Jelentősen lerontotta a tőzsdék hangulatát a Fed. Az amerikai jegybank szerepét betöltő washingtoni intézmény szerda este 8 órakor jelentette meg a decemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét. Amelynek azon kitétele, miszerint a vártnál gyorsabban emelhetik a jelenleg 0,25 százalékos alapkamatot, várhatóan háromszor az idei évben, nem volt újdonság. Az már annál inkább, hogy felmerült, szemben a 2010-es évek szigorításaival, amikor az első kamatemelés után két évet vártak a mérleg csökkentésével, most akár az első kamatemelés után megkezdhetik azt. 

„Ez egyértelműen héja üzenet és ezzel az üzenettel tesztelhetik a piacot. A mérleg csökkentése jelentős monetáris szigorítást jelentene és akár fontosabb eszköz is lehet a pénzbőség visszafogására, mint a kamatemelés. 2020 márciusa óta 8 ezer milliárd dollárra emelkedett a Fed mérlege, mely a Covid-válság előtt ennek mindössze fele volt. Amennyiben valóban ennyire agresszív lesz a jegybank, az emelheti a hozamokat és meredekebbé teheti a hozamgörbét, illetve rossz hír a növekedési részvényeknek is” – írja az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli elemzésében.

A Fed jegyzőkönyvére a főbb amerikai tőzsdeindexek mind estek. A legnagyobbat, 3,3 százalékot a technológiai részvények mozgását jelző Nasdaq Composite, míg a 30 iparvállalat papírjainak alakulását leképező Dow Jones 1,1, a félezer cég részvényeit követő S&P 500 pedig 1,9 százalékot. 

Egy kivétellel eladási hullám futott végig a csütörtök reggel elsőként kinyitott ázsiai piacokon is. A vezető részvényindexek közül a legjobban, 2,88 százalékkal a tokiói Nikkei esett, míg a Shanghai Composite megúszta 0,25 százalékos mínusszal. A hongkongi Hang Seng pedig még nőni is képes volt, ráadásul nem is kicsivel, 0,72 százalékkal.

Európa viszont már egységesen pirosba borult. 11 óra magasságában a frankfurti DAX és a párizsi CAC-40 is 1 százalék feletti mínuszban állt, míg a londoni FTSE 0,75 százalék körüliben.

Budapest ezúttal a német-francia tengelyt követte, a BUX ugyanis szintén 1 százalék feletti bukóban tanyázott, annak következtében, hogy az értékét döntően meghatározó blue chipek árfolyama kivétel nélkül csökkent. A legjobban, 1,4-1,4 százalékkal az OTP Bank és a Mol, míg a Richter 1, a Magyar Telekom 0,35 százalékot veszített az előző napi értékéből.

Jelentős eladások voltak az amerikai állampapírpiacon is, a 10 éves instrumentum hozama 1,73 százalékra emelkedett, ez közelíti a 2021-es áprilisi hozamcsúcsot. 

Rég mondhattunk ilyet, de a forint ezúttal üdítő kivétel. Annak ellenére, hogy a piaci várakozásokkal ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem emelte tovább az egyhetes betéti kamatát, a hazai fizetőeszköz hatalmas erősödésbe kezdett. Az euróval szembeni árfolyama ma közel 3 egységgel ment feljebb, egészen a 360,5 forintig. Ez két hónapja nem látott magas szint. Az erősödés mögött az állhat, hogy az MNB lépéséből a befektetők arra következtethettek, a novemberben 7,4 százalékon közel 14 éves csúcsot döntött infláció akár nagyobbat lassulhatott decemberben. 

Azt persze hozzá kell tenni, hogy a forint már napok óta jó formát fut. Abban, hogy a régiós devizákhoz képest is felülteljesítő volt, s az euróval szemben például egyre jobban eltávolodott a 370-es szinttől, az Orbán-kormány költségvetési megszorító lépései is közrejátszottak.

Az egyéb pénz- és tőkepiaci instrumentumok közül a kriptoeszközöket is lejtmenetbe küldte a Fed jegyzőkönyve. A bitcoin árfolyama 42 500 dollárra – a tavaly decemberi hirtelen eladás miatti szintre – csökkent, igaz, a ma reggeli pozitív korrekció eredményeként már ismét 43 ezer dollár felett kereskedtek vele. A legnagyobb, tíz százalék felett zuhanást az Ethereum szenvedte el.

Egyelőre ma sem találják az irányt a fontosabb kriptodevizák, ez a piacon látható kockázatkerüléssel is összhangban van – vélik a KBC Equitas elemzői.

Arra, hogy az amerikai olajkészletek nőttek, a fekete arany ára eleinte lefordult az egy hónapos csúcsáról, ám 11 óra környékére már korrigált és ismét pluszba került. Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) hordójának jegyzése 78 dollár fölé ment, míg az északi-tengeri Brent megközelítette a 81 dollárt, ami azt sugallja, a hazai üzemanyagárak nem állnak meg a péntektől magasabb szinten, ha nem történik a világpiacon fordulat, akkor a jövő héten még annál is feljebb mehetnek – igaz, ez február 15-éig még nem izgathatja a kutakon tankolókat, lévén, hogy a kormány addig 480 forinton jegeli a benzin és a gázolaj literjének árát.

A nemesfémek a tőzsdei részvényekhez és a kriptoeszközökhöz hasonlóan zuhantak. Az „igazi” arany jegyzése 1,6 százalékkal gyengülve benézett az 1800 dolláros szint alá, míg az ezüst még nagyobbat zakózott, az árfolyama több mint 4 százalékkal került lejjebb, megközelítve a 22 dollárt. 

A tőzsdei cégek közül a Pfizerrel kapcsolatban az a hír, hogy részvényét a Bank of America a korábbi tartás helyett már vételre ajánlja. Méghozzá az amerikai gyógyszergyártó koronavírus elleni tablettája, a Paxlovid sikere, a jelenleg fejlesztés alatt álló készítményeiben rejlő potenciál, valamint amiatt, hogy újabb együttműködésről szóló megállapodást írt alá a német BioNTech-kel, mely alapján mRNA-alapú készítmény fejlesztésébe kezdenek, ezúttal övsömör ellen.

A Sony is beszáll az elektromosautó-bizniszbe, a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n már be is mutatta az új elektromos SUV-je prototípusát. Az eddig alapvetően a szórakoztató elektronikai cikkeiről ismert japán cég két éve jelentette be, hogy elkezd elektromos autókat is gyártani, így az új Vision-S 01-re keresztelt négykerekűjét már 2020 decembere óta tesztelik az utakon, azt azonban még nem lehet tudni, mikor kezdik meg az értékesítését. 

Ma világszerte több fontos adat is napvilágot lát. Mindenekelőtt a decemberi német inflációs adat, amely a várakozások szerint 5,1 százalék körül alakulhatott. Ez az információ azért lényeges, mert jelentősen kihat arra, mekkora lehetett az eurózóna fogyasztóiár-indexe. Az Egyesült Államokban a heti új munkanélküli segélykérelmek számának változására érdemes figyelni, valamint az ISM szolgáltatóipari indexre.