fogyasztói árszínvonalra. Egyes piaci áras termékek esetében ugyanis a drágulás azonnal megjelenik az inflációban. A hatósági áras termékek, legyen szó a rezsidíjakról, vagy az üzemanyagokról, pedig áttételesen. A villanyáram és a földgáz ára ugyan rögzített, ám csak a kisfogyasztók (lakosság, kkv-k) esetében, a nagyobb vállalkozások piaci áron tudják megvenni, a megugró rezsiköltségüket pedig igyekeznek továbbhárítani a fogyasztókra. Erről egyébként az MNB a legutóbbi Inflációs jelentésben is megemlékezett, akkor ugyanis azt prognosztizálták, hogy a második negyedévtől a maginfláció (ahol a gyorsan változó árú termékeket kiszűrik az alapmutatóból) a begyűrűző hatások miatt magasabb lehet, mint a fogyasztói árindex.

Hasonló a helyzet az üzemanyagok esetén is, hiszen a hatósági ár immár csak a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozik, a 7,5 tonnát meghaladó tehergépkocsik viszont piaci áron kénytelenek az üzemanyagot megvenni. A Privátbankár napokban megjelent írásában (amikor az olajár egyébként 100 dollár alá esett) arra emlékeztetett, hogy a logisztikai, szállítási költségek egy-egy termék esetén elérhetik annak árának 15 százalékát. A fuvarozókat sújtó üzemanyagáremelés tehát óhatatlanul jelentkezni fog a fogyasztói árakban, tehát az inflációban is. Lapunk akkori becslése szerint a tehergépkocsiknál eltörölt hatósági ár akár 0,5-0,8 százalékponttal is meglökheti az inflációt.

Papíron tehát az MNB-nek a következő időszakban több nagyobb mértékű kamatemelésről kellene döntenie, ami talán némileg visszafogná az inflációt és az ilyen irányú várakozásokat is. A jegybank mozgástere azonban korlátos, hiszen közben a gazdasági növekedést sem tévesztheti szem elől, bár a két cél közül most az infláció kontrollálása lenne a fontosabb. Ugyanakkor a háború több módon is visszafogja a gazdaságot (a turizmus visszaesésétől kezdve a cserearányok romlásán át, az egyensúlyi mutatók megbillenéséig), így az MNB nem emelheti a kamatok kénye-kedve szerint, az ugyanis hozzájárulhatna a legújabb mumus, a stagfláció megjelenéséhez. Egyre több elemző szerint valós veszély világszerte ennek a helyzetnek a kialakulása, ilyenkor ugyanis egy relatív magas infláció párosul egy alacsony növekedéssel (vagy akár recesszióval). Ráadásul a korábbi stagflációs időszakok azt mutatták, hogy ez egy olyan ördögi kör, amiből nagyon nehéz a kitörés.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Egyre nagyobb a hideg és a sötétség Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 19:59
Országos légi riadó, az atomfegyverkezési tárgyalások elhalasztása, Ferenc pápa haragot váltott ki Oroszországban. Ezek is történtek az elmúlt órákban.
Makro / Külgazdaság Meg is történt: már az űrben a kínai Sencsou-15
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 19:31
Sikeresen elindult útjára kedden Kína újabb űrmissziója, a Sencsou-15. Háromfős legénysége a Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomáson tartózkodó űrhajósokat fogja leváltani.
Makro / Külgazdaság Lappangó feszültség – Az arab-izraeli konfliktus a katari vb árnyékában
Káncz Csaba | 2022. november 29. 19:01
Az e heti Nagyító rovatunkban a katari foci vb tükrében rámutatunk: az arab társadalmak nem fogadták el, hogy az Ábrahám Egyezmény békekísérlet lenne, mivel a palesztin konfliktus továbbra is megoldatlan maradt. A regionális normalizációt tovább veszélyezteti az izraeli arab-ellenes párt felemelkedése a pár héttel ezelőtt lezajlott általános választáson.
Makro / Külgazdaság Ukrajna államadóssága már 100 milliárd dollár felett jár
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 17:29
Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben - az adatot Danyiil Getmancev a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.
Makro / Külgazdaság Finnország durva összegért vásárol amerikai rakétákat és fegyvereket
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 16:56
Finnország védelmi minisztériuma jövő év elején jóváhagyja 323 millió dollár (126 milliárd forint) értékű rakéták és fegyverzet megvásárlását az Egyesült Államoktól.
Makro / Külgazdaság Financial Times: Szijjártó Péter keresztbe tett az ukrán külügyminiszternek
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 16:34
Az ukrán külügyminiszter csak a vacsorán vesz részt a NATO-értekezleten, mert a Szijjártó megakadályozta, hogy a mai és holnapi bukaresti ülésen is ott legyen.  
Makro / Külgazdaság Milliókat érintő kérdésben tehet Orbán Viktor kedvére Matolcsy György és Varga Mihály
Csabai Károly | 2022. november 29. 15:31
Ehhez az kell, hogy bejöjjön a CIB Bank szakértőinek prognózisa, miszerint az infláció egy év múlva egyszámjegyű lehet. Addig azonban kemény hónapok elé nézhetünk, stagnálásközeli gazdasági növekedéssel, enyhén romló munkaerőpiaci helyzettel és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozícióval. Az uniós források 2023 közepén érkezhetnek meg, aminek hatására (is) a forint erősödhet, egy euró például a jövő év végén 390 is lehet, a mostani 406,5 körüli szinttel szemben. 
Makro / Külgazdaság Oroszország lemondja az atomfegyver tárgyalásokat Amerikával
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 14:44
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkvának „nem maradt más választása”, mint hogy lemondja az Egyesült Államokkal folytatott atomfegyver-tárgyalásokat.
Makro / Külgazdaság Navracsics Tibor először ismerte be az uniós pénzek visszatartását
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 14:15
A miniszter most először erősítette meg, hogy az Európai Bizottság mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését fogja javasolni, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak.
Makro / Külgazdaság Norvég bíróság előtt Putyin egyik bizalmasának fia
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 13:42
Norvégiában kedden megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik politikai szövetségese fiának bírósági pere; Andrej Jakunyin tagadja az ellene felhozott vádat, amely szerint megsértette azt a norvég jogszabályt, amely megtiltja orosz állampolgárok számára, hogy drónokat reptessenek Norvégiában.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG