Ismét sikerült meglepnie az MNB-nek a piacokat. Míg tavaly októberben az volt váratlan, hogy az infláció gyorsulása és a romló pénzromlási kilátások ellenére az egy hónappal korábbi 30 bázispontossal szemben csak 15-tel emelte az alapkamatát a magyar jegybank, addig most ellenkező irányban okozott meghökkenést, azzal, hogy 30 helyett 50 bázisponttal vitte fel a rátát, 2,9 százalékra.

Ekkora mértékű monetáris szigorításra utoljára 2011 decemberében került sor, amikor a még Simor András vezette hazai központi bank 6,5-ről 7 százalékra vitte fel az alapkamatát.

A vártnál nagyobb mértékű alapkamat-emelés oka, hogy erősödtek a tartós inflációs hatások - mutatott rá Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a Monetáris Tanács döntését ismertető sajtótájékoztatóján. Ebben a fő ludas a szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció volt, amely tavaly decemberben 1,1 százalékponttal volt magasabb, 6,4 százalék, mint novemberben. Ezzel szemben az éves infláció értéke egy hónap alatt nem változott, 2021 utolsó hónapjában is 7,4 százalékot mutatott - ez 14 éves rekord.

A maginfláció megugrását az idézte elő, hogy decemberben a termékek és a szolgáltatások széles körében következtek be a szokásostól eltérően jelentős átárazások, annak is köszönhetően, hogy a gazdaságban fokozódott a pénzromlás, miközben az inflációs várakozások is emelkedtek. Az élelmiszerek drágulása érdemben gyorsult, ezzel szemben az iparcikkek és a szolgáltatások inflációja kisebb mértékben emelkedett, ám az üzemanyagok továbbra is jelentős mértékben járultak hozzá az éves inflációhoz.

2021-ben a fogyasztói árak összességében 5,1 százalékkal emelkedtek, míg az átlagos maginfláció 3,9 százalékon alakult.

Az év eleji átárazások mértéke mind az infláció, mind a maginfláció ez évi dinamikájában meghatározó lesz, ugyanakkor az MNB-nél arra számítanak, hogy a következő hónapokban a két mutató eltérően mozoghat. Az infláció decemberben megközelíthette a tetőpontját, igaz, a korábban várthoz képest később kezdődhet csökkenni. Ezzel szemben a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik, annak értéke a jegybank alelnöke szerint akár a 7 százalékot is elérheti. Az erős belső kereslet mellett a vállalkozások rövid idő alatt beépítik az áraikba a megemelkedett nyersanyag- és bérköltségeket.

Az inflációs kockázatok a monetáris kondíciók további szigorítását indokolják. Mivel a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a pénz- és árupiaci kockázatokat az egyhetes betéti kamat 4 százalékra emelésével sikerült mérsékelni, ezzel szemben a maginfláció felpattanása a tartós inflációs hatások erősödését jelzi, az MNB-nél indokoltnak tartják az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes betéti kamat szintjéhez. E folyamat keretében a tanács az alapkamat-emelési ciklust havi ütemben, a decemberinél nagyobb lépésközzel folytatja - ennek eredménye a mai 50 bázispontos mérték. Eközben a monetáris kondíciók további szigorítása az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is folytatódik.

Virág érzékeltette, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat fél év múlva kerülhet egy szintre. Hogy pontosan mekkorára is, arra nem adott számszerű becslést, az elemzők szerint azonban 5 százalék körül állhat be az egyensúly.

A fenti mondatok arra utalnak, hogy a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, 30 bázisponttal, de tovább emelhetik a jelenleg 4 százalékon álló kamatot - olvasható az Equilor Befektetési Zrt. gyorsértékelésében.

Az a megtakarítók számára lehet biztató, hogy az MNB szerint a kamatemelései következtében növekvő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat folyamatos emelkedését eredményezi az idei évben.

Azért nem árt az óvatosság. A Monetáris Tanács megítélése szerint ugyanis - mint közleményében fogalmaz - "az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A beérkező adatok alapján növekedett a magasabb külső inflációra vonatkozó alternatív pálya megvalósulásának kockázata. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti."

Mindenesetre a mai kamatdöntést a piac pozitív meglepetésként értékelte - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a 30 helyett 50 bázispontos szigorítás láttán a forint nagyot erősödött, például az euróval szembeni árfolyama egy egységgel javult, s megközelítette a 359-es szintet. Később ugyan korrigált, de fél 5 magasságában ismét 359 forint körül cserélt gazdát az uniós pénz a hazai bankközi devizapiacon.

A további erősödésnek ugyanakkor egy külső tényező szabhat gátat, nevezetesen, hogy nagy a bizonytalanság az orosz-ukrán feszültség alakulása miatt. "De amennyiben a 362-363-as szint nem kerül szignifikánsan áttörésre, hamarosan komolyabb fordulat jöhet, melynek során 357,30 közelében adódhat az első fontosabb támasz" - vélik az Equilor elemzői. Ami azért lenne fontos, mert az az olyan kis nyitott, erősen importfüggő gazdaságban, mint a magyar, az árfolyamon keresztül hozzájárulna az inflációs nyomás enyhüléséhez.