Újabb ronda inflációs adatok jöttek, mesterségesen erősítik a rubelt

Erősen emelkednek a kötvényhozamok az USA-ban és az EU-ban, ami nem jó a részvénypiacnak, és különösen nem kedvez a technológiai részvényeknek. Ez ijesztette meg a befektetőket már tegnap is, és ma is ez gondoskodik a rossz hangulatról, miközben az amerikai inflációs adatra várnak a befektetők.

A német tőzsdeindex 1,1, a francia 0,8, a brit 0,4 százalékkal esik ma. Az amerikai határidős indexek stangálnak, miután tegnap az S&P 500 1,7, a Nasdaq technológiai indexe pedig 2,4 százalékos eséssel zárt.

Stabil forint, lecsorgó részvények

Itthon a BUX 0,4 százalékkal van lejjebb, miközben az OTP és a Mol fél százalékos süllyedést mutat. A Richter 0,2, a Telekom 0,4 százalékos pluszban van közgyűlése napján. A 4iG minimális plusszal, az Opus viszont 1,3 százalékos mínusszal szerepel a legnagyobb forgalmú öt részvény listáján.

A forintnak nem igazán sikerül erősödnie, de legalább nem is gyengül. A mai 378,20 forintos euróár pont annyi, mint amennyi tegnap este volt.

Az OTP halasztja a terjeszkedését

Két-három hónapnyi halasztást kért Üzbegisztántól az OTP az Ipoteka Bank megvásárlása kapcsán – írja az Erste Befektetési Zrt. A szerződés már aláírásra kész volt, amikor kitört az ukrán háború, mondta el Csányi Sándor a Bloombergnek.

Az elemzők többsége nem számolt ezzel az akvizícióval, és általában a befektetők nem annyira elégedettek a keleti terjeszkedéssel. A háború kezdete óta egyértelmű volt, hogy ezt a fajta bővítést valószínűleg törlik vagy befagyasztják, így nem kéne hatással lennie a részvény értékére – véli a brókercég.

Célárcsökkentés az OTP-re

A Morgan Stanley 21 200 forintról 13 600 forintra csökkentette az OTP Bankra vonatkozó 12 havi célárfolyamát. Az ajánlást pedig felülsúlyozásról semleges súlyozásúra rontották – írta az Equilor Befektetési Zrt. hírlevele.

Két fontos közgyűlés lesz ma

Ma éves rendes közgyűlését tartja Magyar Telekom és a Richter is. A Richter osztaléka 225 forint lehet, a Magyar Telekomé 15 forint, de az utóbbinál jelentős sajátrészvény-vásárlás is jöhet, ahogyan tavaly is.

Félni kell a német, amerikai inflációtól?

Németországban 2015 közepe óta nem látott szintre, plusz 0,8 százalék fölé mentek a – sokáig negatív vagy nulla körüli – tíz éves államkötvényhozamok. A ma közzétett inflációs adat “hetessel kezdődik”, ami eléggé sokkoló a hiperinflációtól mintegy száz éve rettegő ország számára.

A 7,3 százalékos pénzromlás februárban még csak 5,1 volt, de azóta jelentkeztek a háború hatásai is. Az Öböl-háború, 1981 óta nem mértek ekkora értéket. A kiugró német adatra azonban nagyjából számítani lehetett az energiaárak és például a termelői árak emelkedése alapján.

Egymilliárd milpengő - a hiperinfláció mementója. Fotó: E. J.

Az USA márciusi inflációs adata az elemzők szerint várhatóan évi 8,4 százalék lesz a februári 7,9 százalék után, ami 40 éve nem látott érték. Csehországban egyébként 12,7 százalékos lett a pénzromlás az előző hónapban.

Mekkora lesz a dollárkamat?

Az infláció miatt a következő ülésén is emelheti a kamatot a Fed. Az Erste Befektetési Zrt. szerint

a májusi 50 bázispontos kamatemelést már a galamblelkű monetáris tanácstagok is támogatják, s a galambok 2,25-3, a héják pedig 3-3,25 százalékos alapkamatot várnak év végére. Nyilván valahol e között a két tartomány között alakulhat ki az érték.

Csütörtökön az EKB tart ülést.

Drágul az arany, az ezüst és az olaj

Ma 2,5 százalékkal emelkedik az olaj, körülbelül annyival, mint amennyivel tegnap esett. A tegnapi két-három százalékos esés főleg a kínai Covid-járvány következménye lehetett, másrészt stratégiai tartalékokat szabadít fel az USA és más országok is. Ma az OPEC egyik nyilatkozata lehetett az emelkedés alapja, amely a kínálat szűkösségére figyelmeztetett.

A Brent tegnap 100 dollár alá süllyedt, a WTI 96 dollár alá ment, ma viszont megint 100,9 és 96,7 az áruk. Drágul az arany, az ezüst 25 dollár felett van, annak ellenére, hogy az emelkedő kamatszint nem szokott nekik jót tenni.

Kiárusítás német bankrészvényekből

A Commerzbank nyolc, a Deutsche Bank kilenc százalékkal esik ma a német parketten. A hírek szerint egy nagy intézményi befektető kiszállása okozza ezt az esést, a nevét hivatalosan nem árulták el. A részesedés azonban, amit elad, állítólag több mint öt százalékos, így utólag valószínűleg be kell majd jelentenie. Piaci feltételezések szerint a Capital Group of Los Angeles lehet az eladó.

A bankoknak egyébként az emelkedő kamatok általában jó hírt jelentenek, a kamatmarzsuk ezáltal emelkedni szokott. (Bár ha mindez recesszióval jár együtt, akkor mégsem olyan jó a helyzet.)

Fontos szintekkel küzd a bitcoin és az ether

A kriptodevizák megint a részvényekkel, főleg a technológiai részvényekkel mozognak együtt, a bitcoin és az ether így ma is öt százalék körüli mínuszban van. Az első számú kriptodeviza a 40 ezer, a második számú a 3000 dolláros szinttel küzd, mindkettő járt a kritikus szintje alatt is éjszaka, de reggelre visszatért afölé. Egy hét alatt azonban már 13-14 százalékkal lejjebb vannak.

Hirtelen megint szakad a rubel

Az orosz jegybank pénteken váratlanul kamatot emelt, így erősödött a rubel. Hétfőn napközben azonban alaposan, mintegy hat százalékkal begyengült, miután az orosz jegybank lazított néhány korlátozáson, és visszavont néhány korábbi tilalmat.

Az euró/rubel volt március közepén 145 (más források szerint 160-170) is, majd nemrég 80 környékére esett vissza. Innét most 90-re ugrott két nap alatt. A piaci mechanizmusok zavarát jelzi az is, hogy különböző adatforrások eléggé eltérő árakat mutatnak.

Az EUR/RUB árfolyam. Tradingview.com

Az orosz deviza ára már nem reális

Egyre többször merül fel a sajtóban, hogy az orosz rubel árfolyama már nem reális, nem piaci, mesterségesen tartják fent a devizakorlátozásokkal. A feketepiacon már jóval kevesebbet ér.

A rubel visszaerősödése alighanem mesterséges beavatkozások eredménye volt, mint a deviza-kivonás korlátozása az országból és a devizabevételek kötelező rubelre váltása. (Még ha devizában is fizetnek az európaiak az energiahordozókért, azt egy orosz bank rubelre váltja.) További tényező lehet, hogy az ország importja még jobban visszaesett, mint az exportja.

Warren Buffett habzsolja a részvényeket

Hosszú évek óta alig vásárolt céget a legendás befektető, Warren Buffett , de most nekilendült – írja Tim Schäfer értékalapú befektető és újságíró. Miközben Ukrajnában dúl a szörnyű háború, a világban tombol az infláció és a jegybankok emelik a kamatot. Ez pont jó alkalom lehet Buffettnek.

Felvásárolta a New York-i Alleghany biztosítócsoportot, amely nagyon hasonlít Buffett tőkebefektető cégére, a Berkshire Hathawayre. Megvette a HP számítástechnikai cég tíz százalékát. Növelte részesedését az Occidental Petroleum olajtársaságban. Úgy veszi a Chevron-részvényeket, mint egy megszállott. Egyik üzlet jön a másik után.