A német pártok többsége a középosztálynak szóló ígéretekkel kampányol – állapította meg friss jelentésében a Német Gazdaságkutató Intézet két közgazdásza. A szerzőket idézve a német Merkur arról ír, hogy ez nem meglepő, hiszen a németek többsége középosztálybelinek tartja magát.
Egy 2023-as felmérés szerint a megkérdezettek 54,5 százaléka sorolta magát a középosztályba, jóllehet valójában csak mintegy 48 százalékuk tartozik ide. A német szövetségi kormány legutóbbi szegénységi és gazdagsági jelentése is azt mutatta, hogy a válaszadók túlbecsülik a gazdagok számát, és a gazdagság küszöbét is jóval magasabbra helyezik, mint ahol ténylegesen van. Egy 2022-es kutatás szerint a szegényebbek gyakran alábecsülik saját hátrányos helyzetüket, míg a gazdagok nem látják pontosan előnyüket.
A szakértők szerint ennek oka, hogy a szegénységet az emberek saját tapasztalataik alapján könnyebben mérik fel, míg a gazdagság kevésbé kézzelfogható fogalom. Így fordulhat elő, hogy tehetős családok, sőt politikusok is tévesen a középosztályba sorolják magukat.
A kutatók meghatározása szerint a középosztályba azok a háztartások tartoznak, ahol a nettó jövedelem a mediánjövedelem 80 és 150 százaléka között mozog. A 60-80 százalék közötti sáv az alsó közép, míg a 150-250 százalék közötti az úgynevezett felső közép.
Egy két felnőttből és két 14 év alatti gyermekből álló család akkor számít középosztálybelinek, ha havi nettó jövedelme 3880 euró (átszámolva nagyjából nettó 1 millió 549 ezer forint) és 7280 euró (2 millió 907 ezer forint) között van. A 2910 euró (nagyjából 1 millió 162 ezer forint) alatti jövedelműek a legszegényebb nyolc százalékhoz tartoznak, míg a 12 140 euró (átszámolva 4 millió 849 ezer forint) felett keresők a leggazdagabb öt százalékba esnek.
Magyarországon az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
