Bár még nem tudjuk, mekkora lett a decemberi infláció - azt csak január 14-én teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal -, mintha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már tudna valamit. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy bár a fogyasztóiár-index novemberben közel 14 éves csúcsot döntött, 7,4 százalékkal, az MNB a ma sorra kerülő egyhetes betéti tenderén nem emel kamatot, ugyanúgy 4 százalékon fogadja be a kereskedelmi bankok pénzeit, mint egy héttel korábban.
Márpedig erre november óta nem volt példa. Akkor nevezte ki az MNB a jegybanki alapkamat helyett az egyhetes betéti kamatot az irányadónak, s emelte azt hétről hétre egyre magasabbra, eltávolítva azt az alapkamattól. Jelenleg már 160 bázispont a különbség.
Meglehet, a mostani döntés mögött az (is) állhat, hogy a jegybankárok jelezték, azért az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot a következő hónapokban fokozatosan közelítik egymáshoz, s egy idő után egy szintre kerülnek majd. Ebből kiindulva a mai fejleményből arra lehet következtetni, hogy a Monetáris Tanács következő, január 25-én esedékes ülésén az alapkamat tovább emelkedik. Más kérdés, hogy addig még két ízben kerül sor egyhetes betéti tenderre.
Mindenesetre piaci várakozások szerint 5 százalékon kerül egy szintre a két mutató.
Bár az elemzők biztosra vették az egyhetes betéti kamat további emelését, s ez alapján arra számítottak, hogy annak hatására az elmúlt napokban több hónapja nem látott szintre - az euróval szemben például 362 közelébe - erősödött forint tovább menetelhet, az újabb monetáris szigorítás elmaradását a döntés nyilvánosságra kerülése utáni fél órában nem követte gyengülés, a hazai fizetőeszköz gyakorlatilag stagnált.
Szabados Richárd: beindult a kereslet a vállalati hitelpiacon a fix 3 százalékos kkv-hitelek hatására. 
