Teljesen átalakult a gazdasági és a piaci környezet a koronavírus-járvány, az ellátási problémák és az ukrán-orosz konfliktus miatt - az átalakulás természetesen a megtakarításokat is érinti. Egy biztos: véget ért az alacsony kamatkörnyezet, a visszafogott infláció és a jegybanki pénzbőség kora - hangzott el a K&H befektetői klubján - ahol a befektetési szakemberek értékelték a mostani és a jövőben várható változásokat.
“Nagyon változékonyak, volitilisek lettek a piacok, amitől az utóbbi években elszoktunk, de ez a piaci működés természetes velejárója” - emelte ki Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája. “A megtakarításokra nézve a legveszélyesebb az infláció. Magyarországon a pénzromlás üteme márciusban 8,5 százalékos volt, az idei átlagos infláció 9 százalék körül is lehet, de még jövőre is 4,5 százalék körüli értékre lehet számítani. Az infláció letörése érdekében kezdődött meg a kamatemelési ciklus. A tavaly júniusi 0,6 százalékos irányadó kamatszint április végére 6,45 százalékra emelkedett, a jelenlegi kilátások alapján pedig 7-7,5 százalék körül tetőzhet.”
Változó környezet, klasszikus megoldások
A piacokon a befektetők egy része most szembesült a változásokkal, ami a februári jelentős mozgásokból látható. Az új érában a régi megoldásokat azonban továbbra is érdemes követni: nem szabad megijedni és hirtelen döntéseket hozni egy-egy nagyobb piaci turbulencia esetén. Ha pedig esnek az árfolyamok, akkor érdemes a fokozatos, rendszeres lépésekben történő vásárlást megfontolni.
Higgadtan és hosszú távon kell gondolkodni a befektetések esetében: a rendszeresség, a többszöri vétel legfőbb előnye, hogy akkor is tudunk építkezni a piacon, amikor normál esetben egy-egy hullámvölgy miatt elbizonytalanodnánk.
A befektetési piacon egyik irányadó mutató, az amerikai S&P 500-as index hosszú távú, több évtizedes alakulásán is látható, hogy a 2008-as és koronavírushoz köthető 2020-as válság is csak egy kis átmeneti kitérő a hosszú távú növekedő trendvonalon.
“Azt láttuk, hogy az ügyfeleink többsége bölcs és türelmes maradt az elmúlt hónapokban. Szerencsére kevesen ijedtek meg, és sokkal többen voltak azok, akik tartották magukat a befektetési tanácsadójukkal közösen kialakított hosszú távú stratégiájukhoz, és ezzel nagyon jó döntést hoztak” - tette hozzá Bánhalmi Gábor.
Befektetés, mint a pénzromlás ellenszere
A szakember az infláció kapcsán azt is kiemelte, hogy a pénzromlás miatt most még inkább érdemes a befektetések felé nyitni, a készpénzt ugyanis felemészti a pénzromlás. A forintalapú befektetések mellett célszerű dollár- és az euróalapú eszközökbe is fektetni, mert így a portfólió kiegyensúlyozottabb lehet, kevésbé érzékeny a piaci kockázatokra.
A befektetések közül továbbra is a részvénybefektetések, a részvényalapok illetve a nagyobb részvénykitettséggel rendelkező dinamikusabb vegyes alapok kecsegtetnek komolyabb hozampotenciállal. Itt érdemes kiemelni a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő felelős befektetéseket.
“Gyakori tévhit, hogy a fenntarthatóság és a jó hozam kizárják egymást. Ez azonban nem igaz. A pénzügyi szempontok nem szorulnak háttérbe a felelős befektetések esetében sem, a teljesítményük legalább annyira jó, mint a hagyományos alapoknak, sőt, még a fenntartható jövő építéséhez is hozzájárulnak” - fogalmazott Bánhalmi Gábor. Példaként említette, hogy a K&H által kezelt alapokat nézve a felelős befektetések állománya a tavalyi évben megnégyszereződött, és idén is jelentős az érdeklődés az ilyen befektetési megoldások iránt.
Csökkent a migrációs nyomás az EU határán. 
