A COVID miatti sorozatos lezárások még alig értek véget, de a világgazdaság már a stagfláció küszöbére érkezett, az orosz-ukrán háború miatt pedig az energia- és élelmiszerárak az egekbe törnek. Ez utóbbi kapcsán António Guterres ENSz főtitkár a héten arra figyelmeztetett, hogy saját kutatásaik szerint 74 fejlődő országban – amelyek teljes lakossága1,2 milliárd fő – ezek az áremelkedések már elérték a társadalmak tűréshatárát.
Most három országra vetünk egy-egy pillantást, ahol a társadalom már az utcára ment, sőt van, ahol már a hadsereget is be kellett vetni.
A görög harag
A szakszervezetek szerdán Athén utcáira vonultak, tiltakozva az emelkedő energiaköltségek, az alapvető termékek árának emelkedése és a kiszolgáltatottak védelmének hiánya miatt. Az ellenzék előrehozott választásokat követel, miközben az IMF újabb megszorító intézkedések szükségességére figyelmeztet.
Az utóbbi hetekben az energiaköltségek megugrottak, és az alapvető termékek – például a kenyér és a napraforgóolaj – ára több mint 30 százalékkal nőtt, ami a kiszolgáltatott polgárokat váratlanul érte.
A konzervatív Új Demokrácia (EPP) által vezetett kormány azt állítja: azt teszi, amit a “költségvetési realitás” megenged, míg az ellenzék politikai előnyöket keres azzal, hogy előrehozott választásokat kér.
A felmérések szerint az Új Demokrácia továbbra is vezet, a baloldali Sziriza és a szocialisták (Pasok) előtt.
Eközben az IMF által nemrégiben javasolt újabb megszorító intézkedések tovább növelik a kormány fejfájását.
Kyriakos Micotakisz görög miniszterelnök “pozitív” menetrendet terjesztett elő, hogy segítsen enyhíteni a világjárvány és az ukrajnai háború következményeit a kiszolgáltatottakra nézve. Az IMF azonban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen intézkedések kisiklatnák az ország pénzügyeit. A minimálbér “óvatos emelésére” szólított fel a versenyképesség védelmében. Az IMF szerint a társadalombiztosítási járulékok és a szolidaritási adó minden adófizetőre vonatkozó tartós csökkentésére vonatkozó terveket törölni kell.
A következő parlamenti választások több mint egy év múlva esedékesek, de a körülményekre való tekintettel elemzők úgy becsülik, hogy Micotakisz már korábban választásokat kezdeményezhet.
Perui felfordulás
A dél-amerikai ország évi 1,2 millió tonna műtrágyát importál, ennek több, mint felét Oroszországból. Március 19-én a perui kormány rendkívüli állapotot hirdetett az élelmiszer-bizonytalanság miatt, amelyet az égbe szökött műtrágyaárak okoztak.
Pedro Castillo elnök hétfő éjjel bevetette a hadsereget, rendkívüli állapotot hirdetett és keddre egész napos kijárási tilalmat vezetett be a fővárosban, Limában és a szomszédos településen, Callaorán. A tüntetések 10 napja kezdődtek a kamionosok megmozdulásával, de hamar átterjedt a kisgazdálkodókra.
Az üzemanyag- és az élelmiszerárak emelkedése miatt kirobbant kormányellenes tüntetésnek tegnapra már 5 halálos áldozata lett - jelentette a Reuters. Az állami tulajdonban lévő Petroperu vállalat márciusban azt közölte, hogy 2022-ben 37 százalékkal nőttek az üzemanyagárak.
Ugyanezen okok miatt Argentínában is nő a társadalmi feszültség. A kormány kedden 52 dolláros készpénzes támogatásról döntött a nyugdíjasok részére a vágtató élelmiszerárak miatt.
A srí-lankai dráma
Az Indiai-óceán stratégiai pontján elhelyezkedő ország az elmúlt években nem volt képes működő tőkét bevonzani – adósságot viszont nyakra-főre fölvett. A COVID-járvány aztán súlyos kihatással járt a helyi turizmusra. Az energia- és élelmiszerárak meglódulásával az elmúlt hetekben elszakadt a cérna és országos tüntetések kezdődtek.
Az elnök április 1-én hirdetett rendkívüli állapotot a 22 millió lakosú országban. Az egykori Ceylon devizatartaléka jelenleg csupán 2,3 milliárd dollárt tesz ki, miközben idén 7 milliárdot kell törlesztenie külföldi hitelezői felé.
A helyiek számára a válság a mindennapi életet az alapvető javakért való sorban állás végtelen körforgásává változtatta, amik közül sokat már árujeggyel adnak. Az elmúlt hetekben az üzletek kénytelenek voltak bezárni, mert nem tudják működtetni a hűtőszekrényeket és a ventilátorokat.
Néhányan lehetetlen helyzetbe kerültek: dolgozniuk kell, hogy etetni tudják a családjukat, de közben sorban kell állniuk az ellátmányért. Még a megtakarítással rendelkező középosztály tagjai is szoronganak, mert attól tartanak, hogy kifogyhatnak az alapvető élelmiszerekből. Az életet megnehezítik a gyakori áramkimaradások, amelyek a fővárost, Colombót néha több mint 10 órára sötétségbe borítják.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Pénteken kezdődik a „Pfizergate” tárgyalása az uniós bíróságon, a bizottsági elnök a célkeresztben. 
