A háború folytatódik, de tovább tárgyalnak. Az EU-ból is kellemetlen inflációs meglepetés jött, a gazdaság lassul, de legalább az olaj lefelé csorog. A többféle hatás eredőjeként ma ismét valamelyest optimisták lettek a tőzsdék, a német, francia indexek fél százalékos, a brit pedig 0,2 százalékos pluszban van délben. Az amerikai határidős indexek is hasonló emelkedést mutatnak.

Itthon a BUX index 0,9 százalékkal megy fel, az OTP másfél és a Richter 2,1 százalékos emelkedése húzza, miközben a Mol 1,4 százalékkal esik. A Telekom egy, az Opus 0,7 százalékkal javít.

Újabb közbeszerzést nyert az Opus, több mint hétmilliárd forint értékben. A napokban több részletben mintegy 13 milliárd forintnyi megbízást adtak neki.

A forint annak ellenére, hogy tegnap nem volt kamatemelés, tartja magát, stabilan 370 alatt áll az euró, most 368,60. De délelőtt a 367-et is megközelítette.

Sorban vágják vissza az OTP célárát

Az OTP-re vonatkozó célárát 12 746 forintra vágta vissza a korábbi 20 950 forintról az Autonomous Research – írta a KBC Equitas. Az ajánlása “alulteljesítő”.

A jelentősebb visszavágás után az OTP-re vonatkozó konszenzus jelenleg 18 342 forint, viszont az elmúlt időszakban 13 000 és 14 000 körüli célárak érkeztek az OTP-re az ukrajnai háború lehetséges következményei miatt.

Csörte az orosz energiaszámlák körül

Mégis egy kijelölt orosz bankban nyitott rubelszámláról írja elő az energia-szállítások ellenértékének fizetését Vlagyimir Putyin orosz elnök legújabb nyilatkozata szerint. Az európai fél viszont ragaszkodik a devizafizetéshez (euróban vagy dollárban). A helyzet egyelőre képlékeny, de úgy tűnik, az oroszok talán elfogadnák a devizafizetést, amit aztán az általuk kijelölt bank váltana rubelre.

Ezzel sok tekintetben hasonló hatást érnének el, mintha rubelben kapnák a pénz: megnőne a kereslet a rubel iránt, erősítve a megtépázott orosz fizetőeszköz helyzetét.

Az olaj ára kissé ma is esik, a WTI 99,9, a Brent 104,6 dollár. Pedig az OPEC+ szervezet ragaszkodott már régen elhatározott tervéhez, és a politikai nyomás ellenére sem növelte a kibocsátási tervhez képesti kibocsátást. Az USA-ban viszont hivatalosan is megerősítették, hogy májustól kezdve közel fél éven át napi egymillió hordó olajat szabadítanak fel a stratégiai olajtartalékokból.

Csúnya infláció az eurózónában

Kijött az eurózóna inflációs adata, ami márciusban 7,5 százalék az elemzők által várt 6,6 százalékkal szemben. Ez valószínűleg azért nem okozott nagyobb felfordulást a piacokon, mert az előző napokban közzétett német és spanyol szám már valószínűsítette, hogy negatív meglepetés érkezik.

Várhatóan nő majd a nyomás az EKB-ra, hogy végre “szálljon le a gázról” (azaz fejezze be a kötvényvásárlási programját és emeljen kamatot) – írja a német N-Tv.de elemzők nyomán.

Ellenkező esetben az inflációs várakozások tovább emelkednek, és a magas infláció állandósul.

Most ezért aggódhatunk

Miközben fordulat bontakozik ki az orosz-ukrán háborúban, addig nyersanyag-, műtrágya- vagy gabonafronton továbbra is aggódhatunk – írja az Erste Befektetési Zrt. A hosszan fennálló magas árak tovább rombolják a gazdasági kilátásokat. Vagyis nem marad más, mint a termelékenység fokozása, amiben ugrásszerű javulásra lenne szükség.

Ahhoz viszont beruházások kellenek, új technológiák, ami nem megy egyik pillanatról a másikra. A gazdaság átmeneti állapotba kerül, új jó esetben 1-2 év alatt alakulhat ki – írja a brókercég. Addig komoly feszültségek lesznek.

Gyenge adatok Németországban, Japánban, Kínában

Ma Japánban a vállalati üzleti bizalmat mérő Tankan-Index értéke lombozta le a befektetőket, és taszította az általános trenddel szemben fél százalékos mínuszba az indexet. A kínai Caixin feldolgozóipari index értéke is alacsonyabb lett a vártnál márciusban.

Németországban egy felmérés szerint a vállalatok 80,0 százaléka szembesült márciusban az alapanyagok vagy alkatrészek beszerzési problémáival. Februárban ez még “csak” 74,6 százalék volt. A régi szűk keresztmetszetek mellé újak jöttek be, a vállalatok 17 százaléka importált eddig közvetlenül Oroszországból.

Pocsék február és március után remek április?

Mintegy másfél százalékkal esett tegnap az S&P 500 vezető amerikai részvényindex, két éve, a koronavírus-járvány kitörése óta nem fordult elő ekkora negyedéves esés. Pedig ezzel csak mintegy öt százalékkal van a december végi szint alatt, miközben a Nasdaq 100-as mutató kilenc százalékkal süllyedt.

Ám amint a Yahoo Finance felhívja rá a figyelmet, már 11 százalékkal van az orosz invázió utáni hetekben kialakult mélypont felett. Ezen kívül az április hagyományosan jó szokott lenni a tőkepiacokon, a legjobb hónap az évben szezonálisan. (A február meg az egyik legrosszabb.)

A jó hír, hogy a részvények nagyon szeretik az áprilist. A hónap 2006 óta minden évben zölden zárt, kivéve 2012-t. Ez átlagosan a legjobb hónap az 1950 óta számított adatok szerint.

Kudarc lesz Donald Trump “igazsága”?

Nem tud felfutni a Donald Trump volt elnök által támogatott közösségimédia-alkalmazás, a Truth Social az Equilor Befektetési Zrt. szerint. (Truth=igazság.)

A letöltések 95 százalékkal estek a kezdeti lelkesedés után, mindössze napi 8 ezerről számoltak be, míg az első napokban a 170 ezret is meghaladta ez a szám.

Így esik az a speciális befektetési cég (úgynevezett SPAC) is, amelyen keresztül a tőzsdére szeretnének lépni, a Digital World Acquisition Corp. Tegnap 5,8 százalékos mínuszban fejezte be a napot és márciusban már több mint 30 százalékot esett.

Súlyos kriptodeviza-szabályok készülnek az EU-ban

A bitcoin ma négy százalékkal 45 200 dollárra, az ether 3,5 százalékkal 3282-re esett. Ezt részben azzal magyarázzák, hogy az Európai Unióban készülő kriptodeviza-szabályozás megint szigorú javaslatokkal bővült.

Egyes pénztárcák (walletek) használatát korlátoznák, és be kéne jelenteni azok adatait, akiknek pénzt küldünk (ami súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel). Ezer euró felett minden tranzakciót regisztrálnának, ami abszurd alacsony összeg a pénzmosás elleni szabályok fényében.

Egy másik drákói javaslatot, ami az energiaigényes bányászatú kriptodevizák tiltását szorgalmazta (köztük a bitcoinnal), nemrég kivettek a csomagból. A törvényjavaslatot azonban most megszavazta az Európai Parlament gazdasági bizottsága. De még változhat, mivel az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagországok jóváhagyására vár.

Hitelből vesz bitcoint a Microstrategy

A Microstrategy cég, amely híres eddigi nagy bitcoin-vásárlásairól, most bejelentette, hogy még többet venne, mégpedig a meglevő készletre felvett kölcsönből.

A sajtó becslései szerint eddig közel négymilliárd dollárt költött az első számú kriptodevizára, és 30 ezer dollár körül lehet az átlagára. A vállalat lényegében egyfajta bitcoin-befektetési alapként működik – ilyet az amerikai tőzsdefelügyelet eddig nem engedélyezett, így sokan társasági formában működő cégek részvényeit veszik helyette.

Forrást vonna be a Pensum Group

Történetének legerősebb évét zárta a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group, árbevételét 19 százalékkal növelte 2021-ben – írja a cég. A működési hatékonyság még ennél is nagyobb ütemben javult, mivel a főként munkaerő-kölcsönzés terén tevékeny vállalat adózott eredménye több mint négy és félszeresére ugrott.

A társaság 2022-ben további jelentős növekedést vár, valamint nyilvános forrásbevonást tervez.