Vasárnap reggel kilenckor meteorológiai szolgálat az ország több megyéjére és Budapestre is másodfokú, narancs riasztást adott ki, ami késő estig érvényben volt. A szeles idő miatt vasárnap összesen 1654 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. A tűzoltói munka kétharmadát a szélben letört faágak, kidőlt fák adták, sok fa utakra, házakra, melléképületekre, kerítésekre, autókra és elektromos vezetékekre dőlt. A tűzoltói beavatkozások egyharmadát pedig épületkárok felszámolása, magasból lógó cserepek, bádoglemezek, reklámtáblák, ledőlt kémények eltávolítása jelentette. Az erős szél sok épület tetőszerkezetét megrongálta, nemcsak magánházakét, hanem középületekét is, összesen 273 épületben keletkezett valamilyen mértékű kár, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Érthetően, a tűzoltók elsősorban ott tevékenykedtek, ahol a vihar közvetlen emberéleteket veszélyeztetett, vagy a közlekedésben keletkezett fennakadás. Így érdemtelenül elsikkadtak a mezőgazdasági termelőket ért károk.
Pedig a legerősebb szélvihar a középső és keleti országrészben pont egy olyan sávban volt a legkegyetlenebb, amely az ország zöldségtermesztésének egy jelentős hányadáért felelős. A Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyét is érintő sávban időnként 100 kilométeres széllökések is próbára tették a hajtató berendezéseket. A közösségi oldalakon fellelhető képek és videók tanúsága szerint nagyon sok helyen a fóliasátrak a széllel szemben folytatott küzdelemben szó szerint alulmaradtak, az orkán erejű lökések ugyanis ledöntötték az építményeket. A legerősebb szélnek kitett régiókban számos esetben azok a gazdák sem jártak sokkal jobban, ahol a vázszerkezetet nem tudta ledönteni a vihar, a rajta lévő fólia ugyanis így is gyakran sérült meg, másoknál pedig a szél teljesen letépte a borítást.
A termelés egy része kiesik
Mindez elsőre persze úgy tűnhet, hogy csupán a gazdák problémája, ám valójában ennél messzebbre mutat a kérdés. A fűthető fóliasátrakban már régen megkezdődött a szezon, de a fűtetlen, úgynevezett hidegfóliákban is sok helyen folyik már a munka. Ahol pedig a kiültetett növények feje fölül a vihar elfújta a fóliát, ott a gazdáknak nem csak a termesztőberendezésben keletkezett kárral kell számolniuk, hanem a növények is sok helyen megfáznak, kifagynak, így ez további komoly veszteséget okoz nekik. Kerestük kérdéseinkkel az Agrárminisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ arra vonatkozólag, hogy mekkora területen mentek tönkre a fóliasátrak, ahogy arról sincsenek pontos adatok, hogy hány termelőt érint a viharkár. (Természetesen, ha a minisztérium reagál, akkor azt közzétesszük.) Ugyanakkor az információink szerint évek óta nem volt a mezőgazdaságot is érintő, és ehhez mérhető szélvihar, így jó eséllyel számos olyan korai termék esetén -, legyen szó saláta- vagy káposztafélékről, esetleg korai eperről - várható kiesés, amelyek a fóliák alatt voltak.
Mindez pedig azzal járhat, hogy a piacon a kereslet-kínálati viszony megbillen. Ha pedig egy-egy áruból nem áll kellő mennyiség rendelkezésre akkor két opció képzelhető el. Egyrészt gyengébb minőségű importtermékkel helyettesítik, ekkora a fogyasztók az árcédulán nem fognak különbséget tapasztalni. A másik potenciális forgatókönyv, hogy az árak növekednek.
A zöldségek és gyümölcsök drágulása egyébként is folyamatosan téma, hiszen a termelők költségei brutálisan elszaladtak. Az utóbbi egy évben jelentősen drágultak az energiaárak, felfele mozdultak az üzemanyagok árai, még ha arra a kormány felső limitet is vezetett be. De többe kerülnek a vetőmagok a műtrágyák, a növényvédő szerek, és a januári drasztikus minimálbér emelést követően a munkaerő is. Ezeket a magyar gazdák aligha tudják lenyelni, így összességében a hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök esetében 10 százalékos vagy azt meghaladó drágulás is indokolható lenne. Kérdés persze, hogy a kiskereskedők mit reagálnak, hiszen komolyabb áremelkedés esetén a nagy láncok próbálnak importált termékekkel alternatívát keresni. Miután az energia, a műtrágya, de még a munkaerő esetén is hasonló nemzetközi folyamatokat látunk, ezért a kieső magyar termékeket azonos minőségű importtermékekkel helyettesíteni vélhetőleg nehézkes. Mindez viszont azt jelenti, hogy a viharkárok is hozzájárulhatnak (elsősorban) a zöldségek drágulásához. Ez pedig már az átlagfogyasztók számára, akiket egyébként hidegen hagynak a termelők problémái, is kézzelfogható lesz.
Miért probléma mindez
Az élelmiszerek drágulása az utóbbi időben sokak számára vált nyomasztóvá. A decemberi – egyébként kiugrónak számító – 7,4 százalékos inflációt is meghaladta a KSH számításai szerint az élelmiszerek drágulása. Az ebbe a kategória tartozó termékek ugyanis a statisztikák szerint az év utolsó hónapjában az átlagnál is nagyobb mértékben, 8 százalékkal kerültek több pénzbe.
Az élelmiszerek árának az erőteljes növekedése egyébként azon túl, hogy az inflációs kosárban is jelentős a súlya, hiszen közel 20 százalékot tesz ki, más problémákat is okoz. Többek között azt, hogy az alacsonyabb jövedelműek helyzete erősen romlik, hiszen ők a bevételeiknek a fent említettnél jóval nagyobb arányát költik ételre. Hasonló egyébként a helyzet a nyugdíjasok esetén, hiszen ők is jellemzően a járandóságuk ötödénél többet adnak ki élelmiszerekre. Ráadásul, ha ezek az emberek az anyagi helyzetük miatt még kevesebb friss zöldséghez és gyümölcshöz jutnak, az tovább ronthatja az általános egészségügyi állapotukat, miközben európai összevetésben a magyarok egészségtudatossága nagyon rossz, ellenben a három leginkább elhízott nemzet közé tartozunk.
Az élelmiszerek drágulása nem véletlen váltotta ki a kormány reakcióját is, és vezettek be árstopot 6 alapvető termékkategóriában. Ugyanakkor, ha fent az ország általános egészségügi állapota irányába elkalandoztunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy pont olyan élelmiszerek árát sikerült befagyasztani, amit nem lenne baj, ha kevesebbet fogyasztanának a magyarok. A fehérliszt, a cukor vagy éppen a napraforgóolaj kapcsán is a szakértők rendre megállapítják, hogy az egészségtudatos konyhákban a hazai lakosság által fogyasztott mennyiségben semmiképpen sincs helyük. Igaz, itt ismét bejönnek a szociális szempontok is, hiszen akinek lehet, hogy sokkal többen ennének tengeri halat vagy biozöldségeket, de nem tehetik ezt meg, mert csak zsíros kenyérre telik nekik.
Miben reménykedhetnek a gazdák?
A klímaváltozással járó időjárási anomáliák és extrém körülmények várható erősödésére számos tudós felhívta a figyelmet az elmúlt években. Sajnos ezzel a magyar gazdák is mind gyakrabban szembesülnek, hiszen tavaly tavasszal áprilisban még volt egy kirívó hidegfront, hogy aztán a nyár folyamán számos melegrekord megdőljön. Utóbbi ráadásul erős aszállyal járt együtt.
Az évszaktól eltérő hideg és meleg mellett persze a szélviharok is időnként lecsapnak, a hétvégihez mérhető 2017-ben is volt. Akkor egy október végi vihar a sátrakban és a növényekben is óriási károkat okozott. A kormányzat akkor mentőövet dobott a gazdák számára, és a károsultak pénzügyi segítséget kaptak. Egyelőre nem tudni, hogy hasonlóra most is sor kerül-e, de az ilyen jellegű támogatás sokat jelentene a termelőknek, és lenne arra remény, hogy ne az eladási árak révén hozzák vissza a viharkárban őket ért veszteséget. Így összességében a fogyasztók számára is akár haszonnal járhatna mindez.
Frissítés:
Az Agrárminisztérium a lapunk által feltett kérdésekre az általuk hétfőn este kiadott közleményt küldte el. Ebben azt írták: "A hétvégi viharok okozta mezőgazdasági károk elsősorban a fóliás zöldségtermesztést érintették. Az Agrárminisztérium megkezdte annak vizsgálatát, hogy költségvetési átcsoportosítás révén milyen módon lehetne rendkívüli, közvetlen támogatási lehetőséget biztosítani a kárt szenvedett gazdálkodóknak."
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
