Tegnap látszólag furcsa dolog történt a részvénypiacokon, az amerikai GDP ugyanis 1,4 százalékkal csökkent, pedig az elemzők egy százalékos növekedést jósoltak. Mégis száguldottak a tőzsdeindexek. Ez a jelenség azonban nem volt ritka az utóbbi egy-másfél évtizedben, a rossz makrogazdasági adatok ugyanis csökkentik a kamatemelések valószínűsíthető mértékét vagy ütemét.

A rossz hír tehát a részvénypiacoknak jó hír lehet, miközben fontos, de nem túl kedvező gyorsjelentések érkeztek (amelyekre visszatérünk). Ma Európában is pluszban nyitottak a tőzsdék, miközben az EU-ban GDP- és inflációs adatokra vártak. Ezek végül nagyjából megfeleltek a vártnak, így nem okoztak nagy változást az árfolyamokban.

Mínuszban nyithat Amerika

A német DAX késő délelőtt 0,9, a francia CAC 0,7, a brit FTSE 100 pedig 0,1 százalékkal javul. A vezető kínai részvényindex 2,4, a hongkongi 4 százalékkal ment fel ma, amit a pekingi gazdaságpolitikai támogatásra vonatkozó ígéreteknek tudnak be. Az amerikai határidős indexek viszont határozott mínuszban vannak.

Itthon a BUX-index egy százalékos emelkedést mutat, de volt a nap elején ennél feljebb is. Az OTP és a Richter két százalék körüli emelkedést, a Mol stagnálást, a Telekom 0,4 százalékos süllyedést ért el eddig. A Mol tegnap közgyűlést tartott, amely elfogadta a 300 forintos részvényenkénti osztalék kifizetését. A lengyel index egyébként csak 0,1 százalékkal van feljebb, a cseh PX 50 pedig 1,5 százalékkal esik.

A legtöbb árupiaci termék felfelé tart, az olaj is másfél százalékkal drágul, a Brent már 109 dollár.

Megnyugvás a forint piacán

A forint a tegnapi, egyébként a piac által vártnak megfelelő 30 bázispontos kamatemelés nyomán kissé megerősödött, az euró eltávolodott a 380-as szinttől. Ma 377 körüli a jellemző ár, ami egy forinttal van a tegnap esti alatt.

A választások utáni első kamatemelés vélhetően megnyugtatta a szereplőket atekintetben, hogy az MNB ez után sem hagyja magára a forintot. Voltak olyan hangok, hogy a voksolás után ez már esetleg nem lesz annyira fontos a (gazdaság)politikusok számára.

Miért megy fel az OTP?

Az OTP-re vonatkozó célárát egy sor elemző csökkentette az utóbbi időben. Utoljára a Société Générale 14 200 forintra, de ugyanúgy vételi ajánlás mellett.

Jelenleg 16 160 forint a konszenzusos célár, amely a jelenlegi szintektől még mindig jelentős felértékelődési potenciált jelent – írta a KBC Equitas.

Az OTP elnök-vezérigazgatója is interjút adott a héten, így nem meglepő , hogy a bankpapír e héten nagyobb ugrással átlépte a 11 300 forintos határt is.

Nem aratott sikert az Apple és az Amazon

A technológiai óriások jelentéseik után a tőzsdén kívüli piacon esnek, az Apple 2,6, az Amazon 8,7 százalékkal. Az Equilor Befektetési Zrt. szerint:

• Akár nyolcmilliárd dolláros ütés is érheti az Apple-t a kínai lezárások miatt. A társaság árbevétele és egy részvényre jutó eredménye viszont felülteljesítette az elemzői előrejelzéseket. Bejelentett egy öt százalékos osztalékemelést is.
• A gyengébb előrejelzés miatt esett zárás után az Amazon is. Árbevétele megegyezik az elemzői előrejelzésekkel, egy részvényre jutó vesztesége 7,56 dollár lett, ami jelentősen elmarad az elemzők által várt 8,40 dolláros EPS-től. Ez volt az első veszteséges negyedéve a társaságnak az elmúlt hét évben, ami főleg a Rivian-befektetésen elkönyvelt 7,6 milliárd dolláros veszteségéhez kapcsolódik.

Fontos inflációs és GDP-adat jött

A 19 országot számláló közös európai valutaövezetben a gazdaság az év első három hónapjában 0,2 százalékkal bővült ugyan, de ezen belül az időszak végén az ukrajnai háború és a rekordmagas infláció nyomása alatt gyengült. A bruttó hazai termék (GDP) öt százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amikor a régió gazdasága még a járvány hatásaitól szenvedett.

Mindkét adat nagyrészt megfelelt a várakozásoknak, de országonként eltérések vannak. A francia GDP stagnált, a német 0,2 százalékkal nőtt. Az infláció a közös valuta létrehozása óta új rekordot ért el, a fogyasztói árak 7,5 százalékkal emelkedtek áprilisban, szemben a márciusi 7,4 százalékkal.

Az általános inflációs ráta lassabb emelkedése arra utal, hogy az infláció abszolút csúcspontja közel lehet – írta az Investing.com.

Stagnál a francia gazdaság

Franciaország gazdasági növekedése váratlanul nullára csökkent az első negyedévben, mivel a rekordmagas infláció miatt csökkentek a fogyasztói kiadások. Ez nyomást gyakorolhat Emmanuel Macron elnökre a parlamenti választások előtt – írja a Reuters.

A lassulás erőteljes, 2021 utolsó három hónapjában ugyanis az euróövezet második legnagyobb gazdasága 0,8 százalékkal bővült. A Reuters által megkérdezett 24 közgazdász 0,3 százalékos növekedést várt. A háztartások kiadásai 1,3 százalékkal csökkentek az emelkedő energiaárak és az ukrajnai háború miatti aggodalmak közepette. Az infláció pedig áprilisban váratlanul emelkedett és 5,4 százalékkal új csúcsot ért el.

Minek nekünk Magyar Telekom?

Van-e értelme a Magyar Telekom tőkepiaci jelenlétének? – boncolgatja a Concorde Értékpapír blogja is, miután a legutóbbi közgyűlésen leszavazták a kisebb részvényesek javaslatait. A részvényesek egy része szerint a cég lehetőségeihez képest jóval kevesebb osztalékot fizet, emiatt részvényeinek árfolyama nyomás alatt van, jelentősen alulteljesítve nem csak a szélesebb részvénypiacot, de a szektortársakat is.

A kisebbségi részvényesek összes javaslatának asztalról való lesöprése ékes bizonyítéka annak, hogy a Deutsche Telekom nem tőzsdei, hanem totális kontrollja alatt működő társaságként vezeti a Magyar Telekomot. Szívük joga, csak ehhez nem kell a tőzsdei jelenlét – írja Gyurcsik Attila.

A korrekt eljárás ebben az esetben szerinte az lenne, ha legalább az egy részvényre jutó konszolidált könyv szerinti értéken, azaz nagyjából részvényenként 660 forinton ajánlatot tennének, és kivezetnék a vállalatot a tőzsdéről.

Hasonló harcot vív Telekom-ügyben a Hold Alapkezelő is, lásd:

Ukrajna új NFT-platformot indított

A háború finanszírozására, adományok gyűjtésére új NFT-oldalt indított az ukrán kormányzat. Itt a

Segíts Ukrajnának NFT-kkel, ne hagyd magára az ellenséggel

szlogen alatt a látogatók NFT-ket vásárolhatnak vagy odaajándékozhatják saját egyedi érméiket is az országnak. Korábban “Meta History” néven NFT-kből álló “háborús múzeumot” is indítottak, ami szintén szerepel az oldal kínálatában. Az ukrán fél állítólag már százmillió dolláros nagyságrendű adományt kapott kriptodevizákon keresztül, de bélyegek értékesítésével is próbál bevételhez jutni.

Nem akárki kínál hitelt bitcoinfedezetre

A Goldman Sachs amerikai bankóriás, amely nagyjából 2,5 billió dollárnyi vagyont kezel, a Bloomberg csütörtöki jelentése szerint bitcoin-alapú hitelt vezetett be. Ez újabb jele annak, hogy a Wall Street kezd megbarátkozni a születőben lévő eszközosztállyal. Decemberben már több lap beszámolt arról, hogy a Goldman tervezi Bitcoin-alapú hitelek nyújtását.

A Goldman az egyik első nagy amerikai bank, amely belépett a kriptóüzletágba még 2018-ban, kereskedési pultot nyitott a digitális devizák számára. Tavaly márciusban pedig a jelentős kereslet miatt újraindította azt.

A blokkláncon egyébként ma már DeFi-alkalmazások széles köre nyújt hiteleket a legkülönbözőbb kriptodevizák fedezete mellett. (DeFi: decentralizált pénzügyek.)