Zuhanó olajár: ez most a nyugdíjasoknak is áldás

A kormány kitart a benzinárstop mellett; a cél az volt, hogy az energiaárak megugrásától megkíméljék a magyar családokat és kisvállalkozásokat, mondta az egy hete, csütörtökön késő este tartott Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Akkor azt hangsúlyozta, hogy alaptalanok azok az információk, hogy az ország olaj- és üzemanyagellátása veszélyben lenne, ám ennek ellenére több módosításról döntöttek. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a 7,5 tonna feletti teherautók csak a nagynyomású kútfejeknél vételezhetnek üzemanyagot, ahol piaci áron tudnak tankolni. Minimális könnyítést vezettek be, hiszen 20 forinttal csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját.

Összességében mindez azt jelentette a Kormányinfón jelen lévő Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint, hogy a tehergépkocsik literenként 711 forintért tudnak gázolajat venni. A Mol vezére is hangsúlyozta, hogy van elég üzemanyag, az ellátási problémákat az okozta, hogy a tranzitforgalomban közlekedő fuvarozók mind Magyarországon tankoltak, és megindult az üzemanyagturizmus is, ami miatt az átlagos forgalom többszörösére ugrott a napi fogyasztás.

Az ellátási problémákra egy ideje a hazai fuvarozók is panaszkodtak, de nem ilyen megoldást vártak. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szerint a csütörtök esti kormánybejelentés óta sincs ebben változás – van, ahol nincs gázolaj, vagy nincs elég, van, ahol van, de a kamionok nem kapnak annyit, hogy tele tankolhassanak, mert már szinte minden kúton bevezettek valamilyen korlátozást. Az egyesület kommunikációs menedzsere, Árvay Tivadar a 24.hu-nak azt mondta, azoknál a – jellemzően legalább 10–20 autós flottával rendelkező – végfelhasználóknál is akadozik már hetek óta az ellátás, amelyeknek van saját kútjuk. Ők egyébként eddig sem az ársapkás gázolajat kapták.

Az MKFE több alkalommal jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), hogy ez gondot jelent, és kérte, tiltsák be a külföldi haszongépjárművek tankolását, illetve, hogy a magyar fuvarozókat, az összes magyar végfelhasználót is húzzák be az ársapka védelme alá, de hiába. Az új szabályok sem védik meg a magyar fuvarozó vállalkozókat, hiszen ők mostantól csak piaci áron tankolhatnak, írta a 24.hu. A fuvarozók nem értik, hogy miért kevésbé megvédendők ők és más haszongépjárművek üzemeltetői, mint a mezőgazdasági gépek gazdái, akik továbbra is 480 forintért tankolhatnak a benzinkúton.

A különbségtétel hátterében aligha szakmai okok állnak, vélhetőleg egyszerűen a gazdálkodókat politikai szempontból fontosabbnak tartja a kormány, míg más magyarázatok szerint a politikai vezetéshez közel álló nagygazdaságok érdekei mentén hozták meg a mezőgazdasági gépek megkülönböztetéséről szóló döntést. Hivatalos magyarázatot nem adott a kormány, de az általuk alkalmazott kommunikációs panelek alapján ezzel is a magyar családokat védik, akiknek drágábban jutna az étel az asztalára, ha a gazdáknak piaci áron kellene megvenni az üzemanyagot.

Ez persze logikus magyarázat lenne, csak éppen ott sántít, hogy az áruk, így az élelmiszerek fuvarozása is pénzbe került, az elmúlt napokban a korábbinál sokkal többe. Hiszen az áruszállítást végző cégek aligha tudják lenyelni az üzemanyagárak drágulását, és továbbhárítják a 200-250 forintos differenciát, ami a hatósági- és a piaci árak között van.

Hogy ez a különbség nem fog eltűnni egyik napról a másikra, az biztos, hiszen a háború miatt az üzemanyagok fogyasztói árát meghatározó tényezők közül mind az olajár, mind a forint árfolyama kedvezőtlen irányba mozdult. Tavaly december elején, amikor a piaci árak 480 forint alá csúsztak, ehhez 75 dollár alá kellett menni a Brent olajnak.

Nem mellékes, hogy a híradásokban ugyan az Amerikában bevett WTI, illetve az Európában irányadó Brent árfolyama szokott szerepelni, de a Mol százhalombattai finomítója nem ez utóbbi típusra „van beállítva”, hanem egy harmadik típusra, az orosz Ural olajra. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a háború miatt ugyan az energiahordozók nem kerültek szankciók alá, ám számos nyugati vásárló fordult el az orosz olajtól. Emiatt a Brent és az Ural közötti, korábban évekig nagyon stabil differencia erősen kitágult, hiszen a korábbi néhány százalékos árkülönbség hirtelen 25 százalékra ugrott.

Az üzemanyagok nagykereskedelmi árának rögzítésével a kormány a Molra tolta azt a veszteséget, ami a magasabb piaci és a hatósági árak miatt előállt. Ám miután a Magyarországon feldolgozott Ural olaj ára jelentősen esett, a magyar olajvállalat vesztesége jóval kisebb lehet, mint ahogy azt sokan korábban feltételezték. Továbbá elvileg lehetővé tenné a Mol számára, hogy akár látványosabb árcsökkenést alkalmazzon a piaci áraknál.

Forrásaink szerint ugyanakkor a magyar vállalat ezzel két okból sem fog sietni, egyrészt az árstop a kiskereskedelmi- és az úgynevezett Downstream üzletágban is veszteséget okozott, amelyet szeretnének ledolgozni. A másik ok, hogy feltételezhetően a magyar vállalat várhatóan a régiós áraknak megfelelő szinten tartja a jövőben is az üzemanyagárakat, ami a 100 dollár körüli Brentet és a mostani 370 forintos eurót alapul véve nagyságrendileg 600-650 forint körüli gázolaj- és 580-620 körüli benzinárat eredményezhet. (Hétfőn, a munkaszüneti nap miatt nem jelentették be a nagykereskedelmi árak változását, így pénteken jöhet egy komolyabb piaci árcsökkentés.)

Érdemes hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok mostani piaci árai így is hatással lehetnek a fogyasztókra is. Egyes becslések szerint ugyanis a termékek fogyasztói árából 15 százalék körüli a logisztikai költség, ami részben a munkaerő (például sofőrök bére), részben az üzemanyagárak eredményeként alakul ki. Nem tudni, hogy mennyi fuvarozó használta ki eddig a 480 forintos hatósági ár jelentette kiskaput. Ugyanakkor a forgalmi adatok alapján feltételezhető, hogy a magyar vállalkozók is próbáltak nagy számban ezzel a lehetőséggel élni.

Az, hogy az egy hete hozott rendelet kivette őket az árstop alól, kvázi üzemanyag-áremelésnek felel meg. Ha az MNB inflációs jelentésében foglaltakat, illetve a termékek fent említett logisztikai költséghányadát vesszük alapul, akkor pedig feltételezhető, hogy a mostani lépés érezhető mértékben löki majd meg az inflációt. Nagyon sok termék esetében jelenthet ugyanis a piaci ár 3-4 százalékos drágulást, az inflációt pedig akár 0,5-0,8 százalékponttal is megdobhatja.

Figyelembe véve, hogy a februári inflációs adat további növekedést mutatott, és a 8,3 százalékos éves drágulás másfél évtizedes rekordot jelent, minden további tényező, amely ezt táplálja, rossz hír a lakosság számára is. Bár paradoxonnak tűnik, hiszen az alacsony keresetűek és az idősek jóval kevesebbet költenek üzemanyagra, mint a tehetősek, de különösen ennek a két csoportnak lehet fontos, hogy csökkenjen az olaj ára, illetve ennek révén az üzemanyag- és a fuvarozási költségek. Így ugyanis az általuk nagyobb mennyiségben vásárolt termékek, mint az élelmiszerek drágulása kisebb mértékű lehet.