Végre mérséklődhet az infláció - de felfelé mutatnak a kockázatok
Török Zoltán szerint a kilátásokat még mindig a járvány kifutása határozza meg, ezért nagyrészt a szükséges intézkedésektől függ, hogy a gazdasági teljesítmény mennyivel tér majd el az év végére a mostani előrejelzésektől. Annyi biztos, hogy a döntéshozók a rendkívüli helyzetet már nem válságnak tekintik, hanem olyan állapotnak, amellyel együtt kell és lehet élni - mutatott rá. Jelentős korlátozások ezért a továbbiakban aligha lesznek Magyarországon, de a világ más részein is egyre kevésbé - vélekedett. Hozzátette: nem biztos, hogy a globális ellátási láncok helyreállnak, de fokozatos javulás várható, ami a magyar ipari termelés számára létkérdés.
A szakértő szerint a bizakodás azért is indokolt, mert az őszi visszaesést az év végén ismét egyre kedvezőbb adatok követték. Valószínűleg az infláció is túljutott a csúcsán, a maginfláció szintén nem nőhet már magasabbra, mostantól fokozatosan csökkenni fog a pénzromlás üteme. Éves szinten a Raiffeisen 5,5 százalékot valószínűsít Magyarországon, de Török Zoltán megjegyezte, hogy a kockázatok inkább felfelé mutatnak. A forint némileg erősödni fog, árfolyama stabilabb lesz.
Támogató lehet a külső környezet
Pálffy Gergely támogató külső környezettel számol 2022-ben, bár véleménye szerint az év elejét az euróövezet gyengébb teljesítménnyel kezdheti a kiújuló járványveszély miatt. Az első negyedévet követően nagyobb lehet az emelkedés, a foglalkoztatás bővülhet, a lakossági megtakarítások jelentősek, a fogyasztás magas szinten állandósulhat, noha az európai szinten is magas infláció némileg visszafoghatja ezek hatásait.
Jelezte: a pénzromlásért nagyrészt az energiaárak felelősek, alakulásuk továbbra is bizonytalan. Ám ettől függetlenül az euróövezeti pénzromlás valószínűleg mérséklődik, éves szinten 3,5 százalék körül alakulhat. A Raiffeisen európai szinten 2023-ban is jelentős, 3 százalékhoz közelítő GDP-növekedést vár - közölte az elemző.
A miniszterelnök jabvasolta. 
